Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1959-06-15 / 6. szám
1959 JUNIUS KRÓNIKA 5 Beszámol«» Kómáról Irta: KÓRÓDY-KATONA JÁNOS és — katolikus és protestáns — vallási tradícióit. Ezek a speciális körülmények még inkább indokolják, szükségük emez “UJ monarchia” formálását. Ezek a népek az eljövendő európai tömörülések során egymás nélkül, vagy éppen: EGYMÁS ELLENÉRE nemzeti létükben volnának halálosan fenyegetve, legjobb esetben is csak mint valamely nagyhatalom, vagy nagyhatalmi csoportosulás, modern értelmű “hűbéres” népi csoportjai tudhatnak majd létezni, inkább vegetálni, s idővel esetleg: ELTŰNNI. (A legpregnánsabban Ausztriával kapcsolatosan mutatkozik e tétel igazsága. Ausztria németül beszél ugyan, de bizonyos fokig népiségében, ezenkívül tradícióiban eléggé elkülönül a “birodalmi” németségtől. önállóságát ma is, amikor a Birodalom ereje csak árnyéka akár a Harmadik, akár a Második Birodalomnak, csak a nagyhatalmak ereje garantálja — addig, amíg a nagyhatalmak e kérdésben egyetértenek. Ezután, s talán a nem is messze jövőben ismét a válaszúihoz érkezik e kis ország: a Dunát választja-e, ami számára a természetes út és a felemelkedésé, avagy a Rajnát, ami a “hűbériséget” hozza majd számára egy esetleges és PILLANATNYI gazdasági jólét ellenében ...) ★ Hogy azonban e szóbanforgó kis- és középnemzetek >— nem azért, mert kicsik, de egyéb okok miatt — közös összefogással egy útra terelődjenek, s ez úton megmaradjanak — t.i. abból a célból, hogy politikai hatalmat képviseljenek és EZÁLTAL saját gazdasági függetlenségüket és jólétüket önmaguk számára biztosíthassák — ehez egy ‘magasabb” erő léte és jelenléte szükséges. Ha ez az erő, nyersen fizikai — mint e népek nagyrészénél MA — az a politikai, nemzeti önállóság és a gazdasági jólét legsúlyosabb károsodásával jár és járna a jövőben is, legfeljebb MÁS ELŐJELLEL, NEM A VÖRÖS SZÍN, AVAGY AZ OROSZ IMPERIALIZMUS JEGYÉBEN. Ha azonban ez a “magasabb erő” nem politikai erő, ami rendszerint nyers elnyomásban jelentkezik, hanem az ERKÖLCS EREJE LENNE, azaz ha e nemzetek merőben egy etikai tényező, ETIKAI INTÉZMÉNY etikai energiája előtt “hajtanának térdet és fejet” (berzenkedő történettudósok : ne tessék ezt szószerint értelmezni) ez: számukra a szabadságot, népi színeik, nemzeti tartalmuk teljes átélését és kifejezésre jut hatását, emellett összetett erőik együttes érvényesülését jelentené, márcsak e “magasabb erőnek” TERMÉSZETE, ETIKAI VOLTA és RANGJA MIATT IS. (Folytatjuk) Kérjük elolvasás után adja tovább a lapot ismerőseinek. Rómában voltam. A tavaszi napsugár özöne borult az örökváros fölé. A kényszerből elhagyott haza után a második hazába jövök mindig ide vissza. Róma minden népnek hazája. Róma idevárja a világ összes népeit és szeretettel öleli őket kivétel nélkül szívére. Itt nincs gyűlölet. Nincs kivétel színben, trópusban, temperamentumban, állampolgárságban, bánásban. Jöjj akár a sivatagos, fekete Afrikából, az ősi Kínából, vagy Indiából, Északamerika meehanizált világából, vagy a sarki tájakról, Tibetből, vagy a Duna- Tisza közéről, itt itthon vagy, Szent Péter kupolája szelíden beborít mindenkit. A világ legnagyobb temploma előtt ott áll a hatalmas obeliszk a felirattal: Krisztus győzött, Krisztus uralkodik, Krisztus kormányoz. A Nérók, Domicíánok, Attilák, Napóleonok, Hitlerek, Sztálinok eltűnnek tűnőiéiben vannak a Kruscsevek is, akik őt üldözték, de az Egyház örök, élni fog és nem fegyverekkel, hanem a lélek erejével, mártírjaival nem uralkodik, hanem vezeti, szolgálja a lelkeket, az emberiséget, vezeti Isten felé. Jönnek egyszerű emberek és szellemi kiválóságok és letérdelnek Péter és Pál apostolok sírjánál, akik itt adták életüket a Mesterért. Aztán jön be a Bazilikába a Fehérruhás Ember, a Pápa. Nincs hadserege, országa, atomfegyverei és az óriási Bazilika visszhangzik az éljentől, a tapstól, a hűségtől. Nem őneki szól ez, hanem Akit képvisel: Krisztusnak. A magyarság immár ezer év óta istápolóját érezte a Szentatyában, Rómában szellemiek és anyagiak terén. Egyedül maradt mindig hű hozzánk és védte igazi érdekeinket. Vigyázz magyar, Rómát, — ha ott jársz, — sohasem fogod megérteni, ha nem vagy őszinte, egyszerű, gyermekien hívő. Jönnek ide önhitt emberek,' túristák, kéj utazók látványosságot látni. Végignézik a régi Rómát, a Palatínust, a Fórumokat, a Capitoliumot blazírt arccal. Aztán megnézik az új Rómát, az elegánsát, majd elérnek a Keresztény Róma csendesebb vidékére, át a Tiberisen és látják Rafael Madonnája, a Szentségi kápolna és az Apostolok sírja előtt térdelni az embereket, nem törődve a zajos turistákkal, látják a Szent Péter téren hosszan várni a tömeget, hogy a Fehér Ember megjelenjen ablakában és Krisztus Keresztjét formálja a tömegre és kérdik a blazírtak, az önteltek: mi ez? Megilleti őket a lélek ereje. És gondolkodni kezdenek. Mert itt nincs semmi propaganda, itt maga a tény beszél: Innen mondják szemébe a világnak, mi a hibája, bűne és mi az igazi útja. Kathedrán pózolva ülőknek, konferenciákba elmerülő politikusoknak, kartell-vezéreknek, történészeknek és teljesen egyszerű embereknek. A Fehér Ember, aki innen beszél a világnak, csak az igazat mondhatja, csak Krisztus beszél általa. Itt van az Egyház egysége, miért nem jönnek tehát önként ide, akiket Krisztus hívott és hív mindig az időkön át... ★ Minden magyar ember — amint módja van reá, — jöjjön legelőször Rómába. Ha kopott ruhában, szegényes hotelben, a pápai étkezdék (Anormo) olcsó kosztján. Jöjjön. Mindenekelőtt. Páris és Nizza, a Riviera előtt. Ez legyen első nagy útja akár amerikai, akár európai magyaroknak. ★ Rómában a magyar katolikus emigrációnak tekintélyes intellektueljei jöttek össze a Szentatya lábaihoz: Törnek Vince, a piarista rend generálisa, Apor Gábor báró. Magyarország volt vatikáni követe, a Máltai Lovagrend jelenlegi követe Itáliánál, Monay Ferenc páter, a 80 éves magyar gyóntató a Szt. Péter Bazilikában, író, aki most ment nyugalomba tevékeny élet után, Békés Gellért benedekrendi asszisztens, a “Katolikus Szemle” tekintélyes folyóiratunk szerkesztője, Prof. Magyary Gyula, a Propaganda Fide egyetem tanára, Kállay Kristóf, a római magyar egyházközség elnöke, Zágon József pre- Iátus, itáliai magyar főlelkész, Mester István prelátus, Msgr. dr. Csertő József a Szent Offizium Kongregációjának ülnöke (volt budapesti érseki titkár), Ladomérszky egyetemi tanár, Dám Ince író, őrgróf Pallavicini Hubert, a Máltai Lovagrend magyar szekciójának vezetője, Commendatore Kovách Gyula, a római magyar egyesület 40 éven át volt elnöke, P. Rákos Rajmund, az új apostoli magyar gyóntató. Dr. Tóth János, a Szt. Péter Bazilika beneficiátusa, Rév. Anisity, az új római magyar lelkész, a Germanicumban működő magyar jezsuita páterek, P. Walter piarista asszisztens és mások. Egy tekintélyes szellemi csoportja a magyar katolikusságnak van Rómában. És itt fel kell vetnünk egy problémát. A magyar emigráció külső rétegei sokszor elhagyatott állapotban vannak keresztény szellemi szempontból. Kérünk valahogy gondoskodást, hogy a kiváló római magyar centrum még áthatóbb, alaposabb kisugárzását érezze a magyarság főképp 10 év alatt otthon kommunista hatásnak és materialista világnézetnek intenzíven kitett része. Erre lehetne módot találni. A lengyel emigráció Gavlina érsek vezetésével Rómában tekintélyes centrumot teremtett. ★ Ami a magyarok római zarándoklatát, látogatásait illeti, a Mindszenty Mozgalom érintkezésbe lépett az új magyar római gyóntatóval: Páter Dr. Rákos Rajmunddal (Citta dei Vaticano). A római Szt. Péter templom óriási belsejében minden nemzetnek vannak gyóntatószékei, hogy az Egyház központjában az odazarándoklók, túristák megújhodhassanak a bűnbánat szentségében. Minden nyelven lehet gyónni: olaszul, spanyolul, angolul, németül, franciául, magyarul, lengyelül. Ha belépünk a Szent Péter Bazilika belsejébe és végigmegyünk Péter és Pál apostolok sírjáig, a középhajóban balra vannak elhelyezve a nemzetek gyóntatószékei feliratokkal. A magyar gyóntatószéken felirat: Hungarica. Kevés magyar tudja, hogy már Szent István királyunk magyar zarándokházat épített Rómában az apostolok sírja mellett, melyet a magyarok nagy számmal látogattak, melynek jele, hogy már 1058-ban a zarándokház vezetője Béla főesperes a ház számára temetőt kér a Szentszéktől (P. Monay kiváló munkája: A íómai magyar gyóntatok). Az első magyar gyóntató Magyar Miklós 1290-ben! Azóta majdnem szünet nélkül össze lehetett állítani a magyar gyóntatok névsorát Rómában. Mutatja magyar népünk hitéletét, és a zarándoklatok nagy számát. Az új római magyar gyóntató: P. Dr. Rákos Rajmund a Szent Péterben tartózkodik: Vasárnap d.e. 8-11, Hétfő d.e. n,7-1/, 10, Kedd d.e. %7-#10, Szerda d.e. i|>8-V>ll, Csütörtök d.e. 9-12, Péntek d.e. 9-12. Délutánonként ezeken a napokon 1 órától van a Szent Péter Bazilikában a magyar páter. Délutáni tartózkodása változik, mert a Bazilikát a nap nyugta szerint zárják. A páter esetrőlesetre hajlandó a római szent és történelmi helyeken kalauzolni a magyarokat, ha megbeszélik vele. Reméljük, hogy a római katolikus magyarok és az egész világból idezarándoklók felkeresik és igénybeveszik a magyar gyóntatószéket a kereszténység központjában. ★ Ami a turisztikai és elszállásolási ügyet illeti a Római-zarándoklatnak, vagy egyes utaknak, ismét közöljük, hogy Commend. Dr. Strauss Jenő honfitársunk, “Via” utazási irodája (Roma, Via Due Macelli 105) készséggel ad felvilágosításokat, gondoskodik elszállásolásról. Tessék a Mindszenty Mozgalomra hivatkozni. ★ A Szentatya minden szerdán déli 12 órakor a Szent Péter Bazilikában fogad mindenkit, aki hozzá akar jönni. ★ Meg kell emlékeznünk a kí\
