Lapok Pápa Történetéből, 1998
1998 / 5-6. szám - Reizner János: A Gróf Esterházy család pápai levéltárában őrzött céhlevelek
busque et per consequens contubernio ipsorum in dicto oppido nostro Papa instructo perpetuo valituras confirmare, ratifi- care et approbare gratiose dignaremur. Qui quidem articuli seu leges et consuetudines sequuntur in haec verba: Mindeneknek előtte, hogy az ötvös mesterek esztendőnként maguknak e négy városban, Győrben, Komáromban, Esztergomban és Újvárban válasszanak egy czéh- mestert szent György másod vasárnapon ollyat, ki méltó, és alkalmatos legyen a tisztnek elviselésére, mely férfiat a tanácsházban bévigyenek és egy esküd polgárnak a kezén megesküdtessenek, hogy ő az ötvös mesterségnek minden dolgához és munkájához hűségesen és szorgalmatosán hozzá lásson, hogy az ő munkájokhoz való ezüstben valami hamisság avagy csalárdság ne találtassák, és hogy mind rendről- rendre, mühelyről-mühelyre a mestereket minden két hétben megvisitálja és az üstnek" tisztaságát és mérő szerszámoknak igazságát megpróbálja. Hol peniglen ez dolgokban a czéhmes- ter tunyának és röstnek találtatik, avagy barátságért valakinek kedvező lészen, tisztitől megfosztassék, és hogy a dolog köny- nyebben végre vitessék, egy gira12 ezüst veretett műben tiszta ezüst tizenhárom lat legyen és az öntött műben tizenhárom lat. Másodszor, hogy az olyan mester, a ki ezüst mívet művel, tartozzék a müvet két avagy több mesterekkel a czéhmesterhez megpróbálásra vinni és minekutánna megpróbálják és jónak találják, a czéhmester- nek pöcsétit nyomják reája, ki illyen betű és illyen formájú: Harmadszor, hogy csak egy mester is a rezet meg ne merje aranyozni a hamisságnak eltávoztatásáért, se penig az üveg követ az aranyba be ne csinálja, mert valaki azt mivelendi, az ő mesterségétől megfosztatik. Azonképpen büntettessék, ha valaki az ő müvére hamis avagy álpöcsétet nyomna. ezüstnek Az arany és ezüst mérésére szolgáló középkori súlymérték. 1 gira = 4 lat = 16 nehezék = 1,25 font. Nyolc forint értékűnek tekintettek egy gira ezüstöt. Lásd lejebb. Negyedszer. Valamely jövevény avagy szolga, ezen mesterségben levő a mi városunkba bejövend, tehát az ollyan tartozzék a mesterek közül egyet egy egész esztendeig szolgálni hogy jobban mind. hirérül, mind erkölcse felül és az ő mind széljel járásában való dolgairól bizonyosbak lehessünk. Továbbá hogy ha az illyen jövevény avagy szolga mesterré akar lenni, tehát tartozik az ő jó hírének, jámborságának bizonyságát és a hol tanult a czéh mestereknek levelét adni, és a nemzetség levelét is mutassa meg, melyet mikoron előad, azután osztán az ő mesterségének és tudományának megmutatására csináljon mester remeket. Tudni illik egy bokor kupát, egy helmes pöcsétet és egy arany gyűrűt, kiben csináljon hat avagy nyolcz szegü követ, úgy hogy a kő alatt való folium alá a víz be ne hathasson, hol ezt meg nem tudja csinálni, méltatlan legyen a mesterségnek fölvételére. Ha penig méltó leszen a mesterségre, adjon a czéh ládájába nyolcz forintot, avagy egy gira ezüstöt, végezetre a czéh mester tartozzék az ilyen embert beíratni a mi polgár társaságinkba. Azután az ötvös mestereknek egy jó ebédet adjon, és az ö mesterségének első esztendeje után megházasuljon. Ötödször. Hogy egy ötvös mester is a czéh kívül ne míveljen, minek előtte a szolgálatban, adófizetésben és a mesterek társaságukban nem számláltatik, ha ezt míveli, az ő mesterségétől megfosztassék. Hatodszor. Hogy egy ember is á mi ötvös mesterink kívül az utczákon avagy piar- czon új ezüst marhát ne áruljon, hanem csak a szabad sokadalmakban, mert ha eféle marha találtatik, két fele a bíró részére és a mestereknek részére osztatik. Hetedszer. Senki mesterek közül egyik a másik megfogadott müvét el ne csalja, és meg ne fogadja, mert ha azt müvelendi, először két forint a büntetés,, ha másodszor is míveli, négy forint, harmadszor nyolcz forint. A ki peniglen fejéren megcsinálja, tehát ne légyen szabad máshó vinni, hanem az aranyozza meg is. Nyolczadszor. Hogy egy mester is a másik mesternek szolgáját avagy inasát el ne 92
