Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. április/2

1948-04-25 [0086]

Dinnyéa L-;joe ácsteszéri beszédének I.folytatása, 0 Iv£e/lvSk/2o Ö 3gy olyan Magyarországot, amelyből kipusztul a bécsi abasolutizmus- nak még a nyoma ia, de éppen ugy megsemmisül a .rendi alkotmány Is. A jobbágyfelszabadítás érdekében a^nki som harcolt olyan hévvel, annyi kitartással és oly szent buzgalommal, mint 6* Ezért került a budai börtönbe, ^honnan a nagy márciusi forradalom szabadította ki 1849.március 15-én, - A szabadságharc levsrése után 12 éwel későbben, 186omárcius 15-én újra börtönbe vetette a bécsi abszolutizmus, mely ellen éppen olyan er'vel és elszántan küzdött, mint küzdött később s nemzeti megalkuvást hirdető 67-es kiegyezés ellen. - Táncsics harcolt a jobbágyság felszabadításáért és harcolt » megalkuvás politikája ellen, de harcolt lankadatlan erővel és lelkesedéssal a jobbágyfelszabadltó törvények kiterjesztéséért is már akkor, ,amikor kortársai sokalják a jobbágyf elsza ba-' ditást és megelégedtek csak az úrbéres jobbágyok fölszabadításával. - Száz esztendővel ezelőtt hirdette, hogy a nemzet adja vissza a parasztoknak mindazokat a földeket és legelőket.- amelyeket az idők során tagosítások vagy határkiig

r

< zitá sok során a főurak, nemesek s a közületek mindenféle fondorlatokkal elvettek a parasztságtól. *• Táncsics tovább akarta vinni a jobbágyfelszabadítást és ezzel azt tűzte célul, hogy a nagy népi tömegekre építsék az országot 1 Hirdette ugy R nemzetgyűlésen, mint*hevezetes "Munkások Uj ságijában, hogy a szabadságharc kitörésével a föld kérdést öszszeesett a haza megvédésével es a nemzet létének kérdésévé vált. A szabadságharc nyíltan felvetette a kérdést: miért védje meg a parasztság az országot, ha a foldj a haza földbe nem az övé,; Senki olyan világosan nem látta, hogy a föld kérdésén fordul meg a magyar állami lét, a magyar <függet lenség sorsa, mint Táncsics Mihály. Harcolt, hogy földhöz jusson a parasztság £s annál elkeseredettebben harcolt, minél inkább eltávolodott a kormányzat a reformok márciusi szellemétől és ezzel csaknem lejtőre vitte a szabadság. haro szent ügyét. ••Ami 1848-ban is megtörtént, az most, száz év mulya az ország uj rendjének átref ormálásakor újra megismétlődött, mikor a belső ellanf orradalmi er ők nyomása alatt lassanként jobbra kezdett tolódni demokráciánk iránya, de mi erélyesen visszavágtunk, midőn ezeket «z ellenforradalmi kísérleteket és összeesküvéseket már csirájában elfojtottuk. - Táncsics sem' akart e lappangó ellenforradalom nyomásának engedni. Mindig ellene fordult a megalkuvásnak, az elnyomók- L kai való paktálásnak. /Folyt.,köv./ *\