Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/1
1949-02-07 [0102]
/Bóka László államtitkár előadása... 3. folytat ás./ § Ks/Ttné Bn - Ám"'cz üőg mindig igen irodalmi pedagógia. Az igazi, P hivatásszerű "népies" nevelés az a pedagógia irányzat, amely Karácsony Sándor nevéhez fűződve a debreceni egyetem bölcsészeti korán val°ságos iskolát csinalt" magának * Ez a pedagógiai elmeiét kót forrásból táplálkozik: egyrészt a magyar néplelek egy egészen sajátos meghatározásiból, másrészt a protestáns vallásosság egy szoktaszerü misztikus fajtájából. Világnézeti alopjó ennek' a pedagógiának az úgynevezett "magyOP világnézet". E zűr-zavaros világnézet szerint nevelésünknek a magyar lélek tény cből ke' 1 kiindulnia, abból, hogy "örök sorsunkban hem változott semmi, ezer esztendő óta mindig más-más lében feladva, mindig"ugyanaz volt a dolgunk", líihdtíbből az köve tkc zik, "hogy " tanyaor's zág— faluország vagyunk" ^és "az, hogy a falu alá van" rendelve a városnak, c,gy nás világból' kölcsönzött és itt "'kise rletképen" bevezetett fikcl 0 , de" ezen a darab földön ennek' a történelemnek keretei'között sem nem tény,sem nem érvenyes törvény." "Tehát" a falu és a város viszonyában ilyen s zaka dékot lát fenntartandónak. Mi az viszont, ami tény Karácsony szerint? Az, hogy a magyarság' "kett ős jellegű, európai és ázsiai"*. Az eur°pai jelleget a felső néposzti'ly adja meg, amelynek élotstilusában nem Szabad se-mi ázsiainak lenni^" viszont az alsó népos ztály élettártalmában semmi sem lehet európai. Ez persze kereken azt jelenti, hogy a mtweltek, a""felso néposztály" és az "alsó néposztály" műveltségét a magyarság halálveszedelme nélkül nem lehet, nem szabod egy szinvohalra hozni. Talán ennyi idézet is elégséges annak megállapítására, hogy ez a szellemiség szöges ellentétben áll azzal a törekvéssel, amely a népi irodalom előtt azt a célt tűzte ki, hogy vezesse a parasztságot a szocializmus f elé« Ez a szellem is meghozta keserű gyümölcsét a szabadmüvelődés terén. Bizzunk benne, hogy amint a népi ir°k válsága is az egészséges kibontakozás felé halad, a népi pedagógia is *' megleli helyes célkitűzéseit. A feladat világos. Fél kell oldani azt a hazug egységet, amelyet "egységes paraszt i érdek" elnevezés alatt mindig alkalmaznak, valahányszor a kulákság veszedelembe került, és^azt az egységet kell visszaállítanunk, amelyet a munkásság és dolgo zo" p a rasztság alkotott a földosztás kiharcolása idején. Tudatosítanunk kell azt, hogy város és falu szövetsége természetesen adódik a megváltozott termelési viszonyokból, Es ez a szövetség nem s zoritkőzik a közös termelésre, hanem azt jelenti, hogy a murvásság vezetése és irányitása mellett a parasztság a hatalomnak is részese. ' ' . p /Polyt.köv./ Lt "