Külföldi Sajtószolgálat, 1949. november-december

1949-11-08 [0964]

KOKKÁ S3 Z IN JÁTSZÓK A SZOVJETUNIÓBAN Aki ma egy-egy tizem vagy gyár kitűnően megszervezett ás művészi tehetségű aamkássz in játszóit látja, annak feltétlenül eszébe jut - és akaratlanul is összehasonlítást tesz - a felszabadulás előtti idők "műkedvelő" köreivel,. Régen ezeket az előadásokat legfeljebb rokonok nézték végig, azok Í3 kényszeredetten. Ma ezzel szemben magas színvonalúak és' élvezete- ' sok a mun&ásszinjátszók előadásai. Ifjú tehetségek tömegei Mint mindenben, a munkásszinjátszás művészeti színvonalának emelésében is olőljárt a Szovjetunió, ahol tömegméretűvé növekedett ez a mozgalom. Másfél millió szakszervozcti tag vesz részt a szakszervezet 95 ezor zenoi, színjátszó, tánccsoportjaiban. Több mint egymillió tagja van a falusi színjátszó csoportoknak. A csoportok vezetői kiválóan képzett pedagógusok és művészek, akik tapasztalataikat az ujabb nemzedéknek átadva, a mtivészetok iránti igényossőgre nevolik. növendékeiket.' A Szovjetunió hivatásos szinéssoi örömmol tanítják ós irányítják, tanácsokkal segítik a munkásszinját szókat• Nagy színész, kis kozdő - azonos szorepbon Sokat foglalkozik a tohetségos. fiatalokkal Vera Pasonaja, a nagytehetségű és kodvolt szovjet népmüvésznő. Szorinto is igen sok rendkívüli tehetség akad a szovjot nép körében. Ezok. képosségcinok nagyfokú kifejlesztésére minden lohetősé'-ot mogad az állam. Sokan kerülnek közülük szinmüvószoti iskolába.. Gyakran találkozunk ozokkol a fiatal tohetsó-gokkol a Scsopkin-Akadémián, ahol már a felvételi vizsgákon megmutatkozik, hogy kitűnő előképzettséggel rendolkcznok, elsajátították a művészet alapjait, lényogét és rondkivül komolyan fogják fel a színészi hivatást, Vora-Pasonaja különösen kiemeli azt az esetet,- amikor a Kis Színház leningrádi'vondégszoroplése alkalmával meghívták az egyik gyári s'zinjátszó-csoport előadásának megtekintésére. Az ott előadott Osztrovszkijdarab főszeropét ő játszotta Moszkvában. A gyári színjátszó-csoport olőodása őszinte, elragadtatott elismerést váltott ki bolőlo. Ahol nem ismerik az "ugródeszkát" A színjátszó.csoportokban való szoroplés nem ugródeszkát jolont a színjátszók életébon a hivatásos színészet felé, hanem szívből jövő népi megnyilvánulást. Ennok egyik igazán szép példájáról ugyancsak Vora Pasonaja számolt bo müvésztársainak. Egyik alkalommal az uráli "Nyovjanszk" gyárba ment-mognézni a. gyár színjátszó-csoportját. Előadás olőtt végigjárta az tizemet, ahol ogy fiatal lányt látott, aki otthonosan mozgott a műhely gépei között. Mint mondták, oz a fiatal lány, brigádvozotő. Esto a szinielőadáson folfodozto, hogy a Carmon szerepét kitűnően alakító gyönyörű hangú lány azonos a brigádvozotővol. Előadás után mogismorkodott volo és felajánlotta, hogy fölveszik a Kis Színház szinészképző iskolájába. Do "Carmen" - a brigádvozotő - visszautasította az ajánlatot azzal az indokolással, hogy nagyon szoroti mostersógét, büszko arra, hogy hazáját ezzel a munkával is szolgálhatja* . ' Ilyonok a szovjet munkásszinjátszók, akik játékukkal a szovjot müvészot magas oszmoi szinvonalat érik el és emelik még magasabbra,. /1191/1539/