Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1959-04-15 / 4. szám
1959 április KRÓNIKA 5 IV« Karolj király emléke Aprilis I-én ültük meg IV. KÁROLY királyunk gyászos el hú nytánnk 37-ik évfordulóját. Lelkiüdvéért engesztelő szí. Mise áldozatot mutatlak he: New Yorkban, Clevelandben, Barbertonhan, Fort-Wort hban, Caracaskan, Buenos Airesben, Salzburgban. Rómában és sok más helyen. A “IV. Károly’’ és a ''Carl aus dem Hause Österreich” Imaligák százezres tagjai imáikban kérik a mindenható Istent, hogy nagy Királyunkat emelje Oltóirainkra! Nemzetünket az utóbbi félszázadban annyi szenvedés, gyász és fájdalom érte, hogy öröme és vigasztalása lesz, ha sokat szenvedett, mindenkitől elhagyott, szegénységben meghalt királlyá, erényeinek gazdagsága és lelkitulajdonságainak nagyságával kiérdemli az Egyház általi felmagasztalását. Biztató jel e tekintetben, hogy a Szentté-avatási eljárás hivatalosan engedélyezve van és imáknak százai nyertek meghallgatást, kik ügyes-bajos dolgaikban Öt kérték közbenjárójuknak. Erényei és lelki nagysirga nemcsak az egyház előtt emelkedik egyre magasabbra, hanem igazolást nyer, hogy emberi jósága, keresztényi nemes lelkisége, mélyen emberi mivolta, uralkodói képessége, mindenkit megérteni akaró jószétndéka, igazságszeretete és haladott, modern szellemű gondolkozása, egyik legnagyobb királyunk uralkodásától fosztotta meg népünket az akkori politikai események alakulása. IV. K ároly király minden erejével azt munkálta, hogy a háború véráldozata által súlyosan megviselt országunkat és népünket, a szabadságnak, békének és jólétnek virágos mezőire vezesse. Meg volt benne erre minden adottság, készség és képesség. Trónralépte után olyan demokratikus reform-tervekkel lepte meg a pártokat s politikusokat, hogy egyrésziik azokat túl merésznek és túl haladottnak mondották és nem merték őt követni, holott, ha megértik nagyszerű intencióit, s melléje állnak, talán mindattól a szenvedéstől és megpróbáltatástól, melyeket átéltünk s melyben élünk, meg lettünk volna kímélve. Trónralépése után- mindent elkövetett, hogy népeinek a békét visszaszerezze, s a véres háborúi befejezze. Nem rajta és nemes szándékán múlott tervének elbukása. Károly király igaz-keresztény uralkodó volt, kinek minden ténykedése oda irányult, hogy a szegény, elesett, rászoruló embertársain segítsen, őket felemelje, s a munkásságot anyagi és kulturális szempontból a polgári társadalom magasabb szintjére emelje. A magyarságot szerette és értékelte. Demokratikus lelkülelél •mindennél jobban igazolja, hogy eltörölte az udvari etikettet, s nemcsak hivatalos kihallgatásokat tartott, hanem politikusokkal és pártvezetökkel magánházakban is folytatott tárgyalásokat. Bátor katona volt, aki a bemondott szemléket, a legerősebb lüzhatás ideje alatt is végrehajtotta, miáltal igen sokszor életveszedelembe került. Fiatal főherceg korában, az őrségen álló nős őrkatonát, hogy az. szeretteihez a Húsvéti ünnepekre elmehessen, őrhelyén felváltotta és teljesítette szolgálatát. Régi előírások szerint az udvari kocsi kocsisának nem volt szabad a legnagyobb hidegben sem fiilvédőt és kesztyűt viselnie. Midőn ezt nagy hidegben Károly király észlelte, lehúzta kesztyűjét és levette fülvédőjél, melyeket a kocsis ellenkezése dacára neki átadott s ő zsebébe mélyesztelte kezét, hogy ne fázzék. Életéből vett, kis esetek, melyeket oldalszámra lehetne folytatni, s melyek meggyőzőleg bizonyítják, hogy IV. Károly nagy volt lelkiekben és nagy volt minden tekintetben. Halálának 37-ik évfordulóján, gondolatban elzarándokolunk Madeira szigetén lévő sírjához és szeretetünknek, hűségünknek, tiszteletünknek és fájdalmunknak legszebb viróigokból való koszorúját helyezzük sírjára, akit életében némelyek nem értetlek meg, de akit halódéban megtanultak szívből, magyar lélekkel és szeretettel becsülni és tisztelni. Adja a jó Isten, hogy szent célú törekvéseit forrón szeretett Fia, II. OTTÓ a maga fenkölt lelkűidével s igaz keresztény emberbaráti jóságával — felszabaduló Húzóinkban — maradéktalanul megvalósíthassa. Dr. DOBOLYI LAJOS ZWINZ MINDSZENTY MISÉJÉNEK BEMUTATÁSA A Mindszenty Mozgalom közli: A Cleveland-i Szent Margit templomban május 17.-én, 12. órás Szent Mise keretében, a clevelandi Szent István Dalárda, dr. Balogh Lajos karnagy vezetése alatt, előadja: Zwinz Károly, a bécsi filharmonikusok volt karmesterének Mindszenty bíboros tiszteletére írt Miséjét. A Szent Misét Msgr. Köller Endre, pápai prelátus úr celebrálja. Szent Mise után közebéd lesz, melyen a Szent István Dalárda 50. éves Jubileumát ünnepli és egyben Mindszenty ünnepélyt is tartunk. Az ünnepi beszédet P. Szelénvi Imre teológiai tanár, neves szónok mondja. Nemes gesztus volna, ha a keresztény amerikai magyar Egyesületek, az egész USA terletéről képviseltetnék magukat ezen a nagyszerű ünnepségen.
