Lapok Pápa Történetéből, 1998

1998 / 5-6. szám - Reizner János: A Gróf Esterházy család pápai levéltárában őrzött céhlevelek

De ha jövevény legény történet szerint jönne, és bár csak az hétnek negyedik napján munkálkodni kezdene is: tehát egész fizetést vegyen, úgy mindazáltal, ha az a jövevény czéhes helen tanulta a mes­terséget. Mert ha kilemben lészen a dolog, két hétnél tovább ü köztök munkálkodni neki szabad nem lészen. Ötödik articulus A szíjgyártó avagy fékcsináló mestereké Az szíj gyártó mesterek az inasok sze- gödtetésében ily módot és rendet tartsanak: Ha valaki közülök inast akar fogadni, tehát a czéhből való három avagy több mes­terek előtt kell azt neki cselekedni és a féle megszegődött inas három, avagy ha kisebb és ifjabb leend, tehát negyedfél32 esztendeig tartozik szolgálni és a mesterséget tanulni. Ennek az ü mestere illendő ruházattal legyen. És ha osztán az ű szegődségének határát eltölti, tisztességes ruhát, avagy a helyet neki két forintot adjon. De viszontag a legény is a szegődség határán föliről tartozzék az ü mesterénél fél esztendeig szolgálni, kinek minden héten nyolcz nyolcz pénze és ha más legény is nem leend, az ital pénznek fele járjon. Ha pedig az mesternek ü kívüle más legénye is leend: tehát az ital pénznek csak harmad része leszen övé. Eltelvén pedig az is a szegődség fölött való fél esztendő, ha tovább a legény akar ugyanazon ű mesterénél megmaradni és mívelni: tehát neki minden héten tizenhat hat pénze járjon, és az ital pénz mindenes­tül. De ha a fizetésért munkálkodó legé­nyek ketten lesznek: tehát az ital énzt egy­más között elosszák. Az ital pénzen pedig ere csak azokat, melyek elő arasznyi bőrből lesznek. Mert a mi hosszabb bőrbúi leszen, a mesterrének az. Ha az ifjú mester legény cantor számra akar megszegődni: tehát a mester minden cantorra két-két forintot, egy fékre való szíjat és az ital pénzt neki adni tartozzék. Három és fél évig. Ha pedig maga az ifjú mester legény öreg mesterré kívánna tétetni, magának való akar lenni: tehát az ü mesterétül, a kinél tanult, attúl való fölszabadulás után míg ismét három esztendő el nem tölt, ad­dig neki magának munkáló mesterré lenni, sem a több mesterektül béfogadtatni nem lészen szabad. Annak fölötte senkinek a mesterek kö­zül nem leszen szabad tizenhat forintnál, avagy pedig négy lóra való szerszámnál följebb való mívet befogadni. Ha valaki azért több lóra valót fölfogadja, a többit pedig az ü régi szokások szerint más mes­terhez igazítani tartozzék. Közönséges articulusok. Ez következendő articulusokat a föli­ről megiratott mesterek közül mindnyájok­nak egyiről meg kell tartaniok. I. Ha valamely látott hallott ifjú mester legény a mesterek közé akar bevétetni és magának lenni: tehát minekelőtte az a dolog meglenne, először is a város közibe magát beíratni, minden hívségre és engedelmes­ségre magát a bírónak és a tanácsnak köte­lezni,33 nemzetség levelét, azonképen ta­nuló levelét is előmutatni tatozzék. Azután a czéh ládába tegyen két forintot, a kö­szönő poharat és az szokott mester ebédet is megadja. Ha pedig valamely kívül való mester ez városba jővén, pénzül akarná azt megfizetni: tehát a köszönő pohár helyett négy forintot, és az mester ebéd helyett tizenkét forintot fizetni tartozzék. II. A ki földi avagy kívül való meste­rek közül, országos sokadalmakon kívül, senkinek nem lesz szabad az ű mesterségé­nek mívét ez városba árulásnak okáért be­hozni. Egyéb kalmároknak és kereskedők­nek pedig, kik a mesterségeknek nem mes­terei, nem hogy sokadalmaknak idején, de még valami egyéb időben is sem titkon, sem nyilván eladásnak okáért ide behozni nem lesz szabad. III. Ha valaki e városba elárulásnak okáért oly eszközöket, szerszámokat, 33 Meg kell szereznie a városi polgárjogot. 104

Next

/
Thumbnails
Contents