Krónika, 1960 (17. évfolyam, 2-6. szám)
1960-05-15 / 5. szám
VOLUME XVII. ÉVFOLYAM NEW YORK, N. Y.. 1960 MÁJUS No. 5. SZÁM KRÓNIKA AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY — 20 c A COPY — AMERIKAI MAGYAR HAVI-SZEMLE Végétért a csúcskonferencia,- mielőtt elkezdődött volna! Kruscsev a kémrepülőgép ügyével megtorpedózta a konferenciát. - Eisenhower elutasította Kruscsev megalázó ultimátumát Kruscsev május 4-én a Legfelsőbb .Szovjet ülésén előzetes nagy beharangozás után drámai hangon bejelentette, hogy május 1-én Szovjet terület felett lelőttek egy U2 amerikai repülőgépet. Felhasználta az alkalmat, hogy nem is egészen két héttel a párisi csúcskonferencia előtt a leghevesebb támadást intézze Amerika ellen. Kruscsev rakétával fenyeget — Ilyen támadások — süvöltötte — világháboruhoz vezethetnek és nem alkalmasak a csúcskonferencia előkészítésére, csökkentik a sikere reményét. Lehetséges, hogy a Szovjetnek nincsenek olyan gépei, melyek 24 órás felderítő szolgálatot tel—jesífenek, azonbarr-varmak irányítható rakétái, amelyek a nap 24 órájában készenlétben állanak. A Legfelsőbb Szovjet tagjai felbőszülve ugrottak fel helyükről. “Bűntény” és “Le a támadókkal!” kiáltásokkal fordultak a diplomáciai páholyban ülő Thompson amerikai követ felé. Kruscsev szerint a gép Pakisztánból, Iránból vagy Törökországból jött. Hangoztatta, hogy “a legerélyesebben figyelmeztetik azokat az államokat, amelyek amerikai bázisokat engedélyeznek területükön, hogy ezzel önmagukat hozzák veszélybe.’’ A PILÓTA ÉL A washingtoni State Department első válasza az volt, hogy nem tudja, nem-e eltévedt időjárás tanulmányozó gépről van szó. Kruscsev újabb beszédben elkérkedett, hogy szándékosan elhallgatta, hogy a gépen egyetlen pilóta volt, aki életben maradt. Ejtőernyővel leugrott a gépről és amikor orosz földet érve, elfogták, bevallotta, hogy kém-misszión volt. Orosz katonai intézmények fényképeit találták nála, melyeket a gépről 65,000 láb magasságból készített. A repülő Francis Powers, a Central Intelligence Service egyik tagja, aki halálos méreggel is fel volt szerelve, amit azért adtak neki, hogy lelövés esetén kövessen el öngyilkosságot. De Powers az életet választotta. Kruscsev közölte, hogy Powerst mint kémet szándékoznak bíróság elé állítani. KRUSCSEV KI AKARJA AKNÁZNI AZ ÜGYET Május hó 7-én Washington újabb nyilatkozatot adott ki, amely elismerte, hogy kém-repülőgépről van szó, de “a repülőnek nem volt direkt megbízatása, hogy a Szovjet fölé repüljön.” Eisenhower elnök elrendelte az egész intelligence szolgálat felülvizsgálását. Már akkor voltak hangok, melyek attól tartottak, hogy Kruscsev a párisi csúcskonferencián is pecsenyét akar sütni az esetből a Kreml számára, de kifejezték reményüket is, hogy ez semmiben sem fogja befolyásolni Eisenhowert és nem engedi, hogy engedményeket csikarjanak ki tőle akár a berlini, akár más kérdésben. Kémeket használni mindig szokás volt a nemzetközi politikában. Mondhatni, kémkedni mindig szabad volt, amíg rajta nem érik a kémet . . . Eisenhower elnök rendet akart teremteni ebben a kérdésben, amikor több év előtt felvetette az “Open Sky (Nyílt égbolt) tervét és javasolta, hogy amerikai és szovjet repülők kölcsönösen légi felvételeket készíthessenek egymás katonai installációiról, de Kruscsev ezt elutasította. — A Szovjetnek legalább annyi kéme van működésben, mint Amerikának. Tengeralattjárói nem egyszer tartózkodnak az amerikai partok közelében. Nemrég például a long islandi partoknál figyeltek meg orosz tengeralattjárót, amint kikémlelt egy amerikai tengeralattjárót, az atomhajtású, új “George Washingtont”, amely ott gvakorlatozott. És köztudomás szerint az amerikai szárazföldön is mindenkor akadtak orosz kémek, köztük nem egy, aki hivatalos személyként, vagy az Egyesült Nemzetek orosz delegációja alkalmazottjaként rontja itt a levegőt. Gondoljunk csak az atombomba kémekre, Rudolf Ábelre, a 30 évre ítélt orosz ezredesre, stb. Kruscsev oly drámain háborodott fel, mintha ők sohasem küldtek volna kémeket sehová... Átlátszó propaganda komédia ez. De akármily nagy a moszkvai rikácsolás, a Szovjet csak magára vessen, ha kilenc ország kommunista erőszak uralom alá kényszerítése, a kommunista világuralmi célok és a folytonos atombomba- és rakéta-fenyegetések után Amerika minden eszközt megragad, hogy a saját és a többi, még szabad országok védelmét minél teljesebben biztosítsa. Herten Nem hagyjuk abba! Herter külügyminister május 8-án megjelent a washingtoni szenátusban és a szenátorok egy csoportja előtt kijelentette, hogy Amerika nem hagy fel fegyvertelen repülőknek Szovjet terület fölé küldésével “mindaddig, amíg Moszkva magatartása nem változik meg olyan irányban, amely a világnak biztosítékot nyújt Szovjet támadás veszélye ellen.” Herter hangoztatta, hogy e felderítő repülésekre a Szovjet titkolódzó és fenyegető politikája miatt van szükség és USA kormánya elhanyagolná feladatát, ha nem tenne meg minden tőle telhetőt, hogy egy meglepő támadás sikerkilátásait minél kisebbre csökkentse. Számos politikai megfigyelő véleménye ekkor az volt, hogy a washingtoni kormány számára elkerülhetetlen volt ily helytállás, különben kényessé vált volna helyzete azon országokkal szemben, amelyek bázisokat adnak számára, vagy megengedik az át repülést. AMERIKA MEGNYUGTATJA A BÁZIS ORSZÁGOKAT Kruscsev ugyancsak május 8- án kiielentette, hogy a Szovjet rakétákkal fog támadni minden olyan ország ellen, amely megengedi, hogy területéről amerikai gépek felszállhassanak vagy területén átrepülhessenek a Szovjetunió feletti felderítő repülés céljára. Washington május 9-én sietett válaszolni azzal, hogy Amerika fegyveresen véd meg minden olyan országot, amelyet Szovjet-támadás ér azért, mert amerikai repülőgépnek megengedte, hogy területe fölött repüljön. Kruscsev május 11-én még jegyzéket küldött a nyugati szövetségesekhez, amelyben hangoztatja, hogy a repülőgép lelövése nem gátolja a 16-án Párisban megnyíló csúcskonferencián való megegyezés lehetőségét, de egyetlen szót sem szólt a kémrepülések folytatása kérdéséről, a kémrepülés intézői megbüntetéséről vagy bocsánatkérésről. Paris, május 16 Párisban már a megérkezés' utáni órákban feltűnt, hogy Kruscsev csak De Gaulle francia elnökkel és MacMilkm angol miniszterelnökkel tartott előzetes megbeszéléseket s került minden érintkezést Eisenhower elnökkel, tudomást sem vett jelenlétéről. Előzetes “privát gyűlés” ült össze, amely több mint három órán át tartott s azon Kruscsev rendkívül heves támadást intézett Eisenhower ellen. Különösen azt kifogásolta, hogy az Egyesült Államok kijelentette, hogv “az ily kémrepülések indokoltak és a jövőben is folytatódni fognak. Ily politika mellett — mondotta — amilyent államok csak háború esetén folytatnak, a csúcskonferencia előre teljes kudarcra van ítélve.* Kruscsev ultimátuma A Szovjetunió, úgymond, miként vehet részt tárgyalásokban, amikor az Egyesült Állar mok helyesli a kémrepüléseket és azzal fenveget, hogy a jövőben is veszélyeztetni fogja a Szovjetunió határainak érinthetetlen«égét? A konferencia sikere érdekében szükségesnek tartja, hogy az Egyesült Államok kormánva 1. ítélje el az Egyesült Államok Légi Erőinek megengedhetetlen kihívó akcióit, 2. tartózkodjék ily akciók folytatásától és ily politikától a Szovjetunióval szemben. “Mondanom sem kell, folytatta Kruscsev, hogy ez együtt jár azzal, hogy az U. S. kormány felelősségre vonja azokat, akik
