Külföldi Sajtószolgálat, 1949. november-december

1949-11-08 [0964]

HüC-lÁN ÜLTETHETÜNK fÖLG

YEAERDQT Liszenko akadémikus cikkéből Az erdősítéshez nagyon sok bokor, cserje és famag szükséges. Ezért kiváltképen nagy gondod koll forditani a fafajták, leginkább a tölgy magvainak begyűjtésére és helyes téli tárolására* A tölgyet nem ajánlatos ősszel Vetni, mert a téli fagy idején a makkokat a rágcsáló állatok elpusztítják. Ilokkot leghelyesebb tavasszal ültetni,-, A tölgy-makkot kissé, kicsírázott, föltört állapotban Vetjük, mert oz meggyorsítja a hajtások'kibúvását és a gyökerek fejlődését, A csirázatlan makkok ültetésénél a talaj felső rétege kiszáradhat, mielőtt a makkhajtások gyökerei a földbe mélyednek. A korai tölgyhajtások ellenben) mire beáll a nagy mclog, má: egy metor mélységre is elérnek és*így könnyen v«szolik át a szárazságot. * . Mivol tavaszi vetéskor a makkoknak kissé kicsírázóttoknak koll lenniök, nagy figyelmet igényel a maitkok .éli tárolása. Egy méter szélos és mély Vermekben kell elrakni,- Q-sizelj közvetlenül a begyűjtés után koll a gazdaságba szállítani, a .'crombo s'"ír.ni és mindon mekkrétogro, Vékony, megszokott nodvességü földrótogot teríteni«, Husz centimé-; a-re a talaj folszinótől földréteggel kell a vermet befedni, nehogy az őszi esővia bq •.zivárogjanc A vermet fedő föld no .-légyott sokkal magasabb a föld színénél. 1. fagy ellen a-vermet felülről ós oldalról ujabb földreteggol kell mogvódonic A téli időben,, .'aiváltképon a tavaszi vetés előtt egy hónappal, próbát kell vonni a veremből, A makkok tél idő" alatt általában csíráznál;. Ha egy hónappal a tavaszi vetés .előtt kiderül., hogy a makkok csírázása nem kielégítő, akkor ki koll szedni őket a verőmből és 7-12 fokos hőmérsékletű holységbon 15-2o cm. vastag, szabályos nedvességű földréteggel be koll szórni. Ilyon körülmények között feltétlenül kicsiráznakl > /4247/ K i o m c 1 k o d ő ' é v f o v d u 1 6 k 1939, XI. 11. E napon halt meg V.R, ni-lli.ms, •kiváló .szovjet 'talajtan-tudós 1919. XI,14

; E napon fejezte bo a Vörös Hadsereg ,, Jugyonyics hadserőgépek leverését VlLJ/JábZ A M

EZŐGAZDASÁGI TUDOMÁNY BOLSEVIKJA,. A szovjet nép Viljamss akadémikust "az ország fő agróttómusának" noveztö. Viljamsz nomcsak' a mezőgazdasági tudomány klasszikusa volt, hanöm ugyanakkor szaktudományának forradalmára is, A tudomány bolsovikjo volt, méltó fia a nagy sztálini korszaknak, az a fajta tudós- aki a népért dolgozik és van bátorsága arra, hogy a hagyományokat, normákat ós szabályokat szétzúzza, ha azok elavulnak, Vili-.unszot szoros kapcsolatok fűzték a szocializmust épitő szovjet dolgozókhoz• Állandóan órintkozott a mezőgazdaság ujitó parasztjaival, meghallgatta kéréseik, t, tanácsokat ?

a utbaigca itást adott nekik. Tudo- ' mányos és emberi érdemeiért három alkr.lor.imal magas kormánykitüntotóst kapott és a Szovjetunió Legfelsőbb Tan ácsán ak küldöttje vei';. 1923-ban belopott a kommunista pártba. Ezzel formailag is kifejezte azt, hogy bolsovik módon akar dolgozni.