Krónika, 1958 (15. évfolyam, 3-10. szám)

1958-06-15 / 6. szám

10 "K R Ő N I K A" 1958 junius hét közömbös. Úgy vélem,, hogy a jól szerkesztett, logikus-hangú KRÓNIKÁ-val igen nagy mér­tékben lehetne segíteni gondol­kodásmódjuk átalakításán. Ehhez a szép munkához ké­rem szíves segítségét. Remélvén, hogy szerény ké­résem kedvező elintézést nyer, kérem Igen Tisztelt Uram, fogad­ja őszinte nagyrabecsülésem ki­fejezését! Isten, Haza, Király! Pisa, Olaszország, 1958 május. Kiváló tisztelettel: HOLZHÄUSER LÁSZLÓ (Tíz példányt küldünk rendsze­resen. A Szerk.) * Olvastam a KRÓNIKA már­ciusi számában ‘Ki hívja életre a magyarság külföldi képvise­letét ?” című cikket. — A magam részéről a cikk végén olvasható indítványt, mely szerint az örö­kös király gyűjtse maga köré azokat a pártatlan és tekintélyes magyar személyiségeket, akik egy nemzeti képviselet megalakí­tására az ő megítélése szerint al­kalmasak, — helyesnek tartom. Magában az emigráció széles köreiben azonban nézetem sze­rint időszerű volna a királyság­hoz való ragaszkodást, a király­ság helyreállítására vonatkozó törekvést és ennek érdekében az ingadozó emigráns elemek meg­nyerésének munkáját fokozni. Nekünk ugyanis a magyar monarchista tábort növelnünk kell, hogy kellő erővel ellensú­lyozhassa a királyság ősi intéz­ményével szembehelyezkedőket. A sajtó útián föl kellene hív­nunk ezen ellenzéki tábornak a figyelmét arra, hogy meggon­dolták-e, hogy magatartásukkal akár nyíltan ,akár közvetve es sokan közülük talán erről mit sem sejtve, olyan irányzathoz csatlakoztak, amely sohasem ho­zott békés haladást, tartós, nyu­godt fejlődést. — Meggondolta-e a sok fiatal emigráns, kinek a királyság intézményéről nem ta­pasztalatai, hanem főként hamis és egyoldalú beállítottságú fo­galma van, hogy ma, aki nem ismeri el az örökös király zász­lajához való hűséges csatlako­zást, az a “csöbörből-vödörbe” jutás irányzata malmára hajtja a vizet? Ma Kádárék Moszkvából irányított és ellenőrzött politikai uralma idején a “népi szocialis­ta” tanokkal rokon eszmék elis­merése igen veszedelmes az e­­gész magyarság nemzeti fenn­maradása szempontjából. Fel kellene még hívnunk az emigráció ezen — előbb ellen­zékinek nevezett részét —- arra, hogy a királyság intézményével táplált előítéleteiket függesszék fel. Gondolják meg, hogy a XX. század ötödik évtizedében élünk, mikor a modern demokratikus királyságoknak valóban. oly mintaszerű példáit szemlélhet­jük, mint Norvégiát, Svédorszá­got, Belgiumot, Hollandiát vagy Dániát, hol a polgárok egyéni- és közszabadsága teljes mérték­ben biztosítva van. — V. OLAF, VI. GUSZTÁV ADOLF, I. BAL­DUIN, JULIANNA, s IX. FRE­­DERIK, valamint a népszerű II. ERZSÉBET angol királynő ki­rályságaihoz az azonos modern eszmék alapján méltán és büsz­kén sorolható majd be II. OTTÓ királysága is. — Adja Isten, hogy az emigráció végre tisztán lássa a nemzet fennmaradásá­hoz, megerősödéséhez és fele­melkedéséhez vezető utat és mi­nél nagyobb számban tömörüljön az örökös király köré. Bajoroszág, 1958. június Sz. J. A MINDSZENTY MOZGALOM KÖZLEMÉNYEI. Dr. Ottó Karrer a híres katoli­kus írópap mondotta 1956. nov. 3.-án a luzerni Hofkirche szó­székén az elesettekért mondott requiem alkalmából: ‘ Valami végtelen nagyot kö­szön a világ a magyar hősök­nek: a szellemi kimerültség és hitbeli gyöngeség idejében egy egész népnek a magasabb, szent értékekért való felkelése való­sággal jel a nemzetek között. Az Antikrisztus szégyene min­denkinek a szeme előtt nyilván­valóvá vált. A hazúgság arcáról le lett szakítva az álarc. Felvilá­gosodott a világ: Testvéreinket a kelet népeit csak a páncélosok nyers fizikai hatalma tartja le­igáz va.” Legyünk méltók ehhez a nagy nimbuszhoz és ne alkudjunk meg. Ne a színtelen alakulatokat tá­mogassuk, hanem a határozott Mindszenty-irányt. Felkérjük kanadai magyar testvéreinket, hogy ha szavunk eljut hozzájuk, csatlakozzanak a hasonló gondolkozásúak a Mind­­szenty Mozgalomhoz, mely ke­resztény munkaközösség, nem politikai párt. Bejelentéseket ké­rünk Kóródy-Katona János volt képviselő címére: Luzern (Schweiz) Postfach 4$2. A Mindszenty Mozgalom kon­ferenciát tartott Pöckingben május 15.-én. Kóródy-Katona Já­nos európai vezető ismertette a Mozgalom céljait: egyéni tevé­kenységet beállítani a jövő sza­bad, szociális, keresztény Ma­gyarország szolgálatába. Min­denki a maga posztján dolgozik, tartja a lelket a magyarokban és összehozza őket. Kapcsolat a helyi sajtóval és idegen szerve­zetekkel. Egymás segítése. Délamerikában a Mindszenty Mozgalom vezetője Szentgyörgyi Ferenc százados, író,: Rio Turbio Provincia Santa Cruz, Casilla Correo 22. Argentína. LEGÚJABB ELŐFIZETŐK: River Falls $ 2.00; G.P. $ 2.00; I K. Norwalk $ 2.00. Kérjük elolvasás után adja tovább a lapot ismerőseinek. Magyar földrajzi nevek SUMIR és AKKAD eredete Copyright 1958 by SUZANNE KOVÁCS TELEKI SZAMOS NAPISTEN ÉS GYALU VIHARISTEN. SZAMOS A NAPISTEN, A PÁRJA GALLU (GYALU), A VI­HARISTEN az ősi mezopotámiai vallásban. Megírta Fr. Lenormant, a nagy francia sumirologus már valami nyolcvan évvel ezelőtt “Les dieux de Babylon et de la Chaldée” “Babylon és Chaldea Istenei” e. tanulmányában s újabb könyvek és szótárak újra közük. AZ ŐSI ISTENPÁR NEVE ÉL MA IS EZERÉVES MAGYAR-' ORSZÁG FÖLDJÉN. Erdély óriási hegyvidéke, a GYALUI Hava­sok, és a SZAMOS, amelynek egyik ága a sziklái között ered, s hosszasan kanyarog erdei és bércei közíött, míg leér a gyalui és ko­lozsvári lapályra, úgyszólván EGY PÁRT ALKOT. ÖSSZEFOR­ROTT A KÉT NÉV: SZAMOS ÉS GYALU, s ennek egyetlen, töké­letes magyarázatát a mezopotámiai mythologia adja: ISTENPÁR SZAMOS ÉS GYALU (GALLU) a mezopotámiai többezeréves vallásban. A viharok, a lég, a szelek ura GYALU isten, s aki valaha bejárta hegyeit, a Gyalui Havasokat, a hirtelen gyűlő felhők, a vészes, fekete hegyi viharok világát, az tudja, érzi, hogy emberfe­letti hatalom, GALLU birodalmába jutott. övé a BIHAR is, a VIHAR HEGYSÉG, ott, a maga GYALUI hegybirodalma mellett egy másik hegy birodalom- ősrégi sumir-ma­­gyar szó ez is: ‘BIHUR“ — “VIHAR”. Megtaláltam egyik legősibb sumir vallási szöveg sorai között: “ESIK, ZUG BIHUR”. A mi er­délyi Bihar Hegységünk neve megvan Indiában is. A HIMALAYA egyik délibb szakaszának, előhegyeinek is BIHAR a neve. Lehetett régebben a magasabb hegyláncok neve is. AZ INDIAI BIHART VI­­HAR-NAK IS ÍRJÁK MA MÁR. (A “B”-“V” hangváltozás gyako­ri) Pl. Journal of the Royal Asiatic Society 4. kötet 500. 11 “... this Southern-Vihar”, vagy az Encyclopédia Britannica 1952-s kiadásá­ban “India” nevénél, 150. lap 2. oszlopban “VIHAR or BIHAR”. Indiában ma is vannak ural-altáji nyelvek: vagy az eredeti legősibb indiai ural-altáji nyelv fennmaradása, vagy későbbi ural altáji szity­­tya, vagy a még későbbi hun hódítás folytán. SAMAST. a NAPOT, mint férfiistent képzelték a mezopotámiai vallásban, úgy is ábrázolták. Neki, a férfi Napistennek szentelték, ajánlották fel Erdély számtalan hegyét- Ugyszólva minden az övé lehetett, “MAG ŰRÉ”, a NAGY ŰRÉ. “MAGÚRA”___“MAGÚRA” Erdély számtalan hegyének a ne­ve. A jelentése: “A NAPISTENNEK SZENTELT”. ‘Magúra” jelentését a Római Pápai Bibliai-Intézet hatalmas Sumir Lexikonában, az égitestekről, csillagokról újabban kiadott füzetben találtam meg. “MAGÚRA” égitest, csillag neve; jelentése: “A NAPISTENNEK SZENTELT”, “dem Sonnengotte gewidmet”. “MAG URA” jelentése sumirban “NAGY ŰRÉ”. A sumir MAG, jelentése: “NAGY”, fnnemaradt mai magyarban a MAG-A (mint Nagyság-a) és a MAG-AS szóban. A sumir birtokrag “A”, mai magyalban “É”-vé lett. ‘ UR” jelentése sumirban és magyarban is ugyanegy. MegvaiV sumirban pl. mint “HAB UR”, az óceán URÁNAK nevében. “MAG URA” tehát ősi sumir-magyar szó. NEM A ROMÁN NYELV szava. A román nyelvvel, amelyben sem MAG, sem UR szó nincs, nem lehet megfejteni. ★ SZAMOS A NAPLSTEN. ‘Nap Istin” az ék jel-átírásban Mezo­potámiában s egyedül a magyar nyelv őrizte meg a nevet a maga teljességében. Ősrégi a naptisztelet. A Kr. előtti huszonnyolcadik század ide­jén a mezopotámiai birodalom, s gyarmatai, az Indus-völgy s Egyip­tom két nagy uralkodója, Sargon és Mena, a naptisztelet híve volt. A mezopotámiai NIP-UR (Nap Vár) -ban, a naptisztelet főhelyén, a kutatók harmincezer ékírásos táblát ástak ki a Naptemplom, a hatalmas templomi könyvtárak és iskolák romjai alól. ‘Nap Istin,... Shamash,.. Istin,-. Egyedüli,.. Egy.. ” imádko< zott a hívő Mezopotámiában. A régészet bebizonyította a Közép-Kelet nagy összeköttetését az Ezeréves Magyarországgal a Kr. előtti három évezreden át. A Szamos neve Erdélyben nem görög szó, mint ahogy magyarázni próbálták a görög Samos szigetének nevével. Samas neve több vál­tozatban, több helyen van meg Közép-Keleten és Kis-Ázsiában földrajzi nevekben: mindenütt, mint a sumir vallási kultúra kisu­gárzása, a régi naptisztelet emléke. Az Égéi tengerben Samos szi­getének neve nem görög szó. A mezopotámiai kultúra Kis-Ázsián és Tróján keresztül hatolt az Ezréves Magyarország területére. Samos neve az Égéi tengerben csak a terjedésének útját jelöli. Az ősi sumir-ural-altáji kultúra fejlődésének legmagasabb fokára ju-

Next

/
Thumbnails
Contents