Krónika, 1960 (17. évfolyam, 2-6. szám)
1960-06-15 / 6. szám
1960 JUNIUS KRÓNIKA 9 A világ bajkeverője Hat-nyolc hónapra (Eisenhower elnök hivatali időszaka, hátralevő részére) — ha lehet valamit adni Kruscsev szavára, — enyhült a párizsi csúcskonferencia fiaskója, illetve az amerikai kémrepülések miatt bekövetkezett, első pillanatra sokak előtt félelmetesnek látszó válság. Kruscsev május 20-án Kelet-Berlinben kijelentette, hogy a berlini kérdésben 6—8 hónap múlva uj csúcskonferenciát kellene tartani. (Amikor is új elnök lesz már a Fehér Házban.) S hozzátette, hogy addig a berlini kérdésben nem lesz változás. Ez nem volt meglepetés azok számára, akik régóta tudják, hogy az orosz nép épp úgy fázik egy atomháborútól, mint az amerikai vagy bármely más nép és Kruscsev ezért szakadatlan propagandisztikus és diplomáciai aknamunkával igyekszik előre vinni a kommunizmus világterjeszkedési célját. Kruscsev sohasem kockáztatja a “substanciát”, a már birtokában levőt. Alattomos aknamunkájával szimultán játékot folytat a világ több pontján, különböző országokban egyszerre négy-öt vasat tart a tűzben, ahol zavarok vannak, vagy zavarokat lehet teremteni, fel lehet lazítani a politikai talajt a kommunisták taktikája és céljai javára. A berlini ügy, — amelyben Kruscsev szerződést szegő, jogtalan alapon áll, — csak egyike azoknak, amelyeket felkavart, hogy a zavarosban halászhasson. Ez a célja az utópista általános leszerelési javaslatának is. És semmi kétség, hogy többé-kevésbbé Moszkva bajkeverő mesterkedései állnak a délkoreai, és a kubai stb. események hátterében. A japáni szocialista kisebbség Amerika ellenes brutális tüntető akcióit pedig szintén Kvuscsevék sugalmazzák. Mozgósítják embereiket az USA—Japán szerződés ellen, mert védtelenné akarják tenni a távolkeleti szigetországot, hogy aztán megpróbálhassák kommunista erőszak-uralom alá kényszeríteni. örvendetes, hogy e világfelforgató, bolsevizáló törekvésekkel szemben Eisenhowernek a berlini kérdésben és a csúcstalálkozó párizsi megtorpedózása alkalmával mutatott kemény magatartása rácáfol azokra, akik amerikai engedékenységről, appreasementről féltek. Minél vakmerőbben űzi Kruscsev a bajkeverést világszerte, annál határozóit a bbá válik Amerika ellenállása! A szemtanú vallomása ra is megnyerni, őt fontosságáról meggyőzni, elkényeztetni, tőle lehetőleg még kevesebb gondolkodást elvárni, ellenben indulatait még jobban kiszolgálni, mire Mr. Jones szellemi és morális nívója ismét tovább csökken és persze azokban a kérdésekben is, amikre felelnie kell, következésképpen a kiválasztandók versenyében is a még csökkentebb értékűek állanak a siker legnagyobb reményével a starthoz. És így tovább. Ekként következik be az u. n. “demokrácia” fokozatos — lassúbb, vagy gyorsabb — dekadenciája, utóbb demoralizációja. Az egyenlőség képtelen elve és hamis fikciója miatt. Emellett Mr. Jones a legnagyobb mértékben elégedetlen. — Mert azt kell tapasztalnia, hogy hiába udvarolják körül, hiába oly lényeges tényezője ő a társadalomnak, az egyenlőség, ami pedig számára alaptörvényekben is biztosítva van, távolról sem létezik. Ami természetes is. Hisz ősi adottságok ellen nem lehet demokráciát, respektive ilyet játszani. Az emberi egyenlőtlenség mindenkép érvényesül. Némely emberek minden körülmények közt “többek” lesznek, mint más némelyek. Társadalmunk mai adottságaira figyelemmel első sorban és mindenek fölött, gazdasági vonatkozásokban, szociális téren. Természetesen “hatalomban” is. A lemaradtak egyre kevesebb sikerrel tudják a “harcot” felvenni ellenük, annál inkább is, mert a “hatalmasok” is rendelkeznek természetszerűleg az összes jogosultságokkal, mert hiszen egyenlőség van — nemde? — de ők a jogokon túl óriási szociális és gazdasági előnyben is vannak. Ekként előáll az egyenlőtlenségnek egy oly foka és minősége, ami már sem nem természetes, sem nem jogos, ami egyszerűen az elnyomáshoz, a szabadság veszélyeztetéséhez, illetve elvonásához vezet. Az egyenlőségi elv tehát nemcsak hogy az egyenlőtlenséget nem képes megvalósítani, (ami természetes) de oly fokú és minőségű egyenlőtlenséget okoz és eredményez, ami mind az egyénre, mind a társadalomra nézve a legnagyobb mértékben káros és veszélyes is. Ekként lesz igaz Anatole France fent — sajnos, nem szóról-szóra — idézett mondása. Ha pedig valaki azt hinné, hogy létezvén egyfelől egy elnyomás, másfelől egy ú. n. kiszolgálás, e kettő ellentétben áll, az téved. E kettő egymás Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI — KAPHATÓ: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél RHinelander 4-8292 1508 Second Ave. New York mellett van, sőt mintegy kiegészíti egymást. Létezik ugyanis egy politikai, mondjuk jogi: * egyenlőség, nevezzük kiszolgálásnak, s emellett, mintegy ennek kiegyenlítéseként egy szociális egyenlőtlenség, elnyomás. Az ú. n. elnyomóknak ugyanis (akiknél e ténykedés nyilván nem tudatos) az érdeklődési körön kívül esik Mr. Jonesnek ú. n. jogi, politikai egyenlősége, illetve ezek csak annyiban érdeklik, amennyiben kapcsolatosak gazdasági céljaival, saját szociális helyzetével. Ennek érdekében szolgáljo ki Mr. Jonest mindazon a területeken a társadalmi létnek, amelyek gazdasági érdeklődésén túlesnek, illetve, amelyek ezt előmozdítják. utóbbit persze Mr. Jones tudtán kívül, észlelete nélkül, ellenkező esetben Mr. Jones sem hogyná magát becsapni, lévén magához való esze neki is. Mire e folyamatok — mint fent már mondottam — az “elnyomóknál sem tudatosak, legalább is oly értelemben, hogy “most pedig megyek és elnyomok.” — “Nekik egyetlen céljuk van, a minél nagyobb szociális egyenlőtlenség a saját javukra, a maguk gazdasági helyzetének emelése ad infinitum .. . Az ú. n. kiszolgálás és kényeztetés is épp ily nem tudatos. Ez sem az “elnyomás érdekében történik, hanem a haszon és a nyereség miatt. Általában a társadalmi lét minden vonatkozása őt, az “elnyomót” kizárólag ebből a szempontból érdekli. A profit nézőszögéből. Ebből az egy szempontból tesz, vagy nem tesz mindent. Emellett minden: kultúra, szellem, államrezón, sőt az önmaga értéke és morális foka: mellékes körülmény. Amint az, magának az egész társadalomnak, s benne önmagának is a dekadenciája, degenerálódása. A lényeg, csak a profit. A modern, u. n. demokráciák alaojellege: ez. Azaz: a “demokráciák” alapjában véve NEM DEMOKRATIKUS. hanem KAPITALISTA TÁRSADALMAK! A “demokratikus egyenlőség “nem demokrácia, hanem kapitalizmus, AZAZ OLY EGYENLŐTLENSÉG, AMELY JELENTŐSEN -TÚL MEGY AZ EMBER TERMÉSZETES EGYENLŐTLENSÉGÉN és ELNYOMÁST. A SZABADSÁG MEGSZŰNÉSÉT JELENTI. (Vége köv.) Dr. jékei BALOGH GYÖRGY HÁZASSÁG Dr. Hoyos János sebészorvos, és gr. Hohenthal-Hohenspriessnitz Alice, a new yorki Szent István templomban április 30-án házasságot kötöttek. Dr. Hoyos János a hírhedt recski tábor foglya volt, thol, később mint orvos, számtalan rabtársának az életét mentette meg. A díszes esküvőn a new yorki társadalmi élet képviselői és az esküvői pár baráti köre sokáig -ünnepelte őket. LESLIE B. BAIN (Balog László) a new yorki MacMillan Company kiadásában megjelent legújabb könyve a magyar szabadságharcot megelőző, egyes események és a magyar szabadságharc leírását tadtalmazza, amelynek a magyar származású amerikai újságíró nemcsak szemtanúja, hanem részese is volt. Egy ilyen könyvnek a történelmi és személyes vonatkozású értéke természetesen felbecsülhetetlen, még akkor is, ha L,esne min a magyar politikai élet belső mozgató erőit leginkább a szabadságharc lefolyása alatt ismerte meg kellőkép, amikor a kommunizmussal szembenálló erőkkel is, amennyire lehetett és ez az idő rövidsége miatt csak szórványosan történhetett meg, de minden esetre kapcsolatot talált. Az amerikai újságíró így leírja a HERCÉGPRIMÁSSAL, NAGY IMRÉVEL, KOVÁCS BÉLÁVAL, Dr. TURCSÁNYI EGONNAL, a prímás titkárával és másokkal folytatott beszélgetéseit és a szereplőket sokszor találóan és sokszor igazán élethűen jellemzi. — A könyv többek között rendkívül élethűen írja le, hogy az ÁVO hogyan hurcolta el Monsignor Turcsányit Bain autójából és hogyan vezették félre az amerikai újságírót, amikor az a bécsi műúton felszólításukra megállította kocsiját és megkérdezte tőlük, hogy kicsodák. De erről később. Leslie B. Bain, Logan-ban, West Virginiában született. Apja ir, anyja magyíir volt. Iskoláit Budapesten, Kolozsváron és Ausztriában, Becsben végezte el. Miután újságírói pályára lépett, az NBC rádió társaság, több televíziós állomás és a “The Reporter”, “Look” és a “Cavalier” című amerikai folyóiratok munkatársa lett. Bain jelenleg Miamiban, ..Floridában él. Az U. S. Army és az U. S. Navy a második világháborúban tanúsított bátor és önfeláldozó szolgálatáért többször kitüntette. Az amerikai újságíró könyve három részből áll, melyekből a legátfogóbban a második rész foglalkozik a magyar szabadságharccal, míg az első és harmadik részben általánosságban számol be Magyarország és a többi középkeleteurópai országról. * * * Könyve legelső részének a legérdekesebb fejezete “REPORTER IN BUDAPEST”. Bain még a szabadságharc kitörése előtti hónapokban meglátogatta KODÁLY ZOLTÁNT és azt írja róla, hogy a kommunisták és a nemkommunisták egyaránt “Excellency”-nek szólítják. Amikor Bain megkérdezte Kodályt, hogy hogyan történhetett meg, hogy az évek folyamán bántatlan maradt, Kodály, írja Bain, nevetett és azt mondta neki: “Egyszerűen nem vettem őket tudomásul.”
