Krónika, 1958 (15. évfolyam, 3-10. szám)
1958-09-15 / 9. szám
"K R ö N I K A" _____________________7 Felelősség Breszt - Litovszkérf azért, mert illetékes papi és világi tényezők ismételten felhívták figyelmét a királyi esküjében foglaltakra. Károly Király jól tudta, hogy második visszatérési kísérlete nem fog eredménnyel járni s több mint bizonyos, életébe kerül, mégis a kötelességérzet oly nagy volt benne, hogy annak minden erejével, még élete árán is eleget kívánt tenni! Csodálatosan hasonló helyzetbe került Magyarországnak jelenlegi bíboros hercegprímása, akinek amerikai útja alkalmával megmondták: “Maradjon Főméltóságod Amerikában s ne legyen olyan oktalan, hogy visszatérjen Magyarországra.” Mindszenty bíboros a tanácsadóknak ezt válaszolta: “JÓL TUDOM, HOGY MI VÁR RÁM OTTHON. BÖRTÖN, KIRAKATPER, ESETLEG HALÁL. DE A PÁSZTORNAK NYÁJA MELLETT A HELYE. NE MONDHASSA SENKI, HOGY MAGYAROR.SZÁG PRÍMÁSA, SAJÁT ÉRDEKÉBEN OTTHAGYTA NYÁJÁT A SZENVEDÉSBEN.” És hazamenve, minden úgy történt, ahogyan azt előre tudta!... ÍGY VAN EZ BARÁTAIM! EZEK A NAGY EMBEREK! Isten Szolgája, Károly sohasem kereste saját javát, mindig azt cselekedte, mit a lelkiismerete parancsolt, lett légyen annak bármilyen következménye. Mi, kedves Barátaim, az ő nagy béke-munkájába vagyunk bekapcsolódva és úgy mint ö, az igazságért és az igazságosságért küzdünk. Mindegy, hogy az másoknak érdeke, vagy nem. Mindegy, hogy találkozik a világ tetszésével, vagy kifütyülik. Mindegy, hogy megértik, vagy kinevetik, felfigyelnek rá, vagy ledorongolják. Mindnyájan, akik az Ő élete által Isten akaratát megismertük, a végsőkig megmaradunk az ő útján! Nem várunk földi jutalmat, miként a magyar Koronázási Szertartás mondja, hanem sorsunkat mindnyájan Isten kezébe tesszük le. Amen!” ★ E gyönyörű beszéd birtokában meleg, szerető szívvel gondolunk osztrák sógorunkra, kiknek Fiai ilyen nagy tiszteletben részesítik a Szent Magyar Koronát és a Koronázási Szertartást, s vele együtt minket magyarokat ! Vajha ez a beszéd megnyitná a magyar füleket és szíveket is Szent Koronánk és alkotmányos Királyságunk szeretete iránt, melyet a szomszéd osztrák nép, olyan nagyszerű megvilágításban a világ elé tárt! örvendjünk igaz örömmel, hogy osztrák Testvéreink nagy szeretetben és megbecsülésben részesítik Károly királyt és igyekezzünk mi is ezt az utat követni, hogy mártír királyunk iránti megbecsülésben és tiszteletben egyesülve, jövőnk útját megtaláljuk és együtt, közösen harcoljunk népeink boldogulásáért! Ez a beszéd, az őszinte szívbeli megnyilatkozás mutatja, hogy nem va1958 szeptember gyunk árva nép, hanem szomszédaink szíve-lelke velünk érez! Idők jele, hogy nagy elesettségünkben és szenvedéseink között egy szent magyar király kontúrjai emelkednek az Ég felé, hogy mint Béke fejedelem legyen és maradjon örökre Egyházunk és Hazánk dísze és dicsősége! És emlékezzünk arra, hogy egy másik tündöklő csillag is bontogatja szárnyait magyar Hazánk egén: Mindszenty bíboros hercegprímás, ami bizonyság amellett, hogy Isten megpróbál, bűneinkért vezeklésre ítél, de fájdalmainkból nagy öröm és dicsőség száll Istenhez, amikor olyan nagy emberekkel és hithősökkel ajándékoz meg, akik a világ bámulatát és szeretetét, mindig felénk fordítják! Dr. DOBOLYI LAJOS a IV. Károly Király Imaliga ügyvezető elnöke Levelek hói Gentlemen: By the courtesy of my uncle I had the opportunity to read a copy of the marvellous newspaper KRÓNIKA originated in your office. The history of Hungary and the attitude of the tiny, but invincible state towards the authoritative gigantic powers during World War II reveals various events unknown to public. I have perused these lines and all others with great interest. By the same token I was given the chance to improve and to refresh my knowledge of the Hungarian language by reading well written literature. I am working for the US Army in Germany with various comrades of Hungarian origin. On behalf of those refugees I kindly ask you if you could let us have a spare copy of this valuable newspaper. Beccause of our battered destiny we dispose of limited means and for this reason we shall be indebted to you for issuing a copy free of charge. Many thanks for yur kindness in anticipation Ettlingen, Baden; W. Germany Yours faithfully THOMAS WALTER Mélyen Tisztelt Tarcz Szerkesztő Ur! Csatolom előfizetésemet és újból gratulálok a kommunizmusról írt cikkei hatalmas, és égbekiáltó igazságokat tartalmazó bölcs megállapításaihoz- Természetesen nem szabad csüggednünk, tovább kell harcolnunk, mert ahol az Úristen, ott az igazság, s ha késve is, de Magyarország megint szabad lesz! Dayton, Ohio HORVÁTH JENŐ Kérjük elolvasás után adja tovább a lapot ismerőseinek. Irta: Dr. SAH DÓR LÁSZLÓ Négy évtizeddel ezelőtt' került a történelem lapjaira Breszt- Lilovszknak, ennek a jelentéktelen, szegényes kis városnak a neve azzal kapcsolatban, hogy ott a németek különbékét kötöttek nem az orosz néppel, hanem a bolseviki forradalommal. Azóta foglalkoztatja a történettudósokat és külpolitikai írókat az a kérdés, hogy mi történt Breszt-Litovszk előtt és mik lettek a következményei? Az utolsó időkben GERALD FREUND gyűjtötte össze a német-szovjet kapcsolatok egész anyagát “UNHOLY ALLIANCE” című minden tekintetben megbízható források alapján írt könyvében. ALAN MOOREHAD most megjelent “THE RUSSIAN REVOLUTION” című könyvében pedig felhasználja a német külügyi hivatal titkos anyagát, amihez csak most, a második világháború után lehetett hozzáférni. Kiderül, hogy II. Vilmos császár már 1914 augusztusában elrendelte egy titkos szervezel felállítását, amelynek célja az orosz forradalom kirobbantása volt. Az orosz forradalmárokat odahaza és száműzetésben a németek látták el pénzzel, a Svájcban megjelent bolseviki magazinokat a német haditengerészet nyomdájában állították elő. Több, mint ötven millió márkára becsülhető az az összeg, amit ezzel titkos ügynökökre, subverziv tevékenységekre és propaganda nyomtatványokra költöttek a németek. A következő évben már Lenin különbékét ajánlott a németeknek arra az esetre, ha hatalomra segítik a bolsevikieket. Lenin azonkívül szabad kezet ajánlott a németeknek a közép keleten és javasolta, hogy együttesen támadják meg az akkor még angol uralom alatt lévő Indiát. Lenin jól ismerte a németek világuralmi ábrándjait, amit húsz évvel később Hitler japán szövetséggel akart megvalósítani. A német vezérkar, Hindenburg és Ludendorf kezébe került a német külpolitika irányítása a háború során és ezek megszédültek Lenin bőkezű aiánlataitól. Nem csoda tehát az, hogy a híres “zárt vaggonokban” visszaszállították Oroszországba Lenint és a bolseviki vezérkart a forradalom elindítására. A hatalomra került bolsevikickkel még 1917 decemberében fegyverszünetet kötöttek a németek és utána gyorsan különbékét akartak aláírni. De a bolsevikieknek nem ez volt a céljuk, hanem a német forradalom elindítása. Röplapokat dobáltak a német hadsereg soraira és forradalomra izgattak, sietve agitátorokat küldtek az orosz fogolytáborokba és 10.000 német, osztrák és magyar hadifoglyot kiképeztek forradalmi munkára. TROTZKY egyszerűen kijelentette fíreszt-Litovszkban: — NINCS HÁBORÚ ..., NINCS BÉKE.. . --- Unerhört — hallatlan ---dühöngött HOFFMAN német generális és a fegyverszüneti szerződést felmondták. Megindult ismét a német hadsereg előnyomulása északon és délen. Mélyen benyomultak Ukrajnába, hogy a ‘LEBENSRAUM’ elmélet alapján Ukrajnát és a balti államokat biztosítsák maguknak. A bolsevikiek erre megijedtek, hogy a hatalom esetleg kicsúszhat kezeik közül és 1918 februárban Breszt-Litovszkban aláírták azt a békeszerződést, amit a német vezérkar diktált. MÜNCHENT és Y ALT ÁT a történelem minősítheti tévedésnek, hibának vagy rövidlátásnak, de Breszt-Litovszk kétségtelenül az emberiség ellen elkövetett legnagyobb bűncselekmények egyike. Negyven éves történelmi kutatás és megfontolás után aligha lehet más ítéletet hozni. Alan Moorehead a modern idők legnagyobb politikai eseményének mondja a bolseviki forradalmat, amit német generálisok segítettek uralomra jutni. Tényleg az, és bátran hozzátehetjük, hogy ez a bűnös lépés visszahozta a középkor fanatizmusát és kegyetlenségét a XX. századba. Sok millió ártatlan embert mészároltak le azóta, diktátorok kezei közé kerültek mindenre felhasználható tömegek államokat romboltak széjjel, nép fajokat irtottak ki. Kialakult a vasfüggöny, amely sokszázmillió ember részére börtönt jelent és az állandó háborút jelentő “hideg háború” fogalmával kellett megismerkedni. Mindezekért a felelősség kérdése nem kétséges, és ebben semmi része nincs az egykori monarchiának. Ismeretesek IV. Károly király kétségbeesett, de sikertelen különbéke kísérletei. Rreszt-Litovszk előtti és ifiéin í eseményekben nem volt szerepe az Osztrák- Magyar Monarchiának, sőt ellenkezőleg CZERNIN akkori külügyminiszter közölte a német kormánnyal, hogy külön akarnak tárgyalni a bolsevikiekkel, de ez sohasem történt meg. I ÁZSONYI I ilmos igazságügyminiszter nyíltan kijelentette, hogy Breszt-Litovszk “császárok és bolsevikiek ölelkezése” és hozzáfűzte, hogy ez a kárhozatos lépés az egész embe-
