Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1959-08-15 / 8. szám

8 KRÓNIKA 1959 Augusztus A I liba-i változás Cuba köztársasága, a Nyugat- Indiai szigetek legnagyobbika. Floridától délre, közel a Mexicoi- Yukatan félszigethez fekszik. Az USA legdélibb pontjától kb. 2ó0 milesre terül el. Alakja: Kelet- Nyugat irányban hosszan elnyú­ló, kb. 760 mérföld, míg észak­déli irányban 22-160 mérföld. Kiterjedése a hozzátartozó Fines és többi szigetecskékkel együtt kb. 44.164 négyzetmérföld. Hat tartományra tagozódik: Havana, Pinar del Rio, Matanzas, Las Vil­las, Camagüey és Oriente. Fő és legnagyobb városa: Havana. Felszíne hegyes, dombos, 500 méter és 2500 méter között vál­takozik. Kitűnő kikötői: Hava­na, Cardeas, Babia Honda, Ma­tanzas, Santiago del Cuba és Tri­nidad. Hajóparkja csekély, szál­lításait idegen hajókon eszközli. Éghajlata kedvező. Május és október között sok eső esik, az átlagos meleg 75 Fahrenheit fok. Oriente és Camagüey tartomá­nyai hatalmas pélma erdőkkel vannak borítva, kb. 30 féle pál­mát találunk itt. De bútor készí­tésére alkalmas fával is rendel­kezik: mahagony, ebony, acany, stb. Legfőbb terméke a cukor­nád, melyet kb. 4 millió acres-en termelnek. E területnek 90 szá­zaléka amerikai érdekeltségek kezén van, amelyből következik, hogy Cuba cukor produkcióját nagyrészben Amerika veszi fel és fogyasztja. Hasonló a helyzet a dohánnyal, melyből 1952-ben 350.000 métermázsát termeltek, a híres Havana szivarokkal e­­gyütt. A tulajdonosok* itt is nagyrészt amerikaiak és a do­hány-export is főleg Aemrikába történik. Nem más a helyzet a vaskohászat terén sem. Az évi 3 és fél billió vastermelésnek 90 százaléka amerikai acéltársasá­gok érdekeltségéhez tartozik. Mindez meggyőz aról, hogy Cuba gazdasági élete erős köte­lékkel az USA érdekköréhez tar­tozik. Marhaállománya 5 millió körül jár, s egyéb háziállatokkal is bő­ven rendelkezik. Ásványai a va­son kívül: réz, mangán, quartz, só és ipari gyémánt. Külkereskedelmének 70 száza­lékát az USA veszi fel és behoza­tala is majdnem teljes egészében onnan származik. Ut- és vasúthálózata megfe­lelő. Lakossága 5 és félmillió. Ebből 75 százalék európai spa­nyol és 25 százalék néger-spa­nyol keverék. A lakosság spanyo­lul beszél de sokan értenek an­golul. 1492-ben Columbus fedezte fel és a spanyolok vették birtokba. A pionér munkára regereket ho­zattak oda, akikkel elég sok ba­juk volt. A négerek ‘‘öbbszöv fel­lázadtak, de azokat' mindig el­fojtották. így 1844-ben hatal­mas felkelést csináltak, melyet csak kegyetlen vérengzéssel tud­tak letörni. 1848-51-ben Narcisco Lopez megkísérelte, hogy Cubát az USA-hoz csatolja, de ez nem sikerült neki, hanem az továbbra is spanyol fennhatóság alatt ma­radt. 1868-ban Carlos Manuel kikáltotta Cuba függetlenségét, melyet 10 évig tartó spanyol-cu­­bai háború követett, s a vége az lett, hogy a cubaiak sok ered­ményt vívtak ki a spanyoloktól. 1886-ban megszüntették a néger rabszolgaságot. Ez időtől kezdve spanyol-amerikai versengés folyt Cuba fennhatóságáért, mely vég­eredményben USA győzelemmel végződött. Az USA óriási beru­házásokat eszközölt Cubában, s a termelés fokozásával az élet­­szintet nagymértékben emelte. Közben felkelések és lázongá­sok ismételten történtek. Egy ilyen forradalmi megmozdulás során 1952-ben Batista ragadta magához a hatalmat és azzal fegyverezte le az USA és a többi országok felháborodását, hogy" 1953-ban általános titkos válasz­tásokat tartott, amit elhalasz­tott' 1954 novemberre, amikor azt megtartva valóban többség­hez jutott és így kezében tartot­ta a hatalmat Fidel Castro fel­lépéséig. Batista korrupt és zsarnoki, reakciós hírben állott kormánya és Cuba sorsa alakulásába bele­játszott a magyar szabadságharc is. Mindenki előtt ismeretes, hogy az Egyesült Nemzetek elé vitt magyar ügyet a leglelkeseb­ben és legerélyesebben Cuba E. N. képviselője támogatta. Nyíl­tan, bátran fellépett a Szovjet ellen, szemére vetve álnokságát és a magyar szabadságnak ok­KORCSMÁROS NÁNDOR KÖNYVE: “AKAR E AZ EMBERISÉG KOMMUNIZMUST?” KORCSMÁROS NÁNDOR, a magyar író és újságíró-társada­lom régi érdemes tagja, a polgári demokrácia harcosa végigvezet bennünket az ókortól máig minden jelentősebb kommunisztikus ál­lamon, szervezeten, meggyőzően válaszolva két kérdésre. Ez a két kérdés a következő: miért keletkeztek, miért kellett kelet­kezniük kommunisztikus rendszereknek és miért nem maradtak, mi­ért nem maradhattak fenn? Korcsmáros Nándornak erre a két kérdésre adott válaszaiból elegendő, ha azt a végső és vitathatatlan megállapítását említjük meg, hogy a kommunisztikus rendszert maradandóan csak terror­ral lehet fenntartani. Amíg azonban az író ehhez a sokakkal osztott megállapításáig eljut, a történelmi események hűséges és eredeti megvilágításának oly sorozatán vezet bennünket végig, amely egy izgalmas regény minden feltételével rendelkezik. Nem kell fel­tétlenül egyetérteni a könyv valamennyi megállapításával, de lénye­gében egyike ez a legmeggyőzőbb antikommunista műveknek. A “Krisztus keresztjétől a mi keresztünkig” azért lenyűgöző, mert benne a mi saját életünket, sorsunkat, küzdelmeinket, tragé­diánkat és a jövendőbe vetett reményeinket találjuk meg. A “Krisztus kereszt jétől a mi keresztünkig” az ókortól máig, a történeimi eseményekhez ragaszkodva, szellemileg és lelkileg hű képét nyújtja az emberiségnek, amely a humanizmus első kezdet­leges útján megindulva eljut a máig, mégpedig, sajnos, nem felfelé ívelő vonalon, hanem a mélységekbe vezető irányban. Az az út, ame­lyen az emberiség filozófusai és egyházatyái Krisztus keresztjének a jegyében indultak el az emberek boldogságát keresni és megtalál­ni, beletorkoiik egy keresztet viselő tragikus állapotba, napjaink válságaiba, milliók és milliók szenvedéseibe, az egész civi­lizált világ nyugtalanságába. De remélni kell, hogy a keresztet viselés és megfeszíttetés drá­mai eseményét a feltámadás aranykorszaka követi. Az ebben való hit — meggyőző érvek, bizonyítékok eredményeként — sugárzik a kiváló tehetséggel megírt könyv minden sorából. ★ A művet magyar és német nyelven a GREIF DRUCK UND VERLAG E. G., A. UJVÁRY, München 8. Sedanstr. 14. Nyugat­németország, vállalat adta ki. Megrendelhető ugyanott. — A német kiadás mély-értelmű előszavát, amelyet OTTÓ örökös-király írt, la­punk más helyén közöljük magyar fordításban. A könyv ára U.S. $ 2.00, R. Márka 8.50, Í1L16 angol shliling. TUDJA MÁR, hogy az új vámrendelet lehetővé teszi, hogy bizonyos összeállítású, kitűnő DÁNIAI ÉLELMISZERCSOMAGOK NÁLUNK TOVÁBBRA IS rendelhetők?! Fifth Ave. Public Service Bureau 370 SEVENTH AVE. NEW YORK 1, N.Y. (Room 224) UJ TELEFON:'LO 5-1517 — FENNÁLL 1936 ÓTA­ÍRJON UJ IKKA, GYÓGYSZER, DÁNIAI ÁRJEGYZÉKEKÉRT SALK POLIO VACCINE 9 c.c. (3 gyermek 3-szori oltására) AJÁNLOTT LÉGIPOSTÁN $ 13.00 "TUZEX” VÁMMENTES CSOMAGOK (SZABAD VÁLASZTÁS) CSEHORSZÁGBA!!! tálán és jogtalan vérbefolytását. Követelte, hogy az E.N. zárja ki tagjai sorából a Szovjetet, ha határozatainak nem engedelmes­kedik. Ebben az időben az ott­honi és menekült magyarság nagy-nagy szeretettel gondolt a kis Cubára ,mely olyan kemé­nyen ,határozottan és erélyesen kiállott a magyar ügy mellett! Ismerve a Szovjet mentalitást, többen voltunk már akkor, akik biztosra vettük, hogy a Szovjet alkalmat keres és talál, hogy Cu­­bának erélyes szembeszállását megtorolja. A megtorlás alig másfél évet váratott magára. Ez idő alatt, egyes hírek szerint, a Szovjet óriási hadi és fegyver­anyagot szállított titokban Cast­­rónak .melyet azok erdőségekben és barlangokban sikeresen elrej­tettek, hogy Batista hívei nem tudtak a dologra rájönni. Mikor már elég fegyver és lőszer állott Castróék rendelkezésére, akkor kommunista ízű szólamokkal és vádakkal pergőtűz alá vették a Batista-rendszert és a népet fel­lázítva megtámadták a kor­mányt, legyőzték a kormány csa­patait, kegyetlen vérengzést vit­tek és visznek végbe a cubaiak között és urai lettek a helyzet­nek. Kezdetben hélyen hallgat­tak a Szovjetről, de minden gon­dolkodó tudja, hogy a nagymeny­­nyiségü fegyver és hadianyag, nem mannaként hullott Castro kezeihez, hanem azt valahonnan kapnia kellett.. Máshonnan alig­ha kaphatta, mint a Szovjet­től. Ennek bizonysága egyre erő­sebben kiviláglik az ottani hely­zet és a menekültek észleléséből. Ha Castro eladta magát és ha­záját a Szovjetnek; nem szá­molt-e azzal, mi lesz, ha az USA megvonja tőle támogatását? Gazdasági élete, mely 70 száza­lékban az USA anyagi erőin épült fel, úgylehet, rövidesen össze­omlik! Ennek a felismerésnek tudható be, hogy Castro újabban közeledik az USA-hoz, de ugyan­akkor, úgy látszik, nem ereszti el a Szovjet kezét sem, hanem ugyanabba a játékba kezdett, melyet Tito már közel egy évti­zede gyakorol. A két hatalmas között mindkettőre támaszkodik; abban a hitben, hogy ha majd döntésre kerül a sor, ahhoz áll, amelyik győztesnek látszik. Ravaszkodó játék ez, mely a világtörténelemben nem ismeret­len, s újabb történelmünkben a románok gyakorolták azt, több­kevesebb sikerrel és eredmény­­nyel. Mi magyarok, mindenesetre néni felejtjük el, hogy a Castro uralma előtti Cuba E.N. delegá­tusa mily lelkesen foglalt állást a magyar szabadságharc mellett. Dr. DOBOLYI LAJOS Küldeményekért felelősséget nem vállalunk. Kéziratokat nem adunk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents