Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-15 / 1. szám
12 KRÓNIKA 1959 január Anticommunist Kommunista-ellenes AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY KRÓNIKA AMERIKAI MAGYAR HAVILAP ESTABLISHED 194;$ Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press NEW YORK 1, N.Y. ELŐFIZETÉSI DU: az Egyesült Államokban és Canadában $1.00 EGY ÉVRE PRICE PER COPY — 20c. — EGY PÉLDÁNY ÁRA Mátyás király t 500-adik évfordulója Irta: LÁZÁR JÓZSEF , (Folytatás) Mátyás király tüneményes hadvezéri talentuma a következő két helyzetkép párhuzamba állításában tükröződik vissza. Trónralépésekor a Dunántúl nagyrészt III, Frigyes birtokában, a Száva-Dráva-köz nyugati része lvrajnával együtt özv. Cilley Ulrikné, szül. Brankovics Katalin kezén, az Észak-Nyugati Felvidék egészen a Rutén-földig cseh zsebrák hadaktól hemzsegett és Albert király özvegye, szül. Cilley Erzsébet, valamint később fia, V. László király jóvoltából a hírhedt cseh nagyság: Giskra nyomorgatta a felvidéki magyar népet és ezáltal a cseh nemzeti történelembe dicső 20 évnyi korszakot csempészett bele, jóllehet Jan Giskra magyar felvidéki szerepének semmi köze nincs a cseh történelemhez. Abból is látszik ez, hogy Mátyás apósának, Podjebrád cseh királynak jóváhagyásával, hamarosan kiűzte őt nemcsak a keleti részekből: Sárospatak, Tornak, Krasznahorka várakból, hanem Zólyom, Árva, Körmöc várakból is egészen Fehéregyházáig (a mai Holies), és a Morva folyó partjáig kergette aránylag könnyűszerrel. Ha Giskra cseh nemzeti célt szolgált a magyar Felvidéken, miért nem támogatta őt a cseh nemzet, hogy nem kellett volna megélhetési okokból beállania Mátyás Fekete Seregébe katonai szolgálatra? Sőt ez a Giskra segített Mátyásnak meghódítani Morvaországot és Sziléziát, saját hazája, Csehország érdekeinek a rovására. Sajnos, az ország déli végvárait és Erdélyt II. Mohamed török szultán készülődött megtámadni. Nézzük a másik helyzetképet, előbbinek a pendant-ját, amely Mátyás király halálakor rajzolódik ki! Szilézia, Ausztria, Kaíinthia, Krajna, a Dalmát Partvidék észak-nyugati része, Bosznia, Szerbia északi fele, Moldavia mind integráns része Mátyás Magyar Birodalmának és lakossága magyar törvények alatt élt, amiket Mátyás szakértői szemmel ültetett át a gyakorlati életbe és szerkesztett Törvénykönyvbe. E területeken az a földrajzi komplexum, amely önként kínálkozik a Középeurópai Szabad Népek Államformájának a megoldására: mindegyik szabad és önálló, demokratikus alapokon egy gazdaságilag és katonailag erősebb központi Magyarország köré csoportosulva és kölcsönös védekezésre berendezetten- Azonkívül Mátyás halálakor kiterjedt á magyar védelem délen Raguza Köztársaságra, Itáliában Calabria félszigetére a Nápolyi Királyság kötelékében, Ancona kikötővárosra a pápai fennhatóság alá tartozó területen Velence alattomos szándékaival szemben. Ancona és Raguza helyzete tőrölmetszett hasonmása Lebanon és Jordán mai helyzetének, csakhogy Magyarország nem volt érdekelve gazdasági előnyökben VÁGJA KI! SZELVÉNY! KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadóhivatalához 370—7th A VE.. NEW YORK 1, N. Y. Mellékelek S....-Í, amelynek fejében kérem a KRÓNIKA című kénes havilapot ..................-ig az alanti címre küldeni: Név: .................................................................................................................. Utea: .................................................................................................. Város: ....................................................Állam: ............................................ (Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK ajánlott levélben küldjön.) egyik helyen sem: Mátyás önzetlenül támogatta Itáliát a törökkel szemben éppen úgy, mint belső ellenségeivel szemben. Csak pápai jóakaratra lett volna szüksége és néhány éven belül — III. Frigyes halálára számítva — Itália népeinek örömujjongása közepette ment volna végbe német-római császárrá való koronázása Rómában. Hogyan jutott idáig Mátyás király uralkodásának 82 éve alatt? Hadszervező képessége birtokában személyes bátorságával. Mindjárt trónralépése után félkézzel III. Frigyest hajtotta ki a Dunántúl bitorolt területéről, s már is a Szerémségben vívott győzelmes csatái után vágja-aprítja a török haderőket végig Szerbia és Rácország nehéz harcterein, majd Jajca várára fordul, személyes vitézségével nyújtván jópéldát katonáinak, minden csatában. Egész Európa fellélegzett 1463-ban megint, mert Mátyás harcainak híre felújította atyjának, Hunyadi Jánosnak az emlékét és dicsőségét. Mátyás személyes vitézségének a dicsősége főképp Jajca várának nevéhez fűződik. Háromszor foglalta el a várat II. Mohamedtől, akit a török nemzeti történelem a 2-ik nagy hódító szultánnak minősít, t.i. II. Szulejmán az első — és személyes tusában legyőzte a nagy hódító szultánt, aki csak futással mentette meg az életét 1464- ben Jajca vára alól, igazolván ezzel a nevét megelőző “II.” címzést, mert első megfutamodása Nádor , alól történt 1456-ban, azonkívül I. Mohamed, a próféta is részesült egyszer ‘futamodásban Mekkából Medinába- Jajca birtoklását II. Mohamed Bosznia hegemóniájának tekintette és személyes túlzott hiúságból is ragaszkodott e várhoz, mert ő építtette. Jajca hadi fontosságát nagyban emelte, hogy a szultán mindegyik Jajca melletti hadműveletét személyesen vezette, Mátyás viszont csak azért is, szintén személyesen állt ki a gátra. “Sebek borítják testemet és sok fájdalmat okoznak törődött állapotomban” — állapította meg önmagáról egy helyen. (Folytatjuk) MINDSZENTY ÜNNEPSÉG A “Venezuelai Legitimista Magyarok Baráti Köre” és a “Magyakrok Mindszenty Mozgalma Venezuelában” 1958 december hó 27.-én Mindszenty József Magyarország bíboros-hercegprímásának a Magyarországot terrorral és erőszakkal megszállva tartó orosz szovjet kommunisták általi, az isteni és emberi törvnyekkel ellenkező, a legelemibb emberi jogokat megcsúfoló 10 év előtti barbár letartóztatásának, embertelen megkínzásának, a legalávalóbb módon való meggyalázásának, ország-világ előtt való meghurcolásának és ártatlanul való elítélésének emlékére, igen nagysikerű emlékünnepet rendezett Caracasban. Nagyszámban vettek részt nemcsak a Mozgalom és Baráti Kör tagjai és hozzátartozói, de a vasfüggöny mögötti államok, nemzetek ideemigrált képviselői is. Németek, osztrákok, halvátok, szlovákok, lengyelek küldöttséggel képviseltették magukat, de a venéz egyházi és politikai élet egy-egv reprezentánsa is résztvett a gyűlésen, hogy méltó keretet adjon ezen demonstrativ jellegű összejövetelnek. Az Európában tartózkodó elnök. dr. Babó Tivadar orvostanár nevében vitéz Madaras Béla szkv. m. kir. tábornok, ü v. titkár, meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket és a vendégeket, különösen a testvéri szolidaritás demonstrációjára megjelent német, osztrák, horvát, szlovák és lengyel kiküldötteket és Uj Hazánk egyházi és politikai képviselőit- Azután vitéz Madaras Béla méltatta Mindszenty József bíboros életét, életének művét, nagy szolgálatait Hazájának, Egyházának és az egész Szabad Világnak. Nagyhatású beszédét spanyol és magyar nyelven tartotta meg, igen nagy sikerrel, a hallgatóság felállva tapsolta meg. A Krónikával - a magyar felszabadulásért A Krónika független lap, s a világ minden részében élő, szabad magyarok közt közkézen forog. A névaláírással közölt cikkek nem fedik feltétlenül mindenben lapunk álláspontját. A Krónika elve: találjanak egymásra a becsületes magyarok, nemzetiségi és vallási különbség nélkül, Szent István országában, a legitim koronás Király uralma alatt, kinek első és legszentebb törekvése boldoggá tenni a Nemzetet légi ezeréves határain belül. Kövessük a Krónikából ismert nemes irányelveit! A Krónika sem a múltban, sem most, soha semmiféle anyagi támogatást senkitől, semmilyen formában nem kapott és nem kap. Tizenhatodik éve amerikai magyar alapítója áldozatos erőfeszítése tartja fenn, hogy hazafias hivatását betölthesse. Évek sora óta több ezrével küldjük a lapot a világban szétszórva élő honfitársainknak, de kérjük lapunk olvasóit, barátait, hogy előfizetések beküldésével és új előfizetések szerzésével könnyítsék meg a Krónika terheit.
