Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/2

1949-02-23 [0103]

Finogenov előadása a szocialista realizmusról Tr/ÍCF/Jné gs Bn Finogenov sa>v"jet festőmüvéS'z kedden délután a Bányászszakszervezet székházában előadást tartott "A szocialista realizmus a szovjet képzőművészetben" cimmel. Az előadást az alábbiakban ismertet jükt "' * A legnagyobb győzelmek egyike, amelyet Lenin és Sztálin pártba éh a szovjet állam kivivott az,"hogy megszületett a Szovjetunió népeinek kultúrája, amely formájában nemzeti, tartalmában*'pöd^g szocialista • A szocializmus kultúrája a"'leghala dóbb kultúra* Átértékelve magában foglalja oz emberiség régebbi"alkotásainak légjobb eredményeiti do nőm elégszik még ezzelt szünt'elenül előretöri fejlődik és a szovjot "nép'ujabb és ujabb alkotó oroaményoi vol gazdagodik ."A szocializmus uj irodalma t^"'uj művészetet berontott amoly"'ugyanakkor a világ leghaladóbb, legforradalmibb és eszmeileg legtartalmasabb művészete. " *' " *' A szooialista realizmust áthatja a valóság szüntelen forradalmi fejlődése;" élőreháladásaV A Szovjet művészek alkotásának eszmei alapja a marxi-lenini haröös világnézet. A szovjet művészet, mint az egész szovjet'kultúra is a burzsoázia ellenséges befolyásával vivott kemény haröban alakult ki. Ez'a haro már a nagy oroszországi szocialista forradalorr hajnalán fellángolt. " " A bolsevik'program f őtételei'a művészet torén már közvetlenül n"Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt kialakultok. Az oroszországi burzsoá reokoió hadjáratot inditott a forradalmi pro le tar mozgalom, a filozófiai materializmus ós a művészeti realizmus ellen, A"rcakoiós művészek és kritikusok hadat üzentek a realista művészet nonzoti hagyományainak, a demokratikus művészi örökségnok, A dekadensek viszont a realista nemzeti művészi iskolát " provinoiálisnak" minősítették. " A forradalom első éveiben" ezek a "baloldaliak" balö Ida lis águkat igazi forradalmi magatartásnak igyekeztok feltüntetni. Do hangoskodó áSlforrada Imi"ki"jo Iont őseik" áradatában^ osakugy mint müveiken, nom volt nohez megérezni a szolgai függőséget az Úgynevezett "párisi iskola" forma lista franoia* művészetet "61^ ugyanakkor neglátni ozt^ hogy'tcljos várt"ékben'képtclöhok tegórteni"a roallsta nemzeti festcszet nagy hagyományait^ a szooialista művészet valódi oő Íj át A" szovjet képzőművészetnek tohát mindjá^;"élső lópősoit oz az'blkeserő'dctt küzdőién jollomezte, amelyet a termoszé tűknél fogva burzsoá formalista irányzatokkal vivott. A "baloldaliak" játokot Űztek a' forradalom kifő jozéskcszlotóvel és- az úgynevezett "proletkul rn," szerettek volna' be rendé zkodni. Igazi" prolotár, foirodálmár kezdeíienyezéseknek Szoiettók -volna feltüntetni azt az' eljárásukat", hogy nihilista módon megtagadták a művészihagyömánydeat ós megpróbált"ák az úgynevezett "eszmementes" Ős "funkcionális" műveszetefe valódi nép realista művészeti fejlődésként feltüntetni.- /Poly fc. köv ./^.