Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. október/2

1949-10-13 [0335]

Aárágalom és a hamisítás ellen,.. /' G. folytatás/ T Lj/Ny/Vá ré Ilymodoh, ha ebben az esetben az emiitett eljárási módozatot köve teliig ez jogsértés, még hozzá *ly nyil•vánva ló, • hogy ehhez nec is kell kikérni a nemzete özi bíróság döntését #• Kétségtelennek tartom, hogy a nemzetkö zi b Íróság vissza *4 Utasítja, hogy ebben a kérdésben egyáltalán döntést hozzon. Fel kell itt hivni a figyelmet saég egy körülményre, amelyet tréfának lehetne tartani, ha ttom volna tény. Bolivia, az Egyeseit Államok és Kanada javaslata - amint az a vonatkozó okmányból kitűnik - tartalmazza a nemzetközi bírósághoz intézett 3, és 4« számú kérdést, A 3, kérdésben olyan esetről van'szó, midőn valamelyik fél nem jelöli ki küldöttsége. Bulgáriává 1. Magyarországgal és Romániával kötött békeszerződésekben előirt bizottságba. A 4. kérdés a követkéz őképen hangzik I {•- ' ' "4» Vájjon a szerződésekben előjrt és az egyik fél képviselőjéből, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezeté nek főtitkára álto 1 kinevezőtt harmadik tagból álló bizottság illetékes-e a szerződések megfelelő cikkelyének értelmében a vitás kérdés végleges és kötelező eldöntésének m-ghozatalára? " Mit is javasolnak ebben a kérdésben? Azt javasolják, hogy a döntő bíróságnak két tagja legyen a vádlott/fél nélkül. Olyen döntőbiréságot akarnak teremteni, amelyben lesz vodló és hir ó, de a vádlott félnek nem Tb sz képvs^e le te, Ebben a 4. kérdésben azt javasolják a nemzetkö zi b ir ós ágnak, hogy szentesítse olyan bizottság alakítását, amely nem három & lböly - a két érdekéltből és a döntőbíróból - áll, hanem'csak azegyik érdekelt fél /a vádló/képvisélőjéből és a döntÖbir óból, Azt kívánják, kogy ez a bíróság döntse el az egész kérdést. És ezt dönt ót; ir ás kod ásnak nevezik, pedig ez annak ' az elferdítése, hiszen a döntőbíróság ban két félnek kell képviselve lennie, nem pedig^ csupán az egyiknek, amint azt Kanada, Bolívia és az Egyesült Államok határozati javaslata kívánja. A 4. kérdésben már előre el akarják dönteni, hogy abban az esetben, ha Románia,; Magyarország és Bulgária megtagadná a részvétolt a bizottságban, ugy nélkülük is határozatot lehessen hozni, A két féltől és a döntőbíróból álló bizottság Bolivia, az Egyesült Államok és Kanada'kívánságára egy félből és dönt ők ir óból álló bizottsággá váltó znék»- És ezt döntőbíróságnak nevezik! Vájjon nem a jog ós igazságosság e 1farditése-e ez? így tehát a nemzetközi tiróságtól igenlő választ várnak orra a kérdésre, vájjon illetékesnek tekintendő-e a két érdekelt félből és az ENSZ főtitkára' által kinevezett döntőbíróból álló bizottság abban az esetben is, ha nem mindkét fél képviselőjéből áll, .hanem csak az egyik fél, a vádló van benne k épvis elve a > döntőbíróval együtt, /Felvt. köv./ \