Krónika, 1958 (15. évfolyam, 3-10. szám)
1958-06-15 / 6. szám
í2 "K R ó N I K A" 1958 junius Anticommunist Kommunista-ellenes AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY KRÓNIKA AMERIKAI MAGYAR HAVILAP ESTABLISHED 1943 Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 370 —7th AVE SUBSCRIPTION: U. S. of AMERICA and CANADA $2.00 PER YEAR NEW YORK 1, N.Y. ELŐFIZETÉSI DU: az Egyesült Államokban és Canadában $2.00 EGY ÉVRE PRICE PER COPY — 10c. — EGY PÉLDÁNY ÁRA EURÓPAI HÍREK, MEGJEGYZÉSEK. MINDSZENTY JÓZZSEF BÍBOROS Magyarország prímása március 29.-én töltötte be 66. évét. Hogy a prímás a budapesti amerikai kövtség lakója, ez számára szabadságot nem jelent. Arculcsapása a magyar kereszténységnek, hogy a Rákosik, Kádárok és Münnichek akaratából a keresztény Magyarország feje — fogoly és nem fejtheti ki egyházi tevékenységét. Ne feledjük ezt a megalázást. Követeljük a pör revízióját! A BUDAPESTI EUCHARISZTIKUS VILÁGKONGRESSZUS ezelőtt 20 évvel, 1938 május 25-30. között folyt le. A hitnek felséges megnyilvánulása volt, megújhodott az ország, százezrek jöttek el országunkba. A feledhetetlen dunai hajóskörnienet diadalmenete volt KRISZTUSNAK. A mostani Szentatya mint Legátus vett részt rajta, megismerte nemzetünket. Utána jött új nemzeti tragédiánk. De ne feledjük a Világkongresszus énekét: CHRISTUS VINCIT, CHRISTUS REGNAT, CHRISTUS IMPERAT! PINTÉR LÁSZLÓ a debreceni püspöki helynök, több turnuson keresztül országgyűlési képviselő, meghalt. PÜSPÖK MINT GYÁSZMENET. Ascoli püspöke székvárosában a kórházba ment beteget látogatni. A kórház kapujából épp akkor indult el a rozoga gyászkocsi, mely egy halottat vitt utolsó útjára. A koporsó után senki sem ment, mert a szegény embernek senki je nem volt. A püspök mint gyászmenet csatlakozott a koporsóhoz és imádkozva kísérte ki az árva halottat a sírhoz. MÜNCHENBEN RÉSZTVETTEM a magyar szentmisén május 18.-án, melyet Ft. Eperjes mondott. München és környékén 3000-néI több magyar lakik. Megdöbbentett, hogy a magyar szentmisén a lelkész úrral és ministránssal együtt 30-an vettünk részt. Nem óhajtok senkinek a privát szabadságába beleszólni, de ez a jelenség mégis csak szomorú. Hol lehet itt a baj? Vagy megfogyatkozott KERESZTÉNY hitben, mely nem tartja szükségesnek Istennek vasárnap egy órát adni, oda elvillanyosozni, vagy a hiba a magyar érzületben van, mely nem érzi, hogy a MAGYAR szentmisén kell résztvennie, még akkor is, ha az odamenetel időbe kerül. Kérem, vegyük revízió alá felfogásunkat, vagy kényelmességünket- Vagy a marxizmus-kommunizmus hatása alatt krízisben volna a magyarság keresztény hite? Nem hiszem. Én pedig bocsánatot kérek, hogy ezt a problémát megemlítettem. Ha másutt is így van, jöjjön mindenütt egy lelkes revizió. A fiatalságnál is. “SZERETNÉM MINDEN MAGYARNAK HÍRÜL ADNI.” Az osztrák menarchisták linzi vezetője Dr. Erich von Thanner meghívta a Mindszenty Mozgalom Linz-tábori vezetőjét, Zsitvay András postafőtisztet, hogy május 15.-én ők viszik ki Pöckingbe őfelségéhez. Zsitvay így ír erről a kirándulásról: Életem egyik legboldogabb napja volt ez az igazi verőfényes, virágos májusi vasárnap. Mikor azúrkék autóbuszaink átlépték az osztrák-német határt, monarchista barátaim örömmel, szinte ujjongva kiáltottak fel: “ÉLJEN A KIRÁLY!” Aztán rohantunk tovább. Eszembejutott MÉCS LÁSZLÓ “Rohanás a tavaszban” gyönyörű verse: ‘pár perc csupán, hogy a fényre kiérve látok, s a csodák özönét látom.” A fölséges panoráma láttán még eszembe jut valami: “dicsőít Téged nagy égi Teremtő a mindenségnek szent dala, az ég, a föld s a csillagok ezre, s a buzgó keblek imája. Az Ur hatalmas...” Megérkezünk Pöckingbe. Előttünk áll őfelsége: a király és felséges Asszonyunk Regina ... A meghatottságtól úgy vagyok, mint Petőfi a “füstbe ment tervvel”, öfelségeék szívélyesen elbeszélgetnek. Mikor megmondtam, hogy Magyarországról menekültem, láttam meghatódóItságukat, tudtam, hogy ők is menekültek: IV. Károly királyunk családja. Közös sors! Amit nekem mondott őfelsége azt szeretném minden magyarnak hírül adni szerte a világon és ODAHAZA IS RAB MAGYAR HAZÁNKBAN: “BÍZZUNK ISTENBEN, AZ 1000 ÉVES MAGYAR SZÍV, MAGYAR HIT, MAGYAR ÉSZ ALKUEREJÉBEN. MERT EL KELL JÖNNIE A BOLDOG IDŐNEK. MIKOR SZABAD LESZ HAZÁNK, NÉPÜNK ÉS HA AMEGYÜNK!” KOYÄTS TIVADAR a Nemzetvédelmi Szövetség igazgatója kihallgatáson jelent meg őfelsége előtt. A Nemzetvédelmi Szövetséghez tartoztak azok, akik az első kommün alatt (1919) börtönt, bántalmazást, vagy internálást szenvedtek hazájukért és a kereszténységért. Jelvényük a nemzetvédelmi kereszt. A találkozókat és tisztelgéseket őfelségénél sokak óhajtására sűrűbbé fogjuk tenni, KÓRÓDY-KATONA JÁNOS A TOLEDOI SZENT ISTVÁN EGYHÁZKÖZSÉG JUBILEUMA. Amikor otthon iskolákat raboltak eí az ezeréves katolikus Anyaszentegyháztól és templomokat terrorizál az idegen szláv- kommunizmus Szent István ősi birodalmában, akkor az amerikai katolikus egyházközségek új iskolákat, új sport termeket és eszményi szobrokat állítanak fel a hősi magyar lélek és szellem megőrzéséről Ebben a nemes nemzetmentő munkában is kiváló helyen áll a toledoi Szt. István egyházközség, mint megrendíthetetlen vára a magyar szellemnek, kultúrának és szent hagyományainknak. Ft. Pintér Sándor fiatal és fáradhatatlan plébános a gyémánt jubileumot látta alkalmasnak, hogy a régibb elődeink vágyát megvalósítsa. Az iskola és sportcsarnok építési munkálatait Szent István remek szobrával vezette be, ami prof. Varga Ferenc kimondottan művészi alkotása. A Hősök-napján ragyogó napfényben és boldog hangulatban gyülekezett a plébánia lelkes magyarsága, hogy felavassa az elesett hősök szobrát, akiknek nevei a szobor talapzatán hirdetik a magyarság bátor lelkületét az új-hazában is-A szobor-szentelést Dr. Eugene D'Souza indiai Nagpor-i érsek végezte, minek előtte főpapi misét énekelt a festői Szent István templomban. Mise után teljes érseki ornátusban vonult a szobor elé, ahol a Kolumbus Lovagok és Veteránok álltak sorfalat. Ft. Pintér Sándor plébános végezte a szobor leleplezést. Történelmi távlatú beszéde megjelölte a jövőnk útját: “Kell nekünk ez a Szent István szobor, hogy hirdesse első, apostoli szent Királyunknak halhatatlan lelkületét, aki a földi országunkat építve a mennyei birodalmat is kiérdemelte. Most, itt áll és virraszt a templom és az iskola közt, s egyben szemlét tart idegenbe szakadt utódai felett, hogy megőrizzék és bölcsen ápolják az erkölcsi viágrendünk elévülhetetlen kincseit a gyakorlati életben.” Majd dr. D’Souza érsek rajzolta meg Szent István örök jellemét és világviszonylatban is közismert kemény hitét és honalapító nagyságát. Utána megszentelte Szent István szobrát. A Szobor egyben a Hősök emlékét is őrzi, mert 16 háborús halott neve ragyog a szobor gránit alapján. A hősök emlékét P. ,Szelényi Imre magyar hadsereg-leikész vázolta: “16 aranyba vésett magyar név, mennyi álmot, mennyi áldozatot és mennyi hősi kiállást ragyogtat lelkűnkbe. Itt ragyognak a hős és szent magyar király, Szent István szobrán, mint letagadhatatlan bizonyítékai a hősi, elszánt magyar szívnek és a katonai szellemnek. Hősöket is ünnepiünk, könnyek és temetett álmaink köziött, akiknek neve és áldozata átvillan a mai tragikus felhők sötét ködein. Itt, ma a romlatlan magyarság nagy fiai és hősei szólnak hozzánk, távol a hazai földtől, s értékeik és szellemük lelkesítenek bennünket, hogy a magyar sors mindig nehéz volt, de hittel és áldozatos lelkülettel mindig megőriztük fennmaradásunkat és fejlesztettük nagy királyunk, Szent István örök, történelmi értékeit és kultúráját. Velünk van első apostoli királyunk őrködő szeretete és küzdő szelleme, amiről példaadóan tanúskodnak az új-hazánk hősi halottal! Van így bennünk hit, elszánás és erő, hogy kiharcoljuk a szebb és boldogabb magyar jövőnket!” Fr. George Rinkalski USA lelkész idézte a hősök áldozatát a nemzet jövőjéért. Szép magyar szavalatok és ősi énekek tették bensőségessé a szobor-szentelési ünnepséget. Czelusta h. polgármester beszélt Toledo város nevében. Majd a magyar és amerikai Himnuszok hangjai közt zúgtak fel a Veteránok díszlövései és kúsztak a magasba a nemzeti zászlók. Virággal halmozták el a szobrot. Szép történelmi nap volt és elszántan hirdette a magyarság élniakarását! Októberben lesz az iskola és sport-csarnok felavatása, amit Dr. G. E. Rehring toledoi megyés püspök fog végezni. Ft. Pintér Sándor plébános minden magyart meghív erre a nagy jubileumi ünnepségre. Mi szívből gratulálunk a -fáradhatatlan és lelkes Ft. Pintér plébánosnak, aki már megmutatta dunántúli szívét és áldozatos lelkületét a Nándorfehérvár-i jubileum alkalmával, amikor 400 $-t adott a magyar írók pályamunkáira! Isten áldja és vezérelje nemes, magyar munkájában! PSZY LAPUNK New Yorkban a yorkvillei újság árusoknál, az East 79-ik és 86-ik útcákban és környékükön lévő újságstandokon, valamint a Kerekes (208 E. 86th St.), Cosmos (1582 First Ave.), Udvardy (1613 First Ave.) könyvkereskedésekben és a Hungária hirdető és lapárusító vállalatnál (1570 First Ave.) kapható.
