Krónika, 1960 (17. évfolyam, 2-6. szám)
1960-02-15 / 2. szám
1960 FEBRUÁR KRÓNIKA 3. Uj feladatok - régi frázisok Trianon és magyar tennivalók A KÁRPÁTMEDENCE NÉPÉI EGYMÁSRATALÁLÁSA A LÉNYEGES Trianon negyven év óta egyik forrása nemzeti tragédiánknak. Az első években, amikor szinte egyedül álltunk páratlan nemzeti tragédiánkkal, kellett és illett is a gyász, dacos tiltakozás és vádaskodó panaszkodás. Ma azonban, amikor a II. világháború és következménye tragédiát tragédiára halmozott, a csupán hátratekintő merengés, gyászba tapadt kesergés és vádaskodásban kimerülő dac nem elég. Annyi ugyanis a könny, hogy a trianoni könnyet alig veszik észre. Meg azután vádjaink újból való felmondása csak kiengesztelhetetlenségünket keményíti, ez pedig szétválasztó erő és az ellentétet csak nagvobbit ja a népek közt. Régi módszerekkel és régi frázisokkal nem lehet új feladatunkat sikeresen munkálni. “Uj” feladatnak nevezem, mert gyászolásunkban nem mertük felismerni a tényt, hogy nekünk a Duna és Kárpátmedencében együtt kell élnünk más népekkel. Nézzünk csak a probléma szemébe: feladatunk a haza fenntartása. A Teremtő magyaroknak teremtett bennünket, tehát terve van velünk mint magyarokkal. A Hazát szeretnünk kötelesség és az érte való áldozatos munka keresztény erény. Jogait vdelmeznünk kell és áruba nem bocsáthatjuk. De nézzünk csak körül és merjük észrevenni, hogy nem egyedül vagyunk a Kárpátmedencében. UUgyanaz a Teremtő, Aki minket odavezetett, más népeket is teremtett és vezetett oda. Egymást nem kerülhetjük ki! Egymásról tudomást kell szereznünk és együtt kell élnünk. A Kárpátmedencében a népek 'együttélése a Teremtő akarata! Ez az új feladat, amit munkálnunk kell, mert eléggé elmulasztottuk. Ez természetesen nehéz és bonyolult feladat. De jövő boldogulásunk egyik feltétele, hogy hogyan tudjuk megtalálni egymást. Most itt álljunk meg és gondolkodjunk el Dr. Békés Gellért iránymutató szavain: “Magyarok vagyunk: forrón szeretjük népünket és hazánkat, de nem vagyunk soviniszták. A szomszédos népekkel való viszonyunk rendezésében a természetjog alapján állunk, s amit magunknak jogosan követelünk, azt másoktól nem akarjuk megtagadni. Hisszük, hogy a különböző fajú, nyelvű, de közös hagyományú népek a Dunamedencéhen is békességben tudnak egymás mellett és egymás között élni, ha megtanulják kölcsönösen tisztelni s becsülni egymást.” (Tizedik évünk elé. Katolikus Szemle, 1958. I. szám, 2. old.) ÜGYÜNK -MÉLTÓ KÉPVISELETE A NAGYHATALMAKNÁL Emigrációnk kis csoportja felette önérzetes a Slate Departmentbe való befolyása miatt és szinte kisajátítja magának a dicséretet, hogy a legtöbbet tesz az otthonért. Ügyünknek méltó képviselete felette fontos és csak folytassák lelkesen tovább, de el ne feledjék: I. az 1956-os szabadságharckor éppen amerikai legfelső helyről kaptak hőseik szinte feddést, hogy ne lázongjanak és ne szerezzenek galibát a Nyugatnak; 2. a Kossuth bélyeg kiadását hatalmas sikernek könyvelték, egyedülálló befolyásunk eredményének. De ugyanott Masaryk-nak is kijár a szabadságbélyeg. Szóval, csak azt akarom modani, legyenek kérem reálisak és beképzelten ne tulajdonítsanak ennek egyedül üdvözítő szerepet. BARÁTSÁG A VILÁG NÉPEIVEL A világgá szóródott magyarság előtt eleddig páratlan alkalom nyílt, hogy a magyar ügynek barátokat szerezzünk a nagyvilág népei között. Mi sem fontosabb, mint megismertetni magunkat velük, igaz barátokat szerezni köztük. De bármenyire is fontos ez, ne feledjük el egy pillanatra se: nekünk mégsem a burmaiakkal és újzélandiakkal kell majd együttélnünk, hanem szlovákokkal, honátokkal, stb. Ha mindent az előbbire tennénk fel, s elhanyagolnánk emezt, súlyos baklövést követnénk el. Ez ugyanis az “új” feladat, amelyről beszélek. A gyászban és egyoldalú revizionizmusban csak csépeltük, szidtuk és rablóknak neveztük azokat a népeket, akikkel pedig együtt kell élnünk. Igen fontos erre rámutatni, mert ma is vannak, akik ugyanezt folytatják. KERESZTÉNY ÉLETKÖZÖSSÉG A KÖZÖS ŐSI FÖLDÖN Bármi is a felszabadulás körülménye, a Kárpátmedencében sokféle népnek kell együttélnie. Nagyhatalmak segíthetnek az új élet felépítésében, de nem diktálhatnak. De Gaullenak igaza volt, amikor Roosevelt képviselőjének 1945-ben kijelentette, hogy a Rajnavidék kérdésében csak a francia és német tud igazi megegyezést létrehozni. Ez igaz a Kárpát medencében is. Ezért az új feladat sikeres munkálására meg kell szívlelnünk: a)-az elmúlt 40 év leckéje az, hogy minden igazsgtalanság, amellyel egymásnak ártottunk a Kárpátok mentén, tulajdonképpen saját magunknak ártottunk, mert bumerángként visszaütött. Mindnyájan vétettünk egymás ellen, mindnyájan közös rabiga hordozói lettünk. b.) az elmúlt 40 év leckéje az. hogy ellenségeskedés, egymást szidás, sovinizmus nem fi-JStep iiiae bi boros! ALOYSIUS STEPINAC Jugoszlávia bíboros érseke 62 éves korában hosszú szenvedés után elhúnyt a Zágráb melletti Krasic faluban, ahová Tito kommunista diktatúrája száműzte. Tito 1946-ban börtönbe vetette és osztálybíróságával 16 évi börtönre ítéltette a horvátok egyházfejedelmét. Hitlerrel való kollaborációval vádolta, amit az érsek a “tárgyaláson” mindvégig tagadott. öt évi börtönszenvedés után Tito a világfelháborodásnak és különösen Amerika megbotránkozásának hatása alatt szabad külföldretávozást ajánlott fel az érseknek, aki azonban mint igazi egyházfő, Mindszenty bíboroshoz hasonlóan nem akarta elhagyni népét. Tito erre Krasic falucskába szállíttatta, amelynek kis plébániáján misézett haláláig. A falut el nem hagyhatta, állandó őrizet alatt állt. A börtönben rosszabbodott betegsége és krasici elszigeteltsége* siettette halálát. XII. Pius pápa 1953-ban bíborossá emelte, de az egyetlen bíboros volt, aki sohasem ment el Rómába a bíborosi vörös kalap személyes átvételére. Mártír-emléke a történelemé! MINDSZENTY bíboros özvegy édesanyja, PEHM JANOSNÉ, BORBÁLA, aki a magyar népi tudatban mint a.z anyai szeretet mintaképe él, 86 éves korában elhúnyt Csehmindszent, Baranyamegyei faluban, ahol mindig élt. Fiát csak időközönként látogathatta meg a börtönben és sűrűbben látogatta az 1956-os forradalom után, mióta a prímás tudvalévőén a budapesti USA követségen él, mint politikai menedékjogban részesített személyiség. A prímás, aki végtelen szeretettel csüngött édesanyján és híres könyvét is “Az Édesanya” címen írta, nem hagyhatta el letartóztatás veszélye nélkül a követség épületét- Kérésére a francia követség ügyvivőjének felesége tette le a fiúi szeretet koszorúját a szenvedéseit dicsőséggel viselő édesanya sírhantjára. A temetésen a budapesti diíüonTáeiai kar tagjai, kivált franciák és olaszok számosán vettek részt. zetödik ki. Az csak az ellenség malmára hajtja a vizet. Nem gyümölcsözött az se magyarnak, se liorvátnak, se románnak, de igenis Hitlernek és Sztálinnak. c) a Kárpátok ölén meg kell találnunk a természetes egymásrautaltságban gyökerező keresztény életrendet. Ez pedig azt jelenti, hogy a közös ősi földön a köz jónak kell érvényesülnie. Az ehhez vezető út és eszköz sokféle, ezen lehet disputáiul, de nem lehet disputálni azon, hogy a Teremtő akaratát tudomásul kell vennünk: sokféle népnek kell együttélnie a Kárpátok ölén. Közjó az irányadó. Tehát, együttélés mindenáron? A válasz: nem! Hát hogyan? A közjó szolgálatában és munkálásában. Ila elhagyjuk a közjót és egyéni célok lesznek újra úrrá, legyünk tiulatában, hogy újra másoknak malmára fogjuk hajtani a vizet. Negyven év tapasztalatával rá kell jönnünk, hogy Trianon jóvátételét nem munkálhatjuk sikeresen a régi eszközökkel és régi frázisokkal. Emigráció természetesen nem dönthet a jövő útja felöl, de a Kárpátmedence boldogságáért dolgoznia kötelessége. És felelős is érte! Dr. MIHÁLYI GILBERT O. Praem. A nándorfehérvári győzelem 500 éves jubileumára kiadott ORATORIUM TAMÁS GERGELY remekműve 2 Long Playing (közel 2 órás időtartamú) gramafonlemez ne hiányozzék egyetlen magyar háztól sémi Ára magyar, angol szövegkönyvvel együtt: $7.96 Kanható: FRANCISCAN FATHERS P.O.Box 218, De Witt, Mich. TRIANON 40 ÉVES évfordulója alkalmából sajtó alatt van father Szalay Jeromos "Építsük fe3, amit leromboltak!" című 4 kötetes műve a t rianon i i gazságt a la nságokról Két kötet már kapható! A 4 kötetre előfizethető 20 francia új frankkal, vagy 5 dollárral: Ft, Szalay Jeromosnál des deux Gores PARIS X. No. 9 rue Elhunyt Mindszenty bíboros édesanyja
