Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/2

1949-02-23 [0103]

/tPinogenov előadása, stb.l.folyt* / Tr/CP/Jnc gs Bn A pb lg árháború után az ország gazdasági holdra-' • állit ás o idejön a realizmus érdekében folytatott küzdelem a Szovjot művészeten belül tovább folytatódétt ,• A" reálista hagyományok" fölé vonzódó művészek a" "Forradalmi Oroszország Művészeinek Egyesületébe" tömörülték. Ennék" művészéi kijelentették! "valóságos kóppt adunk az \e se ínyekről, nem pedig elvont élre szülemény eket, amelyek osak diszkreditálják forradalmunkat",' \ Ennek az eszmei" há rónak f amely a szovjet művészetben a polgárháború után végbement^ nagy . jelentősége volt »• Ez volt az a horo, ar:ely legyűrte ö'szovjet művészetben jelentkező elvont formalista és naturalista irány za tokat * W.adaImaskodtaK a realizmus, az életigazság elvei* A mi szovjet irodalmunk és'képzőmüvészetünk - folytatta Finogenóv «1 nem fél attól, hogy áz irányzatosság vádjával illó t"ik«- Igenis", a szovjet irodalom irány botos, hiszen az-osztály-" harci korában nincsen*és nem is lehet olyan irodalomul amely ne volna irányzatos, osztály-, vagy éppen politikus irodalom,'A szovjet müvész~teljes értékű müveket osak akkor alkothat, ha megtanulta értékelni óz élet minden jelen -ségét^ többek között saját egyéni'szerepét IsJ; ugy,ahogyan ezeket a "jelenségeket pártunk értékeli. Minden képet olyan szemszögből kell nézni, hogy mit jelentenek őstársadalom szempontjából, A bolsevik pártszerüség elve a szocialista realiz "mus művészetének egyik legdöntőbb és leghatározottabb alap ja , Az ügy nö'vezett pártonkivüliség^ amely mellett a burzsoá "művészek dekadens áramlatai felsorakoztak es most is felsorakoznak, nem más^ mint'a burzsda ' pártszerüség ,és' os zt'ályho ztortó'zondőság leplezett, képmutató formá'ja. A'bolscvik pártS'zorüség feltárja az objektív valóság belső törvényszerűségeit, s mórt nem'fcl ennek o'valóságnak mozgásától és forradalmi változásától, feltárja azt á tényt'i ^Ogy S reginek öl kel pusztulnie cs üjnak születnie helyő'tte.A burzsoá ""pártszerüség ""szobJoktiv Ív,'Nem is tudja feltárni o'társadalmi'fe jlődés törvény szerűé égéit, Retteg a jövőtől cs harool ellene.' "' "** "* A Nyugat modern művészetének_burzsoa~pártonkivüli*» sége és tárgyilagossága azt reméli, hogy elkendőzheti az'osztályollentétekot, elkendőzheti az" amerikai imperialisták és nyugoteurópoi csatlósaik rabló céljait, orra számit, hogy elhomályos ithat ja a dolgozók öntudatát. Finogenov ezután Monet, Oézannö"i" Degas^ Monet," Matisse és Pioasso szavait Idézve rámutatott orra, hogy ezekben a kijelentésekben teljes őszinteséggel nyilatkozik meg a dekadens formalisták eszt étik áj ónok nép- cs emberellenes lényege és" teljes szembenállása a szocialista realizmus esztétikájával. A formalizmus esztétikája elejétől végéig ellentétes a miénkkel "- mc-ndottia Finogenov ' •* és az a szovjet művész," vagy kritikus, aki rokonszenvet árul ol ilyen művészi felfogás iránt, ezzel ki is rokesztx magát a <D /Ecúx fc-köv */ r