Krónika, 1958 (15. évfolyam, 3-10. szám)
1958-07-15 / 7. szám
8 K R Ő N I K A" 1958 j j ul i ii s Magyarország történelme Költőkben él fényed, szavad... 1929-1945-ig C. A. MACARTNEY KÖNYVÉNEK ISMERTETÉSE Irta: SOMSSICH LÁSZLÓ (Hetedik rész.) A második világháború magyar képviselőházát 1939 Pünkösd ünnepén választották meg. Teleki Pál a választásokat 1939 május 4.-én rendelte el, miután Csáky István külügyminiszterrel berlini útjáról hazatért. (I. 349. old.) Teleki a világháborút Németország vereségével és a magyar tragédiával mint egy borzalmas viziót látta maga előtt. Magyarország társadalmi rendjének biztosítására ezért úgy akart előkészülni, hogy az új képviselőházzal a régóta esedékes reformokat végrehajtja. Az újonnan megválasztott képviselők között csak kevesen sejtették, hogy a német Blitzkrieg szemfényvesztő évei után, nem egészen hat év múlva, a két háború közötti Magyarország szovjet megszállás és kommunista ellenőrzés alá fog kerülni. Pedig néhányan előre látták az eseményeket. Ebből a kis csoportból a legfontosabbak, mint Bethlen István, a magánéletbe vonultak azonban vissza. Lemondóan azt hitték, hogy a hömpölygő árt hírlapi cikkekkel és újságíróknak adott nyilatkozatokkal meg fogják tudni állítani. De az események nem a távollevőket igazolják és csak ritkán igazolják azokat, akik hallgatnak. Igaz, az új képviselőház az események folyására nem gyakorolt befolyást. A kormány rőndeleteit és határozatait a képviselők általában engedelmesen tudomásulvették és megszavazták. Annak a két politikusnak, akik Teleki Pál tragikus halála után az ország vezetését átvették, Bárdossy Lászlónak ét utána Kállay Miklósnak, nem volt előzőleg képviselői mandátuma. A Kormányzó Kállay Miklóst 1937-ben ugyan felsőházi taggá nevezte ki (II. 82 old.), és a volt miniszterelnök a felsőházban többször fel is szólalt, de Kállay Miklós az 1939-es választásokon, — miként Bethlen István sem, akinek szűkebb táborához tartozott, •— nem vett részt. Bárdossy László bukaresti követ, majd külügyminiszter volt, mielőtt a Kormányzó a kormány élére állította volna és Bárdossy mint diplomata a képviselők legnagyobb részét egyáltalán nem is ismerte. Kállay maga mondotta el e sorok írójának, hogy miniszterelnöksége alatt milyen zárkózottan élt és úgyszólván senkivel, még minisztertársaival és a külföldi diplomatákkal sem folytatott társadalmi életet. Kállay nemzetközi tárgyalásainak rendkívül kényes és bizalmas természete tartózkodását érhetővé tette. Bárdossy László a budapesti népbíróság előtt mondta el 1946-ban, az utolsó szó jogán tartott ötórás beszédében, hogy az eseményekért kizárólag magára kívánta korlátozni a felelősséget és abban magán kívül senki mást, még minisztertársait sem akarta részessé tenni. Azok a körülmények tehát, amelyek a magyar képviselőház életét a sorsdöntő kérdésekben, a hadüzenet elismerésében és a zsidóellenes törvények megszavazásában jellemezték, ezek voltak: A magyar parlamenti élet működését a politikai pártok tagozódása és a képviselők tevékenysége határozta meg. Az alábbi táblázatban ismertetni fogjuk a választások eredményét, amelyek a Kisgazda Párt, a Keresztény Párt és a liberálisok súlyos vereségeivel végződtek. Azon pártok tehát, melyek ellentétben a hitleri terjeszkedéssel, a nyugati életszemlélettel azonosították magukat, kisebbségben maradtak. A különböző nyilaskeresztes frakciókon kívül, az 1939-es választásokon egyedül a kormányon lévő MÉP (Magyar Élet Pártja) kapott több szavazatot, mint az ezt megelőző 1935 áprilisi választásokon. És a MÉP, nagy többségében a háború legvégéig németbarát maradt. Az ellenzéknek, — amelynek Teleki Pál halála után a feladata lett volna a hadüzenetet megakadályozni, — az egyik vezető személyisége, Bethlen István, még a választások lőtt visszavonult. A másik vezető egyéniség, a kisgazdák vezetője, Eckhardt Tibor 1941- ben az Egyesült Államokba jött ki. A visszavonulók között volt gróf Sigray Antal, a magyar közéletnek egyik legkiemelkedőbb alakja, aki a legitimistáknak volt a vezetője. És nem vettek részt a választásokon Kornis Gyula, Lázár Andor volt igazságügyminiszter és Sulyok Dezső, a Szabadság Pártnak a háború utáni megalapítója-Sigray Antal a felső házban mondta el beszédeit, amelyek az egész világsajtóban visszhangra találtak. A GESTAPO Mauthausenba deportálta értük, ugyanoda, ahol nem sokkal később Kállay Miklóst, a két háború közötti Magyarország utolsó alkotmányos miniszterelnökét is őrizték. A képviselőház tagjai közül Bajcsy Zsilinszky Endre magasodott ki. Vele egy csatlósrendszer hóhérai 1944 Karácsony este (II. 462 old.) a Sopronkőhidai f egy ház udvarán végeztek. A szovjet ágyúgolyók ugyanaznap éjjel vérrel töltik meg a pesti utcákat. Elhiszem, szép vagy túlvilág, sokkal szebb, mint e földi volt. De itt is nyílott gyöngyvirág s orgonák fürtje rámhajolt. Kinn a zöld mezőkön fény volt, sok kék csillag, búzavirág, kéket mosolygott az égbolt s láttam szállni Ámor nyilát. Mámorban dalolt rét, mező lepke játszott a napfénnyel, minden víg volt, zengedező szivárvánnyal és reménnyel. Elhiszem a túlvilág más, szentebbek ott az emberek, minden csupa kék, violás nincsenek kormos fellegek. Nincs dülőút, tehénjárás tele trágyával és porral, nem csap nyikorgó hintázást a kútgém a kútostorral. Nincsen teknő, melyben anyám ingemet fehérre mossa, nem rí gyerek se a tanyán, ha a kisborjú nyaldossa. Tejút van csak csillagokból, fényt csóvázó kristálykutak, szentek néznek ablakokból s fényben mossák szakállukat, De a gyöngyvirág ott se szebb, mint ez, miről versem költőm, azért Uram a költőkből minél többet hagyj a földön. Az emberek elalszanak, virág hervad, bú sötétül, költőkben él fényed, szavad, ki hallja meg költők nélkül? ök éberen virrasztanak összeszednek örömet, bút, mindenkinek vigaszt adnak s dalaikból Neked is jut. 1958 május CSIGHY SÁNDOR * ★ Magyar kormány talán még sohasem süllyedt olyan mélyre, mint akkor, amikor az ország lángban állt és a magyar honvédek sokszor puszta kézzel harcoltak és védelmezték azt a még megmaradt országrészt, ahol egy magyar hőst a bitó alá állítottak. ★ Az 1938 :X1X. választási törvényt Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt szavazta meg a magyar parlament. A törvény előadója Lányi Márton volt. Ä két világháború közötti Magyarországnak ez volt a második titkos választási törvénye. Az első titkos választásokat Magyarországon 1920. január 25.-én hajtották végre Huszár Károly miniszterelnöksége alatt a Friedrich István féle 5985/1919, 1919 november 17.-n kiadott miniszterelnöki rendelet alapján. Ezt a rendeletet Bethlen István 1922-ben kiadott rendelete és az 1925-ben kiadott választójogi törvénye hatályon kívül helyezte- E2?ek közül egyik sem volt íilkos választójogú. Az országgyűlési képviselők titkos választásáról szóló 1938: XIX. t.c. lajstromos és egyéni választókerületekre osztotta fel az országot. A lajstromos választási kerületekben 26 év, az egyéni választó kerületekben a 30. életév volt a korhatár. Ezen kívül hat éves egy hely benlakásra és tíz éves magyar állampolgárságra volt a szavazónak szüksége. Nőknél mindkét esetben 30 életév volt a korhatár, kivéve, ha mint a férfiaknál is, egyetemi, vagy más főiskolai végzettség volt, mely korhatár nélkül érdemesítette választójogra a diploma viselőjét. A megválaszthatóságnál a korhatár mindenkép kötelező volt és a képviselőjelöltnek ezen kívül “ajánlás”-okra volt szüksége. A képviselő jelöltnek még biztosítékot kellett lehelyeznie, amely egyéni választókerültekben 2.000 pengő, míg lajstromos választókerületekben 1.500 pengő volt. Az egyéni mandátumok számát az egész országra, — kivéve a behívott képviselőket a Felvidéken és Kárpátalján, Erdély csak 1940 szeptember 5.-én tért vissza az anyaországhoz, — 135-re, a lajstromos mandátumokét 125-re állapította meg az új törvény. Az 1939-es képviselőháznak 260 mandátuma volt (1935-ben
