Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/1

1949-02-07 [0102]

/Bóka László államtitkár előadása... 2. folytatás./ § Ks/Hné Bn Meg ke 1 persze állapi tanunk, hogy mi még távol vagyunk a szovjetnek ettől az uj parasztjától és uj falujától, de a felszabadulás utáni falunak mégis ez a perspektívája, amely felé a népi irók vigyázó szemüket vethetik. S ez a távlat hatáiopz za meg, hogy mifajta népiesség válhat alkot°részévé a pedogógiánknak, milyen irodalmon a karjuk "ne vélni nép linket. - Már Darvas József "a népi irók ma egyre jobban érezhető válságára" hivja fel a figyelmet. Kovács Imre szökése, Tamási Áron belső disszidálása, Németh László egyhelyben topogása, Veres Péter, Illyés Gyula megtorpanása és - ne legyünk igaztalanok!"- Szabó Pál egyre pozitivabb magatartása, Darvas József, Erdei •^erönc következetcsen egyenes utja, mindé z a rra mutat, hogy a régi ut'nom folytatható s a parasztság ügye nem választható el többé a népi felszabadulást egyedül megoldani tudó szocializmus útjától: - Nevelőinknek ott kell a legéberebbnek" lenni, ahol a népiesség pedagógiai igényekkel lép fel.^Ezen a téren "sok még ma is az aggasztó jelenség, a régi népiesség még ma is méregként hat. Illyés Gyula utópisztikus könyvében, a "Csizma az'asztalon" bon azt irja: " A munkások dolgát nyugodtan rájuk tizhat juk..," Illyés tehát azt képzeli, hogy a megoldást a parasztság hozza ós ahhoz fog f iga zo dni a munkás s ág . Az ut o pi ába n, mo ly be n a pa ra s zt s ág jár az élen, elsőnek nem is az ipari munkásság csatlakozik a parasztsághoz, hanem a kisiparos, a kézműves:' "őt különös szeretettel kell fogadnunk". "Parasztét''' és mesterembert már láttam dalolva munkába menni, előre tenyerét dörzsölni a munka élvezetére: hivatalnokot és gyárimunkást még nem" - irja "Illyés Gyula a "Lélek és kenyér"-ben, A zsc Hersegnek os ztály o stárso nincs. Az ipari munkásság nesszé van... A népnek nem lehetett más utja, minthogy a saját alapjaira^ saját lelkületére vonuljon viss zo, mint egykor ősei a gyepük mögé"? Ilyen könnyen mond le a munkásságról Illyés és ily könnyen érkezik el a "gyepű" szemléletéhez. - A népiesség sohasem a munkásság forradalma, hanem mindig a reform és az utópia, a polgári "békés belcnövés" os a valóságtól való menekülés felé orientálódik pedagógiájában is. A nevelés terén ez a szellem egy "uj kert-szellemet" akar megvalósítani. Ez a pedagógia figyelmen kivül hagyja a nép elhagyott gyermekeinek millióit,, Qmi egyenesen következik ebből a nevelési elméletből, ebből a világszemléletből./Po ly t .köv ./ . JL