Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. június/1

1945-06-12 [0013]

/BajosywZsilinszky Sndrs euAlékiinnupe az Operaházban, 1* Folyt,/ Ld/Btt 4 u*j íejez-.-t fcez<tód3tt, d magyar nemzeti ellenállás fejezete, farral irtok izeket sorokat, munkás vérrel* parasztvérrel es kar.on<wverrel, Bajcsy-Zs 11 iasz*$ dfágft v-írével, ,3z a vér r?pernetezütt a szivekre, a szivei kir/ultak és Lengjük mogtiszti* totta szt a nemzetet a gyalázat szennyétől, m; ' w'.i Annak & remin ységének adott kifejezést, ho«j JhjosyZsilinszky IMre majdani szobrát a föltámadt demokratikus Magyarország fogja Látni, amelyért bátran és ,T

itézül h?dakozott

t olyan Magyarorszog, -.melyre rásugározhat a szabad JJurépa sziad népeinek barátsága és rokonszenve, /szúrta 2/ülai Gyula Bajosy-Zsilinszki #ndre életének tanulsagávű, azt/il . le, hogy a német imperializmus és a magyar osatLésai elleni haro elváiíísathatitlan a magyar demokráciáért vivett küzdelemtől. Nép nélklil nem leh<*t a népért igazán küadeni, A neinnet vértanúja először a magyar szegénypar*szt s ágé fi fogott kezet és a j - magyar jóv'3 úgswtlen útját a -agyér parasztban jelölte meg* ~ Nem allt meg :

1

z ^.yoldalu paraszt-imádatnál, hanem meg* látta nemzetének lectöbbüt gyalázott ás isgtöbbet fenyegetett osztályát az ipari munkásságot is. ^z elsők között volt, akik az ágyonrágalma*, zott s A nemzetist lenség megbélyegző vádjának hitett ipari munkásságban üa^látta a nemzet HJtantlenejének es szabadságának legbiztosabb zálogát. Észrevette, ho/^ az ifcari Diunkásság nélkül nem beszélhetünk a nBiúZet fennmaradásáról, meri a német elnróa&tás eilani küzdelemnek az ipari munkásság; a legelszántabb iiarcosa, Kállai Gyula ve^fUl megái']apitotta, hogy Brnosy-Zsilinszfcy 2ndrrj vértTiuhalála ne* voit niábavaló, mert halála életét jelent a mcíg^ar nép szájáéra, Kováé?, lwrb azt fejtegette*, hogy i3aiosy-Zsilinszky Endre haroa a s^'tadsagsaoretet és a századokon át'IctoitUzkéntkU3zé németgyűlölet tetemrenivása volt, Magvar volt, vdlia>lta a sorsot, megmutatta, rogyan kell a tea^y a r ságéri élni. és ha már élni nem lehet, hogyan IceJi meghalni, Ha^áH weg^áltoíía a magyarságoti Halála után legynk méltó hozzá ha^j áldozatéihoz és tartsuk n»s£ ezt az országot ijtyannnk, am* ilyennek o akarta- szabadna!*, fiiegetlennzek. madárnak, Szent-ivángi Nándor azt a /lepgyoződésát fejezte ki, hogy amig a magyar népnek szive ven, hite os bocsületérzése, addig áll az orsza>, i>e ha uünös mesterkedéssel

v

^Hopják & szivet, megölik hitét és elaltatják bocsületérzését $rédájav<t voiik az első történelmi szélviharnak, Az ország boldog és eroá osak uog lehet, ha ereiét a áép« bői veszi, á népért Vt-sri és á nép által vészig ha reá építi fel egész 3orsát, í&jqsy-Za.i linczirj jnlta vissza odta az ot-szágiak a népet és a .tagujuló magyar deiMokroáiában vissza fogja adni a néimek az országot* I Xz Ünnepi szoholdatok után a"zenekor eljeüszotta a Hunyadi gy*$indulót. Ss&iinet után Bas.i.'ides Mária ádvj-dqlok.at adott elő. majd Semlay Ártur Vörösmarty- és egy Ady-költeni én? t szavalt el* A műsor bcjeze*3záma *é Psakus huhgariousívolt. auíelyet,a szerző vezényelt, m h ' szólót Udvaruk Tibor énekelte* /UTI/ ^odály Zoltán