Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/1
1949-02-07 [0102]
/Bóka László államtitkár a 16adúsa • . .1. folyta tús.jj/ § Ks/Hné Bn Meg teli állapítani, hogy már a népiesség hőskorában sem tudtak megegyezni a paraszti kisbirtok és a mezőgazdasági nagyüzem kérdésében, hogy nig egyes képviselői a mozgó Ionnak" a paraszti egységet csak a nagybirtok megdöntésére irányuló harc és függetlenségi mozgalom kényszerű és időleges megállapodásának tekintette helycsen, mások ezt az egységet val°ságos egységnek és kívánatosnak látták. Harmadszor podignem álltak ugyan szemben a '.-arxizmussal, dc nem is túlságosan rokonszenveztek vele • Szert bár igyekeztek magukat elkülöníteni a fasizmustól, nem tudtak, vagy osak kevesen tudtak félreérthetetlenül állást foglalni a fasizmussal szemben, hiszen a'n'cizmus parz s zt-mitossa és egyes népieseinknek 0 paraszti egységről vallott felfogása között vajmi kevés volt a különbség, - A "népiesség" fogalma - apály nem azonos a "népi" fogalmával" - ma már amúgy som helyes fogalom, A népiesség fogalmát a múltban összezavarták a régiesség fogalmával: a nép, a parasztság, a mi ősi kultúránk letété mény'coö, tehát az igazi magyar életforma' az "örök paraszti" életforma. Ezt aztán s zembeállltották o várossal, tehát nemcsak a városi polgári műveltséggel, hanem a városi proletariátussal is, •'. - Petőfi óta ez a zavar kéts zer v olt" eloszlóban: Ady Endre ós József Attila életművében, Mindketten világosan látták, hogy a pc.raszts.lg problémáinak megoldása az ipari munkásság szocialista forradalmához van kötve. Ám a nép és a népiesség fogalmának döntő változása ppen ma van foly ama tban, a szocializmus megvalósítása idején, A városi pro letári'tus munkája és a falusi parasztság munkája között megszűnőben van a régi szakadék,'A " nagy állami üzemekben dolgozó ipari munkás és a szövetkszetekben, 'y vagy a kollektív mezegazdasági üzemekben az uj technika vívmányaivá' éle paraszt között a munka természetét illetően aincs többé olyan különbség, mint volt. Ez a fejlődés a parasztság teljes habitusát i. megváltoztatja, kiszabadul a jobbágy évszázadok a latt le lérögzödött szokásai köréből és olyan gazdas;'.gí helyzetbe kerül, amely életmódját és műveltségét megváltoztatja. "A régi falu," amelyben a legszembetűnőbb helyen a templom állt, aztán az él öt érben néhány jobb ház, a zsandáre, a papé, a kuláké, ú\ hát térben pedig a parasztok félig bedőlt viskói, kezd oltünní, H olyére lép az uj falu, társadalmi és gazdasági épületeivel,-klubjával, rádiójával, mozgóképszínház val, iskoláival, könyvtáraival és bölcsödéivel, traktoraival, kombánjaivol, cséplőgépeivel, automobiljával"- irjo Sztálin, /Folyt .köv./ P.
