Külföldi Sajtószolgálat, 1949. november-december

1949-11-08 [0964]

Arra a kérdésre, hogy egyik vagy másik film mért nem tetszik, az olvasok ötven, százaléka azt felelte, kogy "a film tartalma miatt", 14 százalék ostobának.találta a filmeket,' lo százalék tartalmatlannak, 4 százalék szériát borzalmasak a'filmek, 8 százalék szerint unalmasak és 3 százalék csak egyszerűen semmitmondónak és undorítónak találta 'Hollywood termékeit. Ugy látszik a reakciós amerikai kultúrának egyre kevesebb hitele lesz a saját közönsége előtt. Visozataszitó az wn erikai imperialistáknak az az arcátlansága, amellyel Európa népeire rá akarják erőszakolni a maguk hitvány "kulturális" termékeit. /Kultúra i Zsizny/ /4337/ Vronszkij Kulturális élet HANGVER

SENY A KÁ

SPI-TÓNÁL : Csodálatosan szép az ősz a Káspi tó partján. A szélcsendes, napfényben fürdő nappaloknál csak a csillagos, derült éjszakák szebbek. Ilyenkor halkan csobog a hold ezüst fényében csillogó tenger. Messziről hallatszanak a végtelen ola," .-zerolvények mozdonyfüttyoi, a váltékezelők házikói fehérlenek és a parkoól fiatal lányok kacagása hallatszik. Ilyen a mahacskalai vasútállomás élete. Este l/4 8. A rádió éppen befejezte a hirok közlését. A szünet után zongcraha-Jgck v

uár.ck. fel. Méltóságteljes, mély gondolatokkal, nagy, emberi szenvedéllyel teljtott lélekbemarkoló melódia árad a rádióból. A zonc megdobogtatja az emberok szivét. - Moszkvából közvotitenek hanrversonyt - szól egyik fiatal vasutas társnőjéhez. — Gyönyörű zono! Kinek a müve? A kislány álmodé szemmel nézi a hold előtt elúszó f olhőke t és halkan válaszolj - Ez. Beethoven szonátája. Az a szonáta, amelyikről Leninünk igy szólt: "Kom ismerek szebbet az Apassionatánál, mindon nap meghallgatnám. Csodálatos, gyönyörű muzsikai" De .nem Moszkvából, hanem a mi klubunkból közvetitik. A klub termői csöndesek, üresek, csak a nézőtéren gyűlt össze 15-2o zenész. A kulturosoport vonószenekarának tagjai próbálnak. A zenekar tagjai hallgatják vczotőjük» V, Kládija szerelő játékát. BoothoVon szonátája után Glinka "Pacsirtája", majd Csajkovszkij "Szomorú melódiái" következnek, amelyeket *• vidám Strauss keringő vált fol. Vjacsaszlav Kládija életútja rondkivül érdekes. Nagyapja falusi pásztor, apja tanitó volt, aki még egy olcsó hogedüt sem tudott venni fiának, aki már ogész kicsi kora óta .szenvedélyesen vonzódott a művészethez, zenéhez. Első, saját készítésű hangszerén vándorszínészektől hallott dalokat játszott. Később kórusban énekelt, egy klub kulturcsoportjának tagja lott. A zonekörbon Zünoolmélctet tanult, megismerkedett a nagy orosz és ourópai zenoköltők müveivol és élotévol. Immár 2o esztendeje dolgozik Kládija a kulturcsoportban. 1935 óta a mahacskalai klub vonó szer ókorának karmestere. A Nagy Honvédő Háború időjén ogy golyószórós egység parancsnokaként küzdött Keres és Mozdok alatt. Kétszer megsebesült. Gyógyulása után visszatért 0 s zt orgap: djához és szabadidejében továbbra.Íí9 zosóvol foglalkozott. kiadj.ja karcböíer kiválóan zongorázik, hegedül, játszik mandolinon, énokol és to vékonyon résztvosz a színjátszó csoport munkájában,. Vjaososzlav Kládija automata géplakatos élete, az egyszerű, céltudatos szovjet dolgozó élotOo /Guá0k/ ' IJ^I ' \A~fd