Krónika, 1960 (17. évfolyam, 2-6. szám)

1960-02-15 / 2. szám

I

VOLUME XVII. ÉVFOLYAM. NEW YORK, N.Y., 1960 FEBRUÁR

No. 2. SZÁM

/f

Döntő korszak előtt állunk", üzeni az örökös-király

Mivel mindnyájunkat érdekel OTTÓ őfelségének az elmúlt évben fáradhatatlanul végzett munkája, melyre nézve több honfitársam kérdést intézett hozzám, célszerűnek látom e kérdésekre a választ, egy rövid beszámolót tartalmazó cikkben olvasóinkkal ismertetni.

Két vonalon folyik állandóan a munka. Egyik a nagy nyilvánosságnak szól, a másikról legfeljebb legközvetlenebb munkatársai tudnak. Az elmúlt év egyike volt a diplomáciailag legmozgalmasabbaknak, s a feszültséggel telt légkör nem szűnt meg Szilveszter napkor sem. Ránk nézve döntő fontosságú, hogyan lehet bekancsolni a magyar kérdést az egész világ jövőjét érdeklő tárgyalások menetébe, őfelsége nem ismert és nem ismer nyugalmat, és kitűnő összeköttetései révén a legképzettebb ügyvédje a magvar problémáknak a világ sorsát ma intéző államférfiaknál.

Élőszóval és írásbeli beadványokkal állandóan ráirányítja a figyelmet a mi sorskérdésünkre, bebizonyítva azt, hogy ennek a megoldása egyet jelent az egyesült Euróna biztonságával. A Kárpátmedence évezreden kérésziül volt Európa védő hídfőállása és a keleti romboló áramlások hullámtörője, melyet könnyelműen az ellenség kezére adtak, hogy az támadó hídfőállást építsen ki belőle. Ezt a hídfőállást vissza kell szereznie Európának, ez létkérdés.

Ezekről a tárgyalásokról, mert bizalmas személyi tárgyalások, nem jelennek meg hivatalos jelentések, sokszor csupán semmitmondó jelentések a nagy nyilvánosság számára, mégis ránknézve életpont osságúak. Mindezt a munkát őfelsége mint igaz magyar végzi önzetlenül. mert mint előadásai bizonyítják, ELISMERI TELJES MÉRTÉKBEN A FELSZABADULÓ MAGYAR NÉP SZUVERÉN JOGÁT A KÖZJOGI KÉRDÉSEK FELETTI DÖNTÉSBEN és a döntésnek alá is veti magát. Ez munkájának a legjelentősebb és számunkra a legértékesebb része.

★

Nyilvánosság előtti munkáját képezi a több nyelven megjelenő könyvek írása, melyekben éles politikai meglássál állítja be a magyar kérdést az egyesült Európa kialakulásának érdekkörébe. Ezenkívül előadásokat is

tart a nagyközönség felvilágosítására. Ezen előadások közt a múlt év nyarán, júliusban Münchenben ifjúságunk részére mondott beszédet, majd Pöckingben idősebb honfitársainkhoz szólt. E két előadáson elhangzott gondolatmenetét a következőkben ^.röviden felvázolom:

“Igen érdekes és feszültséggel teljes idő előtt állunk. A genfi tárgyalásoktól döntő megoldást nem várhatunk, bár folynak megszakításokkal és még sokáig fognak tartani. Annál érdekesebb azonban a szovjet vezetőknek a szabad világba és az amerikai vezetőknek keletre való utazása. Ezek a személyes tájékozódások és eszmecserék azt bizonyítják, hogy egy döntő korszak előtt állunk, nem úgy, mint 5-6 évvel ezelőtt. Nekünk magyaroknak fel kell készülnünk erre, félre kell tennünk a belpolitikai kérdéseket és meg kell szüntetnünk az emiatti lelki ellentéteket és egységet kell mutatnunk és a nagy magyar célért való összefogást, mert csak így fognak bennünket komolyan venni, sorsunk pedig a világpolitikai kérdések eldöntésétől függ. Ma mindnyájan a magyar nemzet nem hivatásos, de elhívott követei kell legyünk, hogy elnyerjük megbecsülésüket. Meg KELL győznünk a világot arról, hogyj MAGYARNAK LENNI EGYET JELENT BECSÜLETESNEK és EMBERIBB EMBERNEN LENNI és ez a magyarság egvetért és egyet akar: szabaddá lenni és elfoglalni régi helyét a nyugati nemzetek nagy közösségében.

“Aggasztó, hogy otthonról megint a nyugtalanság hírei érkeznek. E"v legdicsőségesebb szabadságharc is csak akkor érhet el eredményt, ha egyidőbe esik a na^v nemzetközi döntésekkel. Ezért arra kell törekednünk, hogv a rádiók hangja inkább nyugodt kitartásra, mint egy újabb eredménytelen kísérletre buzdítson otthon. Itt kint el kell hallgatnia minden érdekellentétnek. El kell halgattatnunk a kiélezett antiszemitizmust is, melyet a még ma is legtökéletesebben működő cseh propaganda-sajtó a legügyesebben kihasznál ellenünk. Mindezt azért bocsájtottam előre, mert ma teljesen megváltozott a nemzetközi felfogás. Eddig általában egy sorozatos belső forradalmi megmozdulástól várták a moszkvai uralom összeomlását,

az utóbbi évek eseményei bebizonyították, hogy ez tévedés. Ma előtérbe kerül az a felfogás, hogy Oroszország, mint legnagyobb kiterjedésű de leggyérebb lekosságú állama a világnak, nem volt képes két fronton háborút viselni és nem képes erre ma sem. Egy nagy hatalom ott csinál politikát, ahol szükség esetén háborút is viselhet sikerrel.

“Ezért. Oroszországnak mindig döntenie kellett, hogy keleti, vagy nyugati politikát csináljon-e? Hogy 1941-től kezdve Moszkva aktív európai politikát folytathatott, ennek magyarázata az, hogy Pearl Harbour (1941 dec. 6.) óta keleten teljesen szabad kezet nyert. Ez a helyzet teljesen megváltozott 1951-ben, mikor Kína a jalui csatában legvőzte a koreai amerikai hadsereget. Egy új kommunista nagyhatalom jelent meg, s ezzel számolnia kell Moszkvának. Rádöbb°nt a kommunista kormányzat arra, hogy amíg Amerika nem kíván orosz területet elfoglalni, kínai oldalról nagyon is kell ettől tartania. Ezenkívül Kína, mint új kommunista nagyhatalom bejelentette Kruscsevnek, hogy jelen akar lenni minden interkontinentális tárgyaláson. Ezért került a tárgyalások homlokterébe a berlini kérdés. A német kérdés kizárólag négy-hatalmi kérdés és így Kínának nincs semmi jogalapja a tárgyalásokon való részvételre. Itt viszont kezdődhetnek olyan tárgyalások, melyek nyugaton tehermentesítik, így szabad kezet nver keleten. Nem gondolható, hr><rv Moszkva behódoljon a kínai követeléseknek, mert egyr*«sgt a hadsereg befolyása min<*'"■ pvőehödik. másrészt a moszkvai és kínai kommunista felfogás ke7,t éles ellentét van. Kína r-'e é1’ át a7t a lelki beá">*ottság^t. ami Moszkvában ezelőtt egy évizeddel uralkodott. Emellett ví-o előreláthatólag 196*>-ben hi'h'-teehnikai szemnon+ból is lesz Moszkvától. * Jel- 1 e*—7Ő. h<-<rv egv1 vele táre-való a«»«» óvnak Kruscsev azt mondta • Uram. ön is selvem inget visel. ön is luxus-autóval iár. tebát egvmást meg fngiuk érteni.

“le’v komolv kilátásaink lehelnek avra hogv a nemzetközi nautikában páratlan események kivetkezhetnek be.

“Érdekes megfigyelés, hogy Fvn^csev világkörűt ja alkalmával hat óra hosszáig Budapesten

tartózkodott, hogy tárgyaljon Kádárral és Münich-hel. A legjobb információk szerint a tárgyalás lényege az volt, mi történne Magyarországon, ha az oroszok kivonulnának? — A ténymegállapítás: a rendszer összeomlana.

“Dulles halála előtt nagy külpolitikai tárgyalások folytak az USA-ban, melyeken leszögezték: csak azon esetben írnak alá szerződést Moszkvával, ha biztosítja a szabad atlanti hajózást. Ennek feltétele Keletnémetország kiürítése katonailag és politikailag.

“Mindezt figyelembe véve, megállapíthatjuk, hogy KOMOLY KILÁTÁSOK VANNAK HAZÁNK HELYZETÉNEK GYÖKERES MEGVÁLTOZÁSÁRA. Ezért szükséges, hogy a magyar lelkekben tartsuk ébren a tettrekészséget, a kitartást és reményt, mert lassanként a mindenbe való belenyugvás és nemtörődömség vesz rajtuk erőt. Mindenki azon a helyen, ahova rendelte az Isten, szerezzen megbecsülést a magyarságnak és küzdjön a felszabadulás eszméjéért. TEGYÜNK FÉLRE MINDEN BELPOLITIKAI KÖZJOGI KÉRDÉST, mert az teljesen FELESLEGES, csak MEGBONTJA A LELKI EGYSÉGET, pedig ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy életre hívhassunk egy olyan csúcsszervezetet, mely esetleg EXILKORMÁNYNAK elismerhető a nyugati hatalmak által tárgyalás esetére. Ennek a csúcsszervnek azonban az egész magyarságot kell képviselnie, nem egy irányzatot, vagy egy politikai párttöredéket. Csak egyért kell küzdenünk, a felszabadulásért. A többi kérdések megoldása akkor lesz időszerű, ha megtörtént a felszabadulás.

“Mindenkinek önzetlenül kell a hazánkért ezt a nagyszerű propagandánkat folytatnia és nem azzal az elrejtett hátsó gondolattal, hogy majd ő fog fehér lovon, diadalmasan bevonulni a felszabadult országba, és ö veszi át az uralmat. Az újjárendezéshez meg kell nyernünk a felszabadító nagyhatalmak teljes politikai és gazdasági támogatását. Kezünkbe adta az Isten a lehetőségét annak, hogy egy még a csehekénél is tökéletesebben működő propagandát folytathassunk, mert ma a nyugat megbecsül és erkölcsileg kö-