Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1959-09-15 / 9. szám

2 KRÓNIKA 1959 Szeptember Mi lesz KHRUSCHEV látogatásának következménye ? Eisenhower elnök időszerű­nek találta, hogy meghívja Ame­rikáim a szovjet miniszterelnö­köl, aki a meghívást örömmel elfogadta. Az elnök abban re­ménykedik, hogy Amerika mér­hetetlen gazdagságát látván. Krusesev megváltoztatja vélemé­nyét felölünk és úgy a hideghá­ború, mint a német probléma megoldása elé nem fog akadá­lyokat gördíteni. Hogy tanácsos volt Ukrajna hóhérát és Budapest mészárosát idehívni, azt nemcsak európai, hanem amerikai szem pontból kell elbírálni. Az angol politika üdvözölte Eisenhower elhatáro­zását, a franciák hűvösen fogad­ták az eszmét, Nyugat-Németor­­szag pedig félve tekint a találko­zás elé. Hogy a Duna-Tisza men­ti magyar ember hogyan véleke­dik ebben az ügyben, azt mi tud­juk legjobban. Talán nagyobb csalóilást jelent az ellenálló ma­gyarnak, mint az 1956-ik évi szabadságharc alatt és után ta­pasztalt hatástalan rokonszenv. Mert akkor Kruscsevet és bűn­társait a világ közvéleménye, va­lamint az Egyesült Nemzetek népgyilkosság bűnvádjával a ládiollak padjára ültette, most pedig államfőnek kijáró tiszte­letűd fogadta öt a hivatalos A- merika. (Huszonegyszer böm­bölt az ágyú W ashingtonban, a­­mikor Krusesev ÜHl 'piH'.1 ,e pe'-' repülögépröl a leterített piros szőnyegre.) Joggal kérdezheti az a szeren­csétlen magyar legény, aki 1956- ban fegyvert fogott a Szovjet el­len és ma vagy magyar börtön­ben, vagy Szibériában, avagy va­lamelyik külföldi menekült tá­borban sínylődik, hogy érdemes volt-e a harc, amikor a magyar és 12 más nemzet elnyomóját a nagy Amerika elnöke vendégül fogadfa otthonában, a Fehér Házban? Mi válaszolunk helyet­te. Nem volt érdemes. Mert utá­na a terror nagyobb lett, a világ lassan elfelejti, hogy Európában több, mint százmillió ember vé­gez rabszolgamunkát csak azért, hogy öl év múlva a Szovjet elér­je, vagy utolérje és elhagyja A- merikát a termelésben és mint az orosz föhóliér kijelentette egy vodkaközi alkalommal a moszk­vai nagykövetek füleliallatára “W; e shall bury you" (El fogunk benneteket temetni). , Eisenhower elnök számolt az­zal a veszéllyel, amely az orosz diktátor személyét érheti. Van itt elég menekült orosz, ukrán, lengyel, lett, litván, észt, román, bolgár, albán, Cliechen-lngush (ezt az utóbbi nemzetei Sztálin a szó teljes értelmében kiirtot­ta) és szlovák a mi fajtánkon kí­vül, akik odaát fegyverrel har­collak a Szovjet ellen. S amikor Mikoyan és Kozlov itt jártak hó­napok előtt, tüntettek a Szovjet képviselői ellen. Eisenhower el­nök jónak látta arra inteni az amerikai népet, hogy ne tüntes­senek a szovjet miniszterelnök ellen, mert mint meghívott ven­dégnek, előzékeny fogadtatás dukál. Érthető, bár nem ment­hető, hogy a Magyar Szabadság­­harcosok Szövetsége megfogadta az elnök javaslatát, kijelentvén, hogy nem fog demonstrálni. Alig 2-3 éve érkeztek ide a ma­gyar szabadságharcosok, még nem polgárok, Eisenhower el­nök jóvoltából találtak menedé­ket ebben a hazában, tehát vi­szonozni kívánják neki a humá­nus szolgálatot. Az álláspont azért nem ment­hető, mert az elnyomott népek Amerikába származott fiai, el­sősorban az ukránok, monstre demonstrációra készülnek, bé­kés eszközökkel, gyászkar szala­gos felvonulással, templomaik harangjainak kongalásával min­denütt, ahol Krusesev kéthetes amerikai tartózkodása (dalt meg­fordul. Míg New York állam kor­mányzója, Nelson Rockefeller NEM küldött hivatalos meghívót a szovjet diktátornak, ad­dig New Jersey állam kormány­zója a külügyminisztérium út­ján meghívta Kruscsevet, viszo­nozván neki a Moszkvában él­vezett látogatást. Meyner kor­­mnyzó, aki 1956-ban bizottsá­got létesített a Camp Kilmerbe érkezett magyar menekültek Megsegítéseire- JVy " ot dedikált tiszteletükre és meg­becsülésükre, jól tenné, ha már ide hívta Budapest hóhérát, meg­mutatná neki a Trentonban és környékén letelepedett Chechen- Ingush kolóniát, söl a helybeli magyar szabadságharcosok ott­honát is. Természetesen erős rendőri és nemzetörségi felügye­let alatt. Az amerikai sajtó jelentős ré­sze ellenezte a látogatást, szená­toraink közül is többen ugyan­ezen a véleményen vannak. A ma­gunk részéről hibásnak, sőt cél­talannak tartjuk e látogatást. Kutyából nem lesz szalonna, vagy ahogyan az amerikai köz­mondás vallja: leopárd nem vál­toztatja meg foltjait. Krusesev nem fog semmi olyant látni, fi­niit kémei fényképen és mozifil­men nem mutattak' meg neki. Tudja jól, hogyan él az amerikai nép, hány millió autó, jégszek­rény, televízió, slb. teszi az ame­rikai nép életét kényelmessé. Inkább attól kell tartani, hogy e nagy gazdagság személyes meg­látására az étvágya megnő és szöröstül-böröstül szeretne el­nyelni bennünket. TARCZ SÁNDOR ELŐFIZETÉS: külföldről megfelelő számú international coupon levélben való beküldésé­vel lehet legegyszerűbben lapunk­ra előfizetni. A coupnnok minden ország postahivatalaiban kapha­tók. (Itten a posta darabonként 8 cent értékben váltja be.) Spellman bíboros imáiénak magyar fordítása Atyáink Istene, népednek Pásztora, a szabad emberek lel­kének Ura, tedd Amerikát a ma­gasságok fényétől sugárzóvá, ra­­gvogtasd fényedet minden népe­idre, kiváltkép azokra, Oh Iste­nünk, akik sötétlő árnyékban fi­gyelnek és várnak. Add, hogy Amerikád lámpás legyen, mely eloszlatja a sötétség és kétely árnyait, nehogy elvesszen néped. Atyáink Istene, népednek Pásztora, a szabad emberek lel­kének Ura, gyújts számukra lel­ki fényt, hogy gyógyítsa vaksá­gunkat, szereteted fényét, hogy melengesse szívünket. A mi el­lenségeink a Te ellenségeid, akik pusztulásodra szövetkeztek: harcolnak, hogy bilincsekbe ver­jenek minket, megraboljanak Tőled és megraboljanak Téged tőlünk. Isten! Mutasd meg ne­künk a Te utadat, nehogy elvesz­­szen néped. Atyáink Istene, népednek Pász­tora, a szabad emberek lelkének Ura gyújts ki csillagot számunk­ra a növekvő sötétség borúja kö­zepette. Csillagod fényénél hi­tünk lesz, a szabad emberek hite. Isten, erősítsd hitünket, ne­hogy elvesszen néped. Atyáink Istene, népednek Pásztora, a szabad emberek lel­kének Ura gyújts fáklyát ne­künk, hogy lobogja be az utat. Változtasd a széthúzást a Te egységeddé, változtasd az egye­netlenséget a Te összhangoddá, formáld tévedéseinket diadallá Általad. Isten! Vezérelj bennün­ket, nehogy elvesszen néped. Atyáink Istene, népednek Pásztora, a szabad emberek lel­kének Ura áldd meg nemzetün­ket merész, isteni szellemmel, tisztánlátással, hogy lássunk, és elérjük, hogy Téged követ­ve néped ne vesszen el. Isten! Áldd meg Amerikánkat! Hall­gasd meg imánkat eggyé lett né­peinkért, adj útmutatást veze­­tőinknek, védelmet fiainknak és taníts mindegyikünket a Te élet­rendedre jóakaratban és béké­ben. — Ámen. “HANGOK A ROMOK ALATT” címen most jelent meg CSIGHY SÁNDOR az emigráció legigazabb és egyben legművészibb költőjének UJ VERSESKÖNYVE ÁRA: $2.00 Rendelje meg a szerzőnél: Csighy Sándor, 1717'/2 Jackson Ave; New Orleans (La.) MEGJELENT KORCSMÁROS NÁNDOR mélyenjáró antikommunista könyve: "Krisztus keresztjétől a mi keresztünkig" Megrendelhető: GREIF-UJVÁRY-VERLAG München 8, W. Germany Sedanstr. 14. Ára: 2.00 U.S. dollár, vagy 8.50 német márka, vagy 16 angol shilling

Next

/
Thumbnails
Contents