Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. szeptember/1
1946-09-01 [0041]
Auer ral expozéja III, íolyt. Iá o- Bi/Sa/14- Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy ezt a javaslatot a külügyminiszterek tanácsa elutasította ée hogy azt az Önök bizottsága sem fogadta kedvezően. Ilyen körülmények között ujbéi felvetvén a külügyminiszterek tanácsához intézett emlékiratunkban foglaltj valamint a teljes ülés előtt felsorakoztatott megoldási lehetőségek egyikét, tisztelettel az etnikai viszonyoknak megfelelő határmődositasra vonatkozólag terjesztünk elő kérelmet, Négyezer négyzetkilométernyi kiterjedésű területről lesz azé, amely alig négy százalékát teszi ki annak a területnek, amelyet az aíső világháború végén Romániának ítéltek, Ez a terület egyáltalán nem tartozik Erdély földrajzi egységéhez és a történelem folyamán- nöm képezte annak integráns részét* Egyszerű határkiigazitásról van sió. A' szóbanforgé terület 500,000 lólelknyi lakosságának 67 ozácalóka magyar, A határkiigazita<3 magában foglalná Szatmárnémeti, Nagykároly, Nagyvárad, Nagyszalonta éa Arad városokat, - Engedje ne;: Elnök Ur, hogy átnyújtsam a javasolt hnm tármegvonásra vonatkozó éa a fontos utalásokat feltőntető térképet, E szerény megoldás előnye, hogy olyan területoket kapcsol vissza Magyarországhoz, amelyen a magyarok nagyon jelentékeny többségben vannak, Egyébként megjegyzem, hogy ez a javaslat nem tekinthető uj kezdeményezésnek, mert az előző, nagyobb területre vonatkozó észrevételünk szuk3őg, ssurüen magában foglalja ezt is, Ám nyomatékosan hangsúlyoznunk kell azt a tényt, hogy javaslatunk ösok az esetben jelent megoldást, ha azerveaen Összekap osoltatik a román állam köretei között maradé több ránt 1,200.000 főnyi magyar kisebbség jogaira ós védelmére vonatkozó minden biatouité• ko't megad 0 kisebbségi szabályzattal, E szabályzat tiszteletben tartatása az Egyesült Nemzetek szervezetére hárulna, amint azt a magyar kormány a külügyminiszterek tanácsához június 14,-on eljuttatott emlékiratában, valamint a minap a békekonferenoio elé terjesztett béketervezotőben javasolta, - Ka nyomatfcékoaan utaltam a helyi Önkormányzat kíépité* sére és az erdélyi magyar kisebbség hathatós jogvédelmének szükségességére, ezt nemcsak azért tetten, mert Erdély történelme arra tanít bennürket, hogy a probléma megoldását ez irányban keressük, hanem azért is, mert az erdélyi magyarság jelenlegi helyzete aggasztóvá vált c - Miután a két ország élen - mint utaltam rá - most demokratikus kormányok állanak, kívánatosnak tartjuk, hogy az itt jelenlévő magyar ós román küldöttség közvetlen tárgyalásokat kezdjen egymással, hogy azután az erdélyi magyarok jogainak biztosítására vonatkozó közös javaslatot terjesszen a bizottság elé, - Miért kell ehhez az eljáráshoz folyamodni? Ugyruiakkor, amikor eli 3merjük .hogy a mai Bománia demokratikus kormányzata j^gegyon* lőaéáet óhajtván biztosítani az erdélyi magyarságnak, a cél érdekében . hozott már egy 03 más rendelkezést, sajnálattal meg kell állapítanunk azt is, hogy ezeknek a rendelkezéseinek jelentős része nem került végrehajtásra. Elméletileg a magyar kisebbségnek vannak némi jogai, de a gyakorlatban sok meghurcoltatásnak szenvedő alanya és élete nem mentes sem a
