Krónika, 1958 (15. évfolyam, 3-10. szám)
1958-07-15 / 7. szám
1958 julius "KRÓNIKA 5 Az Egyesült Nemzetek a mérlegen A keleti események következtében az Egyesült Nemzetek ismét a világérdeklődés központjába került. Hogy helyesen lássunk e korkérdésben, összefoglaljuk a helyes tájékozódás szempontjait. Állásfoglalásunkat nem befolyásolhatja pillanatnyi érzelemhullámzás, elfogultság, hamis szüklátókörüség átmeneti felhevültség, propagandisztikus beállítottság. 1. A népek világszervezete manapság elengedhetetlenül szükséges, mert majdnem minden probléma nemzetközi jellegű, amit sikeresen csak a népek összefogásával lehet megoldani. Ezért az ilyen szervezet önmagában a legemberibb és legkeresztényebb gondolat. 2. A népek világszervezetének első konkrét formája a Népszövetség volt. Ennek csődje után alakult az Egyesült Nemzetek. Mint emberi és keresztény eszmének megvalósulását célzó intézmény, az. Egyesült Nemzetek önmagában véve ezért kívánatos, szükséges és a Népszövetség bukása után csak örömmel volt üdvözölhető. 3- Minden emberi intézmény magán hordozza az eredeti bűnnel terhelt és társadalmi vonatkozásaiban is egyensúlyát vesztett ember hibáit, terheltségeit, korlátoltságait és fogyatékosságait. Az emberi tökéletlenség azonban szerfelett megnyilvánul, bénitólag hat az Egyesült Nemzetekben. 4. Charter-e nem rosszabb mint volt a Népszövetségé? Mindenesetre korunk lelkülete tükröződik benne. Főleg abban a felfogásban, amely az államoknak még mindig korlátlan szuverénitást tulajdonit, ami azt jelenti, hogy az államok az együttmüködésben is kizárólagosan csak a maguk érdekét hajhásszák. Vagyis az együttműködésben nem a történelmi szükségességben megnyilvánuló természeti igény kötelezettségét vállalják, hanem csak saját céljaik elérésének egy eszközét. Az Egyesült Nemzetek ezért nem nemzetek feletti közösség, hanem népek koalíciós szövetsége. Nincs tagjait a törvény erejével kötelező hatalma, határozatának kivitelezése teljesen az egyes államok akaratától függ, ahogy Eisenhower mutat rá a Kongresszus előtt: “Egyiptomban azért volt képes eredményt elérni, mert olyan kormányokkal és népekkel volt dolga, amelyek tiszteletben tartják az emberiségnek az E- gyesült Nemzetek Közgyűlése által kifejezett véleményét. De Magyarország ügyében más volt a helyzet. A .Szovjetunió megvétózta a Biztonsági Tanács azon határozatát, amey a Szovjet haderő visszavonását követelte Magyarországról. És rideg közönyt mutatott a Közgyűlés javaslataival, sőt rosszalásával szemben is,” 5. Az idők követelményei mutatják, hogy a népek világszervezetének e téren feltétlenül előbbre kell haladnia. Ez nem azt jelenti, hogy a népek világszervezete világkormány, az államok önállóságát teljesen megszüntető és elnyelő molochállam legyen, hanem azt, hogy nemzetekfeletti federációs szerkezetével a legfőbb nemzetközi kérdésekben törvényhozói-biróivégrehajtói főhatalommal rendelkezzék. Erre azonban ma még aligha vagyunk érettek. 6- Sokan ezért átmeneti javítást: az Egyesült Nemzetek reformját sürgetik, amelyre a Charter is ad törvényes lehetőséget. Az ilyen irányú kezdeményezések azonban csirájában megbuktak. 7. így marad a puszta tény: az Egyesült Nemzetek a maga jelen valóságában. Meg kell jegyeznünk, hogy máris sokkal előbbre lennénk, ha csak a Charter-e előírásait tartanák meg becsületesen és jószándékkal. Hiszen ez pl. tartalmazza, hogy a tagok tisztelik az egyenjogúság elvét, a népek önelhatározásának jogát, nemzetközi ellentétekben tartózkodnak az erőszak használatától, amely a másik állam területi vagy politikai épsége ellen irányul, stb. Az Egyesült Nemzetek tragédiája azonban éppen az, hogy még ez az ünnepélyesen vállalt szerződés is csak Írott malaszt maradt. 8. Ennek főoka pedig a Szovjet, amely a “népek legelemibb szabályait” (XII. PIUSZ szavai) sem tartja meg, példátlan nemzetközi banditaként viselkedik s javíthatatlanul gonosz, ahogy az újabb események újra igazolták. Ezért az Egyesült * Nemzetek a kettéosztott világ megnyilvánulása és ütközőhelye. Tehetetlen, mert a .Szovjet teljesen megbénítja a népek többségének akaratát, ahogyan Eisenhower nyíltan kimondotta a kongreszus előtt: “az Egyesült Nemzetek nem teljesen megbízható védője a szabadságnak, amikor a Szovjet ambícióit érintő ügyről van szó.” (Times, January 14, 1957, p. lő.) 9- De van más oka is : a többi népek egységének a hiánya. A Szovjet mindig talál köztük cimborát és támogatót. A népek egységesen nem állanak ki a világ ellensége ellen. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésén a magyar ügyben történt szavazások igazolják ezt. India pl. tartózkodott a szavazástól akkor is, amikor a Közgyűlés csapatainak Magyarországról való kivonására szólította fel. Vagyis az Egyesült Nemzetekben, amely lényegében békein-Jűnius utolsó hetében tartotta VII. évi összejövetelét a C.E.D.I. (Centro Europeo de Documentation a Információn — Európai Felvilágosító Központ) a világhírű Escorial évszázados falai közt. A szervezet célja a keresztény és szociális világnézeti pártok-, nemzetekfeletti együt lm üködésének előmozdítása a közös európai örökséget fenyegető kommunista ciláig veszéllyel szemben. Kilenc nyugateurópai nemzet képviseltette magát több, mint 150 kiküldöttel, a politikai, tudományos és gazdasági élet kiválóságai közül. Francia részről Rocbereau miniszter és Revers volt vezérkari főnök, német oldalról Merkatz miniszter és jaeger a birodalmi gyűlés alelnöke, spanyol részről Artajo volt külügyminiszter voltak a legkiemelkedőbb személyiségek. A kongresszus elnöke Ottó örököskirály, aki amellett, hogy irányít ólag hatott a teljes ülési és bizottsági tanácskozásokra, a záróülésen négy nyelven mondott nagyhatású beszédében foglalta össze a kongresszus eredményeit. Az idei tanácskozás alaptémája az “Europa-afrikai szolidaritás'” volt, abból az elgondolásból kifolyólag, hogy a szovjet imperializmus legújabban Afrikán keresztül igyekszik a tézmény, együtt ülnek a békések, a háborúskodók az azok, akik meglapulnak a világra szakadó barbárság láttán is. Az Egyesült Nemzetek nehézségei nem csak a Szovjet számlájára írandók. Hibásak a népek is, akik engedték a helyzetet igv elmérgesedni. Ezért sürgeti XII. Fiusz pápa 1956 Karácsonyán is a népek egységes állásfoglalását a gonosszal szemben. 10. Ez a magyarázata, hogy az Egyesült Nemzetek saját célkitűzését: a világbéke és biztonság fenntartását és megvédését nem tudta megvalósítani- Csak “unfinished business”-! csinált Koreában, Izráel-Arab kérdésben, a lefegyverzésben semmire sem ment, a magyar ügyben pedig teljesen tehetetlennek bizonyult. A puszta valóság láttán nem lehet kertelni. A jelen világ - helyzetben az Egyesült Nemzetek az igazi békét és biztonságot nem biztosítja és nem is tudja biztosítani” -vallja a tudós jezsuita, V. Daues a Szenátus Lefegyverzési Albizottsága előtt (Cath- Herald. Citizen, December 29, 1956, p. 9). Magyarország ögye akkor jutott tragikus holtpontra, amikor kizárólag erre az Intézményre bízták megsegítését. 11. A mondottak alapján alig Nyugatot oldtdba támadni. A magas színvonalú vitát az örökös-király mindenre kiterjedő, állam férfiúi látókörrel vezette. Fejtegetéseiből többltelyütt kiviláglott azon, évtizedek óta hangoztatott korszerű, belpolitikai alapnézete, hogy minden szociális reformot, minden népjóléti fejlődést szankcionálni kell, ha azt a parlamentáris népakarati többség magáévá teszi. A Szintén érdekessége volt a kongresszusnak Marosy Ferenc madridi követ felszólalása, amikor drámai szavakkal utalt arra, hogy mialatt távoli világrészek felvirágoztatásáról folyik a vita, Európa közepén és keletén 100 millió ember a szovjeturalom alatt a régmúlt idők afrikai négereinél is szomorúbb rabszolga sorban szenved. Az 56-os magyar felkelés megmutatta, hogy a vasfüggöny mögötti népek ma is a Nyugat lelki szövetségesei. Tartsátok ébren a felszabadítás remén ytüzét, — mondotta, — mert ha valaha elveszítenétek azt a szellemi és anyagi erőtartalékot, amit a rabnemzetek együttérzése jelent, Afrika és Amerika minden kincse sem pótolja majd azt a veszteséget, amit ez az eltolódás a kelet-nyugati mérlegben maga után vonna. érthető, hogy egyesek minden feltétel nélkül bizalmukat az E. N.-be helyezik. XII. Piusz pápa mellette van, de nem a mai formájában. 1956 karácsonyán megrótta tagjait, akik a Charterben vállalt abszolút értékek védelmére sent voltak képesek. Rámutat, hogy annak a népek szervezetének, amely hatékonyan és becsületesen akarja célkitűzését munkálni, megfelelő tekintéllyel kell rendelkeznie, amely minden jogtiprást megakadályoz és elfojt. 12. Mi a kilátás? Éppen ezt nem lehet tudni. Ez a jövő rejtélye, titka és problémája. A Szovjet vagy viszonylagosan merészkedik. Ebben az esetben vagy tűri tovább a világ a szalámi taktika nemzetközi bravúrjait, vagy pedig megfékezésébe fog. Hogy ez is lehetséges, mutatja Eisenhower lépése a közelkeleti kérdésben. Pesszimizmusra azonban nincs ok. Az ember történelmi feladata mindig ez: a rosszal szemben győzelemre vinni a jót- 1958- ban különösen ez! A csalódott de szebb világért lelkesülő Á- dámnak ma különösen szól az Atyai biztatás: “Ember küzdj és bízva bízzál! DR. MIHÁLYI GILBERT O. Praem. Ottó örökös király elnökölt az Escoríali Kongresszuson
