Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1959-05-15 / 5. szám
KRÓNIKA 3 1959 május Németországot teremtene, s a megszállók védelme nélkül maradt német főváros melegágya lehetne a kommunista propagandának és aláaknázó terrornak. A Szovjet mindkét Németországgal kötendő békeszerződést tart legsürgősebbnek, s azzal fenyeget, hogy lezárja a Nyugat-Beiiinbe vezető utakat, aminek következtében a Berlinben állomásozó nyugati haderő ellátása csak légi úton válna lehetségessé, mint az 1948-as berlini légihíd idején, A Szovjet első célja, hogy Nyugat-Németországot a NATO- ból, az Atlanti Szövetség közös katonai szervezetéből való kilépésre és “semlegességre” kényszerítse. “Középeurópában”, értve alatta Németországot, Csehszlovákiát és Lengyelországot, nukleáris fegyverektől mentes, demilitarizált zónát akar (Rapaczki terv), aminek elfogadása és Amerikának és Angliának Németországból való kivonulása esetén emberanyagban, s kiváltkép a legmodernebb fegyverekben Nyugat-Európával szemben fennálló, hatalmas katonai fölénye révén könnyebben lehetne Európa urává. ★ De mindennél inkább attól retteg a Szovjet, hogy Amerika a németeket nukleáris bombákkal és távrakétákkal látja el. E tekintetben attól tart, mintha máris megkésett volna, noha a helyzet jelenleg az, hogy a nyugatnémet földön tárolt nukleáris bombák és rakéták bevetése csak az amerikai haderő által történhet. De Kruscsevet fölötte aggasztja a német NATO-diviziók folyamatban lévő felállítása és számol azzal is, hogy jöhet idő, nem is túlsokára, amikor Németország saját nukleáris bombákkal és rakétákkal rendelkezhet. Churchill kijelentette minap, hogy megérti a Szovjetnek a német imperializmus, militarizmus, s “úrnépi felsőbbrendűségi” eszmekor feltámadásától való félelmét. Utalás történik azon kisebb európai országok sorsára is, amelyeket Hitler ártatlanul lerohant hadaival, s amelyek ekként saját bőrükön érezték az önkény tobzódását. De amit a Szovjet a keleteurópai rabországokkal elkövetett, nemkevésbbé ugyanolyan önkény és tobzódás és nem választható külön az európai biztonság kérdésétől, amelyről szintén szó van, hogy a külügyminiszteri, illetve az államfői konferencián nemzetközi egyezménnyel biztosítják, sőt Kelet-Németországtól sem, amely ugyanolyan rabország, mint Magyarország és a többi. Amióta a német egyesítést az 1950. évi berlini konferencián először tárgyalták, e lap mindig amellett foglalt állást, hogy nincs csupán német ügy, a rabországok szabadsága épp úgy, mint a német egyesítés, Európa Ugye! S nem lehet európai biztonsági egyezménnyel véglegesí*“nl » mai igazságtalan rablóhelyzetet! Ám~Feljesedjék a Szovjet legégefobtTkfvánsága, ne lég .vén módija Németországnak nukleáris bombákkal és távrakétákkal, missilekkel fegyverkezni, — de LEGYEN ÁRA, amely a ‘ békés egyiittlétezés” őszinte akarásának jeléül volna tekinthető: hozza helyre országrablásait, adja vissza Kelet-Németország és a kommunista erőszak alatti Magyarország és társai szabadságát, vonujon ki, s tegye lehetővé a népakarati többség jogait, a szabad választásokat! Persze nem fogadná el, mert célja semmit sem visszaadni, hanem minél többet hozzákaparintani. De az ár ez volna helyesen, s ha erre az alkúra nem hajlandó, magára kellene vessen a végzetessé Válható kockázatért, hogy egy majdani felfegyverkezett Nyugat- Németország esetleg hidrogénbombás távrakétákkal kísérelhetné meg az egyesítést, az egész nép szabadsága helyreállítását! RÉGI ÉS UJ HŐSEINKÉRT! Május 30.-án Hősök Napját ünnepeljük Amerikában. Nemcsak az első és második világháború hősi fronthalottaira, de a derék, igaz magyarok azon ezreire is tisztelettel és gyengéd szeretettel gondolunk a sírok kidiszítésének ez ünnepén, akik a szovjet-hadak és tankok tüzében 1956 október-november dicső szabadságharcában életüket adták a magyar nép fiai nemzeti és emberi szabadságáért. S gondolunk a Mártírokra is, akiket 1956 novembere után a kommunista osztályharcos bosszú kivégeztetett, mert a népakarati többség jogaiért a barrikádokra mentek! Váljék valóra lelkűk legszebb eszménye, amelyért meghaltak, a múltból azt, ami örökértékű. Szent István nyomdokain továbbépítő, s minden fia boldogulását, boldogságát akaró SZABAD MAGYARORSZÁG! ELŐFIZETÉS: külföldről megfelelő számú international coupon levélben való beküldésével lehet legegyszerűbben lapunkra előfizetni. A coup»onok minden ország postahivatalaiban kaphatók. (Itten a posta darabonként 8 cent értékben váltja be.) LAPUNK New Yorkban a yorkvillei újság árusoknál, az East 79-ik és 86-ik utcákban és környékükön lévő újságstandokon, valamint a Kerekes (208 E. 86th. St.), Cosmos (1582 First Ave.), Udvardy (1613 First Ave.) könyvkereskedésekben kapható. Hova, merre? Irta: Dr. DOBOLYI LAJOS A történelem útmutatása szerint, a ma eseményei a tegnap történéseiből adódnak és vaskövetkezetességgel bontakoznak ki. A kis Jánoska gyermekkora magában hordozza a felnőtt Jánosnak egyéniségét. Az emberiség életében az évszázadok, évtizedek méhében fogant eszmék fejlődnek, virágoznak, s termést hoznak; vagy sínylődnek, pusztulnak, s termés nélkül kimúlnak. A népeknek mai szenvedésteli életét múltunk vétkei és bűnei hívták életre, melynek kelyhét üríteni kénytelenek vagyunk. Egyénileg és összességileg átmeneti életet élünk: múltunkat ismerjük, vagy kellene ismernünk, jelenünk alakításában jól-rosszul résztveszünk, s haladunk a bizonytalan, kifürkészhetetlen jövő felé! Keresztény hitünk értelmében minden munkánkban és így jövőnk alakításában is számolnunk kell saját erőnkön, képességünkön felül Isten kegyelmével és segítségével, mely azonban csak akkor érvényesül rajtunk, ha munkánk és ténykedésünk: minden viszonylatban, mindenkor a jót, igazat, nemeset és üdvösét szolgálja! Jelenünk latolgatása során tisztán látjuk, hogy nemcsak múltunk bűneit és terheit visel,}uk, minem sajat vetKeinKKei is alaposan hozzájárulunk, hogy helyzetünk, — a népeknek életviszonyai, egyre elviselhetetlenebb és szerencsétlenebb legyen. Hozzájárulunk, mert elhagytuk a kétezer éves utat és vezérlő fonalat, mely — mint Keresztény világnézet — eddig soha nem ismert kultúrát, civilizációt és emberi tökélesedést eredményezett! Elhagytuk! Vagy elgyengültünk a kereszténységnek igazságra, jóságra és üdvösségre vezető útján, hogy ábrándképek után fussunk. Oyan jóság és igazság után, mely földi menyországot fest a hiszékeny emberiség egére, de gyakorlatban megsemmisíti mindazt az egyéni és közjót, amit a kereszténység annyi küzdelemmel, verítékkel és sokszor vérrel is, magának kiharcolt! A Szovjet több, mint negyven éve Ígéri a földi paradicsomot, de abból megvalósítani semmit sem tudott, hanem katonai hatalmát építi azzal a céllal, hogy az egész világot rendszere alá törje, s így megszabaduljon minden ellenállástól és kritikától,' s azt tehessen az emberiséggel, amit isten telensége és kénye-kedve akar! Látnunk kell, hogy a legszomorúbb és legborzasztóbb világ kontúrjai rajzolódnak ki egünkre! A kommunista vörösláng közeledik, nyomul, törtet előre, hogy általános rabságot és elnyomatást alapozzon meg! A szabad emberiség azonban nem akar okulni több, mint ezer millió embertársának kommunista rabságán, .hanem legtöbben egykedvűen néznek a jövő elé, s csak saját egyéni életük, üzletük, munkaterületük, vagyoni helyzetük érdekli, egyébre nem gondolnak. Vannak, akik a köztudatba bedobott kommunista szólamokat szajkózzák: a kommunizmus békét akar, együtt akar működni a kapitalizmussal, biztosítja a vallás szabad gyakorlatát, megszabadítja a népeket a kapitalizmus terhei alól, minden népnek szabad, boldog életet ad, stb. f Vannak hivatalos államvezetők is, akik felülnek az ilyen szólamoknak, sőt túllicitálják. Az angol miniszterelnök azt a hírt hozta Oroszországból, hogy a kommunizmus 40 év alatt oly óriási haladást tett, milyennel a történelemben még nem találkoztunk. Montgomery tábornagy büszkén repült Moszkvába, hogy tárgyaljon Kruscsewel, mert szerinte a kommunistákkal lehet értelmesen beszélni. HolottAttlee, az angol munkáspárt volt vezére, mikor a Szovjetből hazatért, kijelentette, hogy a “Szovjet embereknek annyira elferdült a gondolkozásuk, hogy őket megérteni szabad ember képtelen”! Vannak, akik bíznak a szovjetrendszer összeomlásában, jóllehet előttük lebeg Hitlernek és vezérkarának hiedelme, akik azt képzelt^:., hogy egy pár kezdeti , Jt. p • íellrilttii *-----,• szerűik a kommunistákat, illetve felbomlik a kommunizmus és nagy költőnkkel mondhatjuk, hogy “e hitüknek áldozatai lettek” ! Egy diktatórikus rendszer, amely milliós terror-rendőrség fegyverein nyugszik, magától nem dől össze, hiszen tízmilliók legyilkolása mutatja az utat, amely az oroszországi lázadások leverését követte! Mindez igazolja, hogy a felénk törő kommunista veszély nem mutatja azt a képet, mintha vesztett volna hatásából, s pusztulóban lenne. Ezért szükséges, hogy jelenünk eseményeit úgy befolyásoljuk, hogy jövőnk számíthasson Isten segítségére és a szabad világ győzelmére! A szabad világ a fegyveres versenyben lépést tart a kommunistákkal, s bizonyosak vagyunk abban, hogy túl is szárnyalja, de a veszély elhárítását azzal befejezettnek nem látjuk. A fegyveres győzelem olyan helyzetet fog teremteni, mint amikor az eltaposott tűznek parazsát szétszórják, mert a kommunizmus az egész világon veszélyeztet! 5-ik hadoszlopai minden országban jelen vannak, ami igazolja tételünket, hogy a fegyveres győzelem nem képes kiirtani a veszélyt világunkból, hanem azt ki kell egészíteni világnézetiszellemi harccal is! Ezt a feladatot Európában, Afrikában, Amerikában, Ausztráliában a kereszténységnek kell elvégeznie Is
