Külföldi Hírek, 1956. április 21-30.

1956-04-24 [0520]

/Hruscsov beszéde Birminghamben..»,4.f oly t, / Tp V^/Za/Mk Hy di \_ Miért mondom el ezeket? Nem azért, hogy bárkit is megfélemlítsek. Mi a fegyverzet csökkentését, az atom- és a hidrogénfegyver eltiltását kívántuk és kívánjuk ma is. E kérdéssel kapcsolatban konstruktív javaslatokat terjesztettünk elő. Ha most mégis beszélek erről, csupán nzért, hogy felhívjam a figyelmet arra, semmiféle kereskedelmi korlátozás nem akadályozott és nem is akadályozhat bennünket a technika fejlesztésében. Mi ebből a következtetés? Kereskedni kell, c

sak a kereskedelem széleskörű fejlesztésének segítségével simíthatjuk el az országaink közötti kapcsolatokban mutatkozó kinövéseket. Mi ismerjük az angol termelési kultúrát: igy például jól fejlett az Önök szerszámgépgyártása. Országink szerszámgépeket vásárolhatna önöktől. Ez előnyös lenne Önöknek is nekünk is. Ahelyett, hogy bizonyos, nekünk szükséges szerszámgépek előállítására fecsérelnSk erőinket, Önöktől vásárolhatnánk meg ezeket, jó megrendeléseket tehetnénk önöknél. Minthogy azonban önök nem adnak el nekünk szerszámgépeket, kénytelenek vagyunk bevezetni ezek gyártását. Ez természetesen további kiadásokat tesz szükségessé a szerszámgépgyártás megszervezésére, de végeredményben ml elkészítjük a nekünk szükséges szerszámgépeket, Önök viszont elveszítik az ips ruk számára előnyös megrendeléseket. De a ml szovjet embereink is tudnak jó dolgokat készíteni: ebben ma már bajosan kételkedik valaki is. A mi dolgozóinkban van természetes ősz, hozzáértés és találékonyság egyaránt. Nem tudom, \ olvasták-e Önök Leszkov orosz ir° "Levsa" cimü elbeszélését. Az iró L*. találóan jellemzi az angol mestereket, akik valamikor régen aoélbói egy bolhát készitettek, természetes nagyságban és a bolhát az orosz cárnak ajándékozták. Az orosz cárt meglepte az angolok mesteri tudása és megparancsolta, keressenek még jobb orosz mestereket, akik még tökéletesebb dolgot készítenek. Rá is akadtak a tulai Levsára, aki vállalkozott erre. Vajon mit tett? Megpatkolta a bolhát és olyan finom munkát végzett, hogy csak nagyító üvegen keresztül lehetett látni. Ilyen képet festett az iró a találékony orosz mesterem- / berekről. Azt hiszem, ebben az elbeszélésben nincs sok túlzás. A mi munkaszerető és tehetséges népünk el tud készíteni /folyt.köv./