Krónika, 1958 (15. évfolyam, 3-10. szám)
1958-09-15 / 9. szám
VOLUME XV. ÉVFOLYAM. NEW YORK, N. Y. 1958 SZEPTEMBER No. 9. SZÁM Most hatvan Hatvan szetendövel ezelőtt ülte meg Genfben egy Luccheni nevű tébolyult anarchista a világ legjobb, legnemesebb asszonyát, a magyar népet annyira szerető ERZSÉBET KIRÁLYNÉT. Egy emberöltő telt már el, de az idős generáció azóta sem felejtette a szívsajdító nagy fájdalom e napját, sem Erzsébet Királynét, akinek emléke tiszteletére méltónak megemlíteni, — éppen őt választotta ki áldozatni, aki soha senkinek sem ártott, aki egész életén keresztül csak jót tett. A hároméin ráspoly, melvlyel a gyilkos borzalmas tettét a békés Genfi-tó partján elkövet« te, a nemzetet is szívén találta, mert Erzsébet valójában a nemzet anyja volt! Sok könyv, írás jelent meg erről a romantikus asszonyról, és szereidére nevelte az új nemzedéket . . . REGINA örökös-királynénak Ö a mintaképe, akit követni kíván, amikor felszabadul Magyarország és a királykérdésben hol nyugati, hol keleti erőszakkal megalázott nemzet megadja saját méltóságának a restauráció történelmi elégtételét. Az alábbiakban dr. TAl- BINGER LÁSZLÓNAK, az ismert politikai közírónak ERZSÉBET Királynéról írt és la. púnkban régebb ::;i megjelent tanulmányából idézünk: 1898 szept. 10.-én, gyászbabornlt az ország. Fekete lobogók kerültek a palotákra, fekete szallagok a kunyhókra. A nemzet nagyasszonya, szeretett királynéja, Erzsébet, nem élt már. Gyáva orgyilkos oltotta ki nemes életét, esak azért, hogy öljön, hogy' a világ figyelmét felhívja magára és arra, hogy sötét erők dolgoznak a társadalmi rend, a béke és az országok öszszeomlásán. A sors különös tragédiája volt, hogy az anarchista, — akinek nevét nem tartjuk akit életében oly kevesen értettek meg, mert más volt, mint legtöbb kortársa. A személyével kapcsolatos anekdoták, kedves emlékek, ma már a múltéi. Lassan elfelejtik őket az emberek. A kortársak legtöbbje már nem él. Ami azonban Erzsébettel nem múlt el, ami által halhatatlanná tette nevét a magyar történelemben, az az a megható ragaszkodás és rajongó szeretet volt, melyet a magyar nemzet iránt érzett, s melyből az 1867-es kiegyezés született meg. Magyarország modern történelmének legboldogabb korszaka kezdődött ezzel az esztendővel, melyet Ferenc Józsefi korszaknak nevezünk, — azok is, akik esak nyomait láthattuk úton, útfélen a ma leigázott Hazában egykoron és atyáink elbeszéléseiből ismerhettünk meg. Nem árt, ha ma — halálának évfordulója alkalmából — megemlékezünk ennek a legmagyarabh bajor származású asszonynak politikai szerepéről, aki a Habsburgok ősi kriptájának új - szárnyában alussza örök álmát férje, Háborús feszültség a Távol-Keleten A középkeleti válság még nincs is megoldva, a kommunisták máris új, még izgalmasabb feszültséget teremtettek a Távolkeleten, Formosa körül. Ez a folytonos provokáció a hidegháborús idegháború természetrajzához tartozik. Másnéven úgy hívják, hogy stockholmi világbéke-mozgalom, vagy békés együttlétezés. ★ Az Egyesült Nemzeteknek a középkeleti válság ügyében összehívott, augusztusi rendkívüli közgyűlésén első szónok maga Eisenhower elnök volt. Kijelentette, hogy Amerika kivonul Lebanonból, amint az ottani törvényes kormány kéri, vagy ha az E. N. rendelkezései következtében az ország függetlenségét nem fenyegeti többé veszély. Az Egyesült Államok, úgymond, kész bármely középkeleti országot megsegíteni, ha függetlenségét veszély fenyegeti. Javasolta E. N. haderő felállítását és egy billiós E. N. segélyalap megteremtését a középkeleti országok gazdasági fejlődése elősegítésére. Ez összeg legnagyobb részét persze az Egyesült Államok adná. Végül egyhangú határozatot fogadtak el, mely szerint Hammarskjöld E. N. főtitkár a helyszínen tárgyaljon az érdekelt országok vezetőivel s készítse elő az amerikai haderő kivonulását Lebanonból és az angolét Jordánból. Alapelv: egyik ország se avatkozzék be a másiknak ügyeibe. Hammarskjöld tárgyalt Nasser egyiptomi elnökkel, — akinek össz-arab egyesítő szándékaira elsősorban vonatkozik a be-nemavatkozást illető kívánság, — úgyszintén a többi középkeleti vezetőkkel és szeptember végén tesz jelentést az E. N. közgyűlésének. Mit végzett, még nem ismeretes és homály fedi azt is, hogy a bajkeverő Szovjet mily új ármányt készít elő középkeleti céljai előbbrevitelére... ★ A kommunista Kína augusztus 23.-án megkezdte s azóta folytatja az apró Quemoy és Matsu szigetek, Formosa előszigetei bombázását. Mindkettő közvetlen a kínai szárazföld közelében van- A támadás nem újdonság, hanem csak felújítás, színházi nyelven repriz. Amikor négy év előtt a premier volt, Dulles külügyminiszter sietett figyelmeztetni a kommunistákat, hogy ha megtámadják az előszigeteket, az Egyesült Államok fegyveresen megy a nemzeti kínaiak segítségére. Eisenhower elnök most megismételte e kijelentést, mire viszont Kruscsev jelentette ki, hogy ha háború tör ki Kína és Amerika között, a Szovjet beavatkozik Kína oldalán. Közben Chou En Lai kínai kommunista miniszterelnök késznek nyilatkozott tárgyalásokra, s szeptember 14.-én Varsóban tényleg tárgyalások kezdődtek az Egyesült Államok és a kommunista Kína követei között. Dulles kijelentette, hogy szó lehet engedményekről, Eisenhower pedig hangoztatta, csak oly megegyezés jöhet létre, amely nem sérti a Nemzeti Kína érdekeit. Nem lehet szó. úgymond, “távolkeleti Münchenről”, új appeasementről, mert ha Hitlerrel szemben nem mutattak volna engedékenységet Ausztria és Csehszlovákia, Mussolinivel szemben pedig Ethiopia ügyében, nem tört volna ki a második világháború. Függetlenül a varsói tárgyalásoktól, az E. N. szeptember 16.-án New Yorkban kezdődött közgyűlésén is szóba kerül Formosának és elős7igeteinek ügye. Ennek kapcsán a Szovjet nagy akcióra készül a kommunista Kínának az E. N-be Kína hivatalos képviseleteként való befogadása érdekében. (A kínai kommunista kormányt az Egyesült Államok nem ismeri el és régóta ellenzi felvételét az E. N.-be.) A kínai nemzetieknek 100.000 katonájuk van a kommunistáktól bomba-blokád alatt tartott Quemoy szigetén. Élelmiszer- és muníció-utánpótlást amerikai hajók védelme (convoy) alatt kapnak, s ez nem mindig sikerül, de eddig nem történt összeütközés a kínai Ferenc József oldalán a bécsi Kapuzienergruftban. Erzsébet nyugtalan lelke régen meglelte tnár békéjét ott, ahová egyszer I mindannyian visszatérünk — az örökkévalóságban. Emléke azon« ban itt él szívünkben és nem elfelejteni soha!
