Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. április/2
1948-04-25 [0086]
A t.Szerkesztőségek figyelmébe? Az alábbiakban a t.Szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk, Dinnyés Lajos miniszterelnöknek Ácsteszéren a vasárnapi Táncsis-ünnepségen elmondandó beszédét: Keretet később adunk, A beszéd Így hanj*^k ; Ko^wjfúA. - Az 1848-as forradalom és a szabadságharc százéves évfordul óján a magyar nemzet örökké élő kegyeletét és háláját rovom le Táncsics Mihály emléke előtt a magyar' köztársaság kormány neve ben? itt e szobor előtt és annál az egyszerű szegényes Zsellérháznál, melyben Táncsics Mihály született. A történelem nagyjai között, akik a magyar nemzet szabadságáért való küzdelmet végigvívták, két vezér szellem emlékének hódolt minden Időkben a magyar nemzet. - Az egyik a szabadságharc nagy vezére, Kossuth Lajos volt, aki csodálaios szónoklatainak és egyéniségének varázsával rázta fel a nemzetet a tespedésből és teremtette meg az összefogást a nemzeti függetlenség védelmére. - A másik Petőfi Sándor volt, a szabadságharo T^rtajos3za, a világszabadság hirdetője, március 15-ike lelke éa forradalmi mozgatója, a "Talpr a, magyar" költője. - A 4S-a3 szabadságharc és forradalom harmadik-nagy magyarjáról, akinek pedig ugyancsak elévülhet«tl - n érdekei voltak mind a forradalom, mind a szabadság küzdelmeiben, a? ünneplések során eddig mindig célzatosan megfeledkezett a régi Magyarország. Bz a harmadik nagy magyar: Táncsics Mihály. A letűnt feudális uríviiág sohasem iktatta be et a nemzet nagyjai közé és mégis ott élt a szivében minden magyar zsellérnek, minden szegény parasztnak és minden jó hazafinak! - Táncsics Mihály a nép fia volt, jobbágyivadék és sohasem volt az uralkodó rendnek kedveltje, hanem kérlelhetett en harcosa volt a népi k ; vet nléeekn^k f Már 4G-ban tovább akarta vinni a jobbágyszabadi tás müvét, midőn követelte a parasztokat sújtó igazságtalanságok teljes megszüntetését és a dolgozó nép földhöz jutt-eását. Táncsics Mihály a népi Magyar ország előfutárja voltl • Táncsics Mihály veze tehelyet foglal el a 48-at előkészítő politikai, társadalmi és szellemi küzdelemben. Ott van a reformokért küzdők els" sorában, sőt bátraii) és radikálisabb mindegyiküknél, A rendi M^gyarország felszámolására röpirataiban jobbágysza b^ditást kivan anélkül, hogy a földért kártalanítást kapjanak 9 földesurak. Közteherviselést hirdet, a nemesség íacgadóztatá* sát akarja, hogy az ország terhét ne kizárólagosan a jobbágyok viseljék. Sajtószabadságot kivan, általános választójog alapján össze" ülő nemzetgyűlést, felelős nemzeti kormányt, a nemesi vármegye helyébe korszerű közigazgatási k ?rül eüeket. /Folyt.köv. / |y. I Míifrvíir Círvrívdni I'