Külföldi Sajtószolgálat, 1949. december
1949-12-05 [0964]
Sztálinnak e kijelentései határozzák meg a Tüdománj-os Akadémia fejlő .éBének útját. Az Akadémia 1939 december 22-ón "a világ tudományának fejlesztése és a marxista-leninista tan sokoldalú továbbfejlesztése terén szerzett, kiváló érdemeinek elismeréséül" tiszteleti tagjává választotta Ioszif Visszarionovics Sztálint. Sztálin klasszikus elméleti munkái az uj viszonyoknak megfelelően fejlesztették továtib á marxizmu.-leninizmus twkJbányát• Tudományos alapot ado:t a szocialista ország épitésének. 5 készítette el a Szovj etunió alkotmányát. Az ő és Lenin nevéhez fűződik a nemzetiségi kérdés mar::ista elméletének kifejlesztése. Sztálin.dolgozta ki az iparosítás szocialista programját, amely lehetővé tette, hogy Oroszország erős ipari állammá alakuljon át. A kolhozrendszer -yőzelmé az ő szocialista programjánál; köszönhető. "A dialektikus ós történelmi materializmusról" írott munkája egyvunalban áll a tudományos kommunizmus megalapító inal: filozófiai müveivel, Sztálin akadémiai tagsága félreérthetetlenül azt jelk.-pozi, hogy a Szovjetunió Tudományos Akadémiája valóban a szovjet tudomány vezérkara. A-sz —jet tudósok kimagasló érdemeket szereztek a tudomány minden területén• A Szovjotunió Tudományos Akadémiájának építő munkája nom' lankadt a Hagy Honvédő Háborúban som. "A fasizmus megdöntésében róaztvonni a legnemesebb és legnagyobb föladat, ami valaha a tudomány előtt állt. Ennek a feladatnak szentelik tudásukat, erejüket, sőt életüket is a szovjet tudósok" - irta 1941 októborébon Komarov, az Akadémia akkori elnöke. A szo-jet akadémikusok megbirkóztak a háborús feladatokkal és Sztálin 1942 márciusában igy Üzent nekik táviratában: "Elismerésemet fojozom ki a Tudományos Akadémiának, hogy a háborús idők nehéz viszonyai ellenére is az ország növekvő szükségleteihez mérten fojlődik ó s az Akadémia elnökségének, hogy elkövet mindent a föladatok megoldására'." Egy hónappal később Sztálin ujabb táviratot intézett aZ Akadémia elnökéhez: "A kormány megelégedéssel veszi tudomásul azt az ajánlatát, ho :y á Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tudományos intézményei, rendes ós levelező tagjai munkájukat teljes egészében a Szovjetunió katonai erejének támogatására fordítják. Romólom, hogy az Akadémia a tudomány és ipar területén az újítók mozgalmának élére fog állni és a haladó szovjet tudomány központja lesz népünk és minden szabadságszerető nép legádázabb ellenségével, a német-fasizmussal vívott küzdelemben." A háború alatt szorzott tudományos érdemekért 32 akadémikus, 11 levelező tag, 13 akadémiai profosszor és képzett tudományos munkás kapott Sztálin-dijat. 1945-től máig a Sztálin-dijas akadémikusok száma tovább szaporodott* A szovjet tudósok érthető büszkeségből vették tudomásul, milyen nagyra értékoli Sztálin az órtolmisóg szerepét. "A szo'vjct értelmiség - mondotta - odaadással szolgálja honvédelmünk ügyét, állandóan tökéletesíti a szovjet hadsereg felszerelésit, az ipar technikáját ós szervezőtét. A munkásoknak ás kolhozparasztoknak segit az ipar és mezőgazdaság színvonalának emelésében, előbbre viszi a szovjet tudományt és kultúrát. Értelmiségünk mindez ért megbecsülést érdemel." 1945 májusában Sztálin fogadta az Akadémia olnökét ós boszélgctés közbon megtárgyalta vele az Akadémia legfontosabb ujabb feladatait. A Szovjotunió Tudományos Akadémiája ma a legszorosabb kapcsolatban van az ország életével. A nagy Sztálin vezetése alatt az Akadémia munkásai mindon erőfeszítésükkel arra töroks:; mok, hogy eleget togyónok hazájuk iránti kötelességüknek és igazolják a sztálini korszak tudósainak nagyrahivatott ságát. j L gpoyjotuníé Tudományos Akadémiája , 1 tájékoztatója alapján/
