Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. szeptember/1

1946-09-01 [0041]

Auer Pál expozaja II, folyt* Iá o- £iAyi4 EB az érdekelt néptömbök meghallgatása Erikül történt iaetf# Ez volt az a béke szerzi és, amelye:!: a Szovjetunió soha som irt alá és amelynek ratifikálását az "Egyesült Állatnék megtagadták. Hogy az ebben a* szerződésben megállapított határok nem esnek egybe az etnikai határokkal, azt az a tény bizonyltja- a legjobban, hogy moBt egyik szom&zéd állaa a másik után kér engedélyt aira. hogy a határok közelében élő magyar lakos** ságjaak • legalább egy részét a mi területünkre telepíthesse-át. Ennél gewni som világithatia meg jobban az elkövetett tévedéseket. így Romániának Ítéltek egy CG £él»illié lelket számláié eiagy&r területet. Ezeknek sorsa iránt nem maradhatunk köc-Önyöoek, Ezt a területet a nagyhatalmak csak azzal a feltétellel Juttatták Romániának, hogy az ott találódó faji, felekezeti vagy nyelvi kisebbségek tÖrvényban bintositett és nem- • setközileg ellenőrnőtt védelemben része sülnek, 1919 december 19•-én egyrezzjr&i a szövetséges és társult hatalmak, i^ágrésztről Románia között egyeznény jött létre a-kissebségek védelméneK biztosit.isárél a Héj?szövetség garanciája wellett. Köztudomású, hogy az elébfeeni román koixaáryok a kisebbségek védelmét szolgáld rendelkezéseket a gyakori atbscrj nem alkalmazták. Kénytelen vagyok tehát Erdély kérdésével foglalkozni, még pedig nem azért, mert mindenáron növelni akarjuk Nagyarorsz'ág területét, • nora seviniazta okokból, hanem azzal a szándékkal; hogy enyhítsünk a határokon tul élő magyaioic sorsán és hogy megjavit3uk a luna-völgy légkörét, hogy igy az ott élő népek érdekeinek mégfölelő együttműködés elő-f el tételei tnegteremtessenek. Ezzel a tartps béke ügyét akarjak 9zel£4lal«, - 361 tudjuk, hogy a határoknak nem volna, szabad többé szerepet játszaniok. Ha az egész világ az emberi jogok teljességének, a feltetlen politikai, gazdasági és kulturális egyenlőségnek öaendhetiie., ekkor valóban a határok esők közigazgatási megjelölésül s.iolgálnának*Sajnál atüsan az utóbbi 23 év tapasztalatai; valamint a jelen tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a Duna-völgyében a kisebbségi sors é>per. nem irigylésre meJté és hogy holt betűnök maradé szabályzatokkal, zengzetes, üres deklarációkkal nem lehet rajta javítani* - felvetvén az erdélyi magyarság problémáját, kereteiének vagyunk két fontos tényt szem előtt tartani. Az első az, ho^y ^ szövőtségecr nagyi iát altnak és Románia között létrejött legyvorőzüneti egyezmény crvcluitíbon "Erdély vagy annál: nagyobb része" Románját illetné meg, A raásodik teny, awalyet figyelembe kell vennünk, az a határolt, amellyel a külügyminiszterek tanáosa semmisnek és előnytelennek nyilvánította az 1940 augusztus 30,-i bóosi választott biréoágí döatésti amely választott bíróság egyébként nem a mi kezd.--ményczc3ünkro jött létre ós amely EszufcErdólynek mintegy 44.000 négyzetkilométernyi teiületót visszaosatolta Magyarországhoz, Tekintettől erre a két tényre a m&gyar korr.ány a külügyminiszterek tanáosához intézett emlékiratában, valcmint a magyar béke-' küldöttaég elnökének a plenáris ülés olőtt elmondott beszédében nem kéri egyebet, mint azt, hogy. Erdélyből egy körülbelül 42#000 négyzetkilométer küerjedé'-Jü rész osatoltassék vissza Magyarországhoz, /Polyt,köv./