Külföldi Sajtószolgálat, 1949. december

1949-12-05 [0964]

A SZOCIALIZMUS ORSZÁGÁNAK IRODAI&A Az irodalom társadalmi 'szerepét jellemezbe, Sztálin az irókat az emberi lélók mérnökeinek nevezte. Sztálin határozta meg a szovjet irodalom módszerét, a szocialista realizmust is, amikor életbevágó fontosságú kérdésként került előtérbe az egységes irodalmi módszer szempontjainak tisztázása. A szovjet írók első kongresszusán Zsdánov fejtette ki őzzel kapcsolatban a sztálini elveket: "Az emberi lélek mérnökénok lenni - oz annyit jelont, hogy az irónak mindkét lábával a reális élet talaján kell állnia. Ez podig szakítást jolent a regi típusú romantikával, azzal a romantikával, amely nem létoző élctot és non létoző hősökot ábrázol és az olvasót az élet ellentmondásaiból, kosorvoiből egy megvalósíthatatlan világba - az utópia világába vozntto. A mi irodalmunktól, amoly a szó szoros érteimébon szilárd matoriális talajban gyökorcdzik, nem lohct idogon a romantika; de oz a romantikának újszerű tipusa: forradalmi romantika. Állítjuk, hogy a szovjet szépirodalom és irodalomkritika alapvető módszoro a szocialista realizmus, annak pedig előfeltétele, hogy a forradalmi romantika az irodalmi alkotás szerves részévé váljék, mivel pártunk léte, a munkásosztály éloto és harca ogyositi magában a józan, kemény gyakorlati munkát a nagyszerű hősiosséggcl és a tágas perspektívákkal ." A szocialista realizmus alkalmazása a szovj otimdalomban, módfelett kiszélesítette a művészi, irodalmi ábrázolás területét. A szovjet irodalom száz és száz terméke mutatja be a legvaléságosabb módon a népet, a tömegeket, mint a történelem hordozóját. A szocialista realizmusban a tömegek és a regényhős kölcsönös viszonyát a sztálini alapéÍvok határozzák meg. A szovjet irók müveiben a hős, az egyén nem válik ol a tömegektől és nem áll szemben velük, hanem mintegy mogtostositője, kifejezője a népi tömegek törekvéseinek. Eszméik és történelmi roménységeik gyújtópontjában áll. A szovjet irodalom képviselői a marxizmus-leninizmus szellomcbon és az élet állandó gondos tanulmányozásával olyan müveket alkotnál:, amelyekben az ember munkája, közösségi tovékenysége teljes jelentőségében bontakozik ki és a tcrténolmi folyamatok meghatározó erejeként tűnik fel. Maguk a műfajok - regény, elbeszélés, dráma, vers - is kibővültök, olyan jelenségeket vottek fel magukba, amolyoknok ábrázolására a burzsoá irodalom non is képes. A sztálingrádi traktorgyár építésének leírása Iljin "Nagy futószalag" cimü rogényében, a kolhozparasztság munkájának képo Solohov "Uj barázdát szánt az eke" cimü müvében és a szovjet" rogények egész sorában mutatkozó megannyi példa világit rá a szovjet irodalom újító szollemére.. A szovjet regény a szocialista társadalom munkáját toromtő folyamatként, lolki szükségletként ábrázolja és megmutatja a munka növelő hatását a szocialista társadalomban. . • . A szovjet irodalom Sztálin által meghatározott sajátságai alapján megállapíthatjuki a szocialista realizmus uj fojlődési fokot jelent a müvószi gondolkodás torén, A szovjet irodalom kiharcolta az általános elismerést és tekintélyt: a világ logkiválóbb és logoszmeibb irodrimának tekintélyét. így vált az irodalom fegyvorré is a társadalom kommunista átalakulásában. A szovjet irodalmi nüvekbon kommunista eszmék bontakoznál: ki,' összofogják a sokmilliós temegokot, munkára ós harcra mozgósítják. A 3olsovik Párt határozatai az idoológiai munka kérdéseiről ujabb Ösztönzésül szolgáltak a szovjet irodalom és raüvészot teremtő lendületére. Azok a hősök, akikkel a szovjet regényekben találkozunk, a kommunista épités hősei, az olénk táruló különféle jellemek és életjolenségok - a szovjot irodaion legjobb müvoinok alakjai - mintaképként szolgálnak, utánzásra késztetik az olvasókat,.