Krónika, 1960 (17. évfolyam, 2-6. szám)
1960-02-15 / 2. szám
2. KRÓNIKA telezve érzi magát á megsegítésünkre. “Remélem, hogy a jelenleg kényszerből külföldön élő magyarság éppen úgy meg fogja állni helyét a lélektani háborúban, mint az otthoniak megállották helyüket, bámulatba ejtve a világot, a véres harcokban Budapesten és a vidéken egyaránt. A mi harcunk egy lélektani harc, mely rendíthetetlen kitartást, erőt és isteni igazságba vetett törhetetlen hitet kíván a harcolóktól a győzelemhez.” Bajorország, 1960. február. SZOLNOKI J. ANDRÁS Az öntudatos telkek egysége A Teremtő örök törvényeket ágyazott bele teremtményeibe. Ezek az elrejtett erők és életre'aóságok töretlenül és biztosan vitték, viszik és fogják vinni tovább életünket: a kristályok világában, a virágok tikaiban, az állatok ösztöneiben és az ember öntudatában. Mindenki látja, hogy az alsóbb rendek a felsőbb rendet szolgálják és minden az emberért alkottatott. Érthető is, mert lelke, szelleme es vágyai a természet szépségeiben és gyönyöreiben nem találta meg, nem találja meg s nem fogja megtalálni a végső célját és életének értelmét. Valami kimondhatatlan és nyugtalanító nosztalgia húzza valaki felé és valahova, ahol problémái elnyugszanak és a felszabadult öntudata betelik mindazzal, ami itt a földi életben hiányzott. Tökéletességében is örökös hiányérzetek gyötrik, amik műveltségének arányaiban emésztik és izgatják, lelkesítik és elmélkedésre ösztönzik. Adottságai, mint emlékező tehetsége, lelki meglátásai, értelmi ismeretei és lelkiismeretének hangja az akarati erők villámszerű ütemein szabadon cikkáznak és merészen vetítenek, ahol a képzelet világa, mint örökös működésben lévő vetítőgép új és új benyomásokra ragadja és hevíti. Nincs nyugalma, ha alszik is, ha bárhova akar elrejtőzni, mert önmagától nem bír szabadulni! Harc az ember élete: önmaga es a világ eilen! Ebbe az életharcba és folytonos küzdelembe szólt bele alkotója hogy legnagyobb értékével, a szabad akarattal ne poklot és bizonytalanságot teremtsen magának, hanem öntudatán kitisztult biztos lelki látást és a földi számkivetésének tudatos megértését. Rosszat nem teremthetett és nem akarhatott az elet elindítója, mert nem kényszerből, de szeretetből lendítette valóságba és életbe dönteset: legyen, legyetek és töltsétek be a teremtett világomat! Bennetek van így az én szeretetem világa és ölömé is, ha függetlenségieket és szabadságtokat nekem visszasugározzátok, mint a mezők liliomai és az ég madarai! Mindent megadott az embernek, s csak azt várja el, hogy a földi útját ne fecsérelje el, de általa a kimondhatatlan es orok boldogságot is kivívja amiben Istennek, de neki is a legnagyobb értéke vár rá. Ennek a lélekvezetésnek és a lélek célbaj utásának gondviselésszerű biztosítását szolgálják: a hit, a vallás, az egyház, a kegyelmek, a szentségek és minden kegyelmi eszközök. Mit akarhatott volna mást, mint hogy több és boldogabb életünk legyen, vagyis könnyebben tudjuk kiérdemelni, még nagyőbb ajándékát az életnél: az örökkévalóságunkat! Itt tárul fel végtelen jósága és szentsége, bölcsessége és irgalma, hogy minden akarati visszaélésünk dacára is velünk, bennünk akar élni, hogy így a térből és időből a mérhetetlenségbe és a halhatatlanságba nőjünk bele. Minden rossz, csak oly szabad embertől jöhet, aki nagy ajándékával: ronthat, avagy teremthet jobb világot. Szabad a jónak, avagy a gonosznak szolgálatában, független és önálló cselekedeteiben. Itt van a felelőssége, de itt van az érdeme is, ami egyéniséggé és személyiséggé teszi. Nincs tehát együttes kárhozat, avagy együttes üdvözülés, csak egy van: mennyire szerette és szolgálta lelkében és szivében azt, ami nem földi, nem emberi, de titokzatos isteni, mindenkor tiszta, szép, jó és nemes. Kinevelte, avagy elfojtotta lelkének szavát amely egy másvilág hangja e világnak lármájában. Mindaz, ami ehhez a titokzatos hanghoz tartozik, a legszentebb és legértékesebb, mert felettes kontrolion, s így természetfeletti ajándék. Ha ezt: hiúság, hatalomvágy, büszkeség, önző jóléthajhászás, hírnév szerzés, lázadó féktelenség és akarati visszaélés, nem szolgálták, úgy örök adottságaim alapjaiban zavarodtam össze, mint a megmérgezett halak, keringve-vergődve önmagam körül, s beletapadva a földbe, mint a giliszták. Pedig a madár is repülésre, az ember örök boldogságra teremtetett! Az ecumenikus-zsinat alapelgondolásában e letagadhatatlan örök elveket hirdette meg s távol áll tőle, hogy az emberi gyengeségekből kiburjánzott elméleteken és eszmekörökön vitatkozzon. A lényeg és az idő süi'gető hangja itt dübörög, itt hív és itt tárja fel, hogy egy Atyának vagyunk a gyermekei! Az akarathoz szól, hogy ne keményítsük meg szíveinket. Üldözésekben, háborúkban, a földrengésekben és hamis prófétákban jelzi atyai hívásait. S ezeket ki nem látja? (PSZY) 1960 FEBRUÁR A gsucskonferenm ... Moszkva január végén újabb nagy, állítólag közel 8000 mérföld távképességű földrészközi távrakétával végzett Pacific kísérletről adott ki jelentést és minden szava és gesztusa azt a hamis benyomást igyekszik kelteni, hogy hatalma oly fölényben van a Nyugattal szemben, hogy nem kényszerül semmiféle komoly engedményre. Egy szó, mint száz: minden amit most csinál, azt célozza, hogy zsarolhasson a május 16-án Parisban kezdődő csúcskonferencián. Jó látni, hogy Washington részéről most semmi jele annak, mintha azt érezné, hogy bizonyos fokú engedékenységre kell felkészítenie önmagát. Kruscsev összehívta Moszkvába a kommunista erőszakuralom alatti kelet-középeurópai országok kommunista pártjainak első titkárát és miniszterelnökét és hosszú, közös közleményt adtak ki, amely hangsúlyozza ez országok vezetőinek, a varsói katonai egyezményben lévő kommunista kormányoknak egységfrontját a Nyugattal szemben és azzal fenyegeti, hogy külön békét kötnek a német szovjetzóna kommunista kormányával, ha nem teljesíti a Kruscsev által Berlin ügyében felvetett kívánságokat, amelyek tudvalévőén egészen jogtalanok. Washingtonnak ki kell tartania amellett, hogy a német kérdés csak szabad választások útján oldható meg. Bátran szembe kell néznie egy ú jabb berlini blokád fenyegetésével is, de nem szabad semmiféle érdemleges engedménybe belemennie. Sőt a német kérdést függővé kellene tennie Magyarország és a többi kommunista uralom alatti országok önrendelkezése ügyének rendezésétől. Teljes európai rendezés nélkül nem lehet őszinte, nyugodt “békés együttlétezés”, — csak ha a Szovjet a rabnépek szabadságának visszaadásával bizonyítja be, hogy a kommunista világuralmi céljainak szorgalmazásától elállt. ★ A közös moszkvai nyilatkozat az általános leszerelést említi a csúcskonferencia napirendi főtárgyául, de nem zárkózik el az elől sem, hogy “a Kelet és Nyugat közti viszony napirendre tétessék”, holott eddig Kruscsev folyton azt hangoztatta, hogy a Vasfüggöny-országok ügyéről szóba állni sem hajlandó. Ezen most sem változtat, hanem garancia-szerződést akar kapni a mai helyzet, a statusquo fenntartására. “Kölcsönös biztonsági” szerződést akar egész Európára. Azt akarja, hogy A- merika írásban is hagyja jóvá, véglegesítse, fémjelezze az erőszakot. Oszlassa fel a NATO-t, a rakétabázisait, védelmi rendszerét ... Ennél többet aztán nem is akar, mert nincs több semmi, amit még akarhatná, hogy a kapituláció elkerülhetetlen legyen. A meglévő helyzetet kölcsönös biztonsági szerződéssel lerögzíteni, állandósítani csak akkor bír helyes értelemmel és erkölcsi alappal, ha előbb olyanná tesszük, hogy az a népek közti demokrácia szempontjából kifogás tálán, ig azságos, megrögzítésre, állandósításra méltó legyen. Ha az optimisták még mindig fel nem adott, ilv irányú reménye valóra válna, akkor is csak kölcsönös haderő-redukcióról, de nem leszerelésről szabadna szó legyen. Teljes leszerelésről még akkor sem, ha a Szovjet jóvátenné az európai rabországokon elkövetett erőszakát, mert még ha Kruscsev esetleg “elállna” is a kommunizmus világuraimi céljaitól, sohasem lehet tudni, meddig tartaná meg szavát, hiszen tpdjuk, Moszkva mennyire tiszteli a szerződések szentségét... Vagy már maga Kruscsev, vagy utóda újra elvakult harcot kezdhetne a világuralomért, nem is szólva a semmire sem kötelezett kommunista Kínáról... ★ i Ha már oly időpontban kell megtartani a konferenciát, amikor Amerika rakétafölénye kétes, legfontosabb minden engedmény-áldozat nélkül időt nyerni, amís sikerül túlhaladni azt, amivel minőségileg és mennyiségileg, nemcsak defenzív, de offenzív értelemben is netán hátrányban vagyunk a Szovjet rakéta állományával szemben. Szeretnénk, ha az optimisták bizakodása válna valóra, de ( amp David óta lényegben semmi sem változott, “Camp David szelleme”, ha egyáltalán létezett, aem adott komoly jelt magáról. Kruscsev eddig semmiféle engédmáhyt nem tett, csak öles* békeszólamokkal taktikázott, Mindenkor megtoldva azokat a Szovjet nukleáris és lávrakéta erejét fitogtató fenyegetésekkel. Nem csatlakozunk a csúcskonferencia pesszimistáihoz, de azt mindenesetre bizton reméljük, hogy Amerika ne engedjen semilyen kérdésben, ne bocsájtkozzék appeasement ekbe. Ne dőljön be megfélemlítési kísérleteknek, ne hagyja megzsarolni magát sem politikailag, sem erkölcsileg! ELŐFIZETÉS: külföldről megfelelő számú international coupon levélben való beküldésével lehet legegyszerűbben lapunkra előfizetni. A coup.onok minden ország postahivatalaiban kaphatók. (Itten a posta darabonként 8 cent értékben váltja be.)
