Krónika, 1957 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1957-10-15 / 10. szám
* "KRÓNIKA" 1957 október. zeti érzés ne legyen többé harcok forrása országok közt, hanem az igazság fundamentumán békés együttélés záloga. Nemzeti érzés virágozzék az egész világon, a népek közös kincseit képező kulturértékek területén. így az egyik ország haladása a másikat is előre viszi. Más természetű okoknál fogva, a fizikai élet feltételei szerint is mindjobban egymásra utaltak a népek. Mi magyarok az európai népek családi bensőséges békéjének zászlóvivőiként akarunk élni és cselekedni. Nem mesterségesen hirdetett, de valódi barátságban mindegyikkel. Sőt még további tájakra is emelve szemünket: mi, a kis nemzet, barátságban, zavartalan békés kölcsönös megbecsülésben kivánunk lenni a nagy Amerikai Egyesült Államokkal és a hatalmas orosz birodalommal egyaránt. Jó szomszédi viszonyban Prágával, Bukaresttel, Varsóval és Belgráddal. Ausztriát pedig ebben a tekintetben úgy kell megemlítenem, hogy mostani vajúdásunk kapcsán tanúsított testvéri magatartását máris minden magyar szivébe zárta. Egész helyzetünket azonban az dönti el, hogy a kétszázmilliós orosz birodalomnak mi a szándéka határainkon belül lévő katonai erőivel. Rádiójelentések adták hírül, hogy ez a fegyveres erő növekszik. Mi semlegesek vagyunk, mi az orosz birodalomnak nem adunk okot a vérontásra. De nem merült-e fel az orosz birodalom vezetőiben a gondolat, hogy sokkal jobban fogjuk becsülni az orosz népet, ha nem igáz le bennünket? Csak ellenséges népre szokott rátörni a megtámadott másik ország. Mi most nem támadtuk meg Oroszországot. Őszintén reméljük, hogy az orosz fegyveres erők mielőbbi kivonása az országunkból megtörténik. Belső helyzetünket azonban az is válságossá teszi, hogy az előbbmondottak miatt a munka, a termelés országosan megállt. Közvetlen éhínség fenyeget. Szabadságharcát egy csontig soványitott nemzet vívta; ezért a munkát, a termelést, a helyreállítási feladatok elvégzését mindenütt azonnal fel kell venni, saját összességünk, nemzetünk érdekében; a nemzet életének folytatásához szükségesen: haladéktalanul. Amikor ezt megtesszük, nem tévesztjük szem elől a következőket: tudja meg mindenki az országban, hogy a lefolyt harc nem forradalom volt, hanem szabadságharc. 1945-től, egy vesztett, számunkra céltalan háború után, erőszakkal épült ki az itteni rendszer, amelynek örökösei most a megtagadás, megvetés, undor és elitélés izzó bélyegeit ütik annak minden korszakára. A rendszert az egész magyar nép söpörje el; az örökösök ne kívánjanak erről még egy bizonyságot. Világraszóló, páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképen éljen, szabadon akart határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől. Ennek a ténynek valóságát maga a nép semilyen mellékcélra, illetéktelen előny érdekében nem engedi elcsavarni, kihasználni. Uj, visszaélésmentes választás szükséges, amelynél minden párt indulhat. A választás történjék nemzetközi ellenőrzés mellett. Én pártokon kívül és állásom szerint felül is vagyok és maradok. Figyelmeztetek ebből a tisztemből minden magyart: a gyönyörű egység októberi napjai után ne adjanak helyt pártviszályoknak és széthúzásnak. Ennek az országnak sok mindenre van most szüksége, de minél kevesebb pártra és pártvezérre. Maga a politizálás is ma másodrendű ügy; a nemzet léte, a mindennap kenyér a mi gondunk. katolikus egyház intézményeinek és társulatainak, köztük sajtójának visszaadását joggal elvárjuk. Ettől a pillanattól kezdve figyeljük, hogy az ígéretek és cselekedetek fedik-e egymást; és ami ma keresztülvihető, azt senki se halassza holnapra. Mi, akik figyelünk és előmozdítani kívánjuk az egész nép javát, bízunk a Gondviselésben, — s nem hiába! * * * HOGYAN ÉN MINDSZENTY AZ AMERIKAI KÖVETSÉGEN. Az egyik nagy amerikai hírügynökség budapesti tudósítója beszámol Mindszenty bíborosnak a budapesti amerikai követségen folyó életéről, ahl már több mint 11 hónapja, a forradalom novemberi leveretése óta tartózkodik, mint politikai menekült. A követség épülete pontosan sz.emben van a Marx Lenin intézettel. A követség a negyedik emeleten kényelmes háromszobás lakosztályt bocsájtott a prímás rendelkezésére. Az egyik szobában amerikai íróasztal és karosszék-garnitura áll, de a prímás nem fogadhat vendégeket a lakosztályán, mely a követ lakása volna, de tudvalévőén a követi állás a U. S.-nek a Kádár-bábkormánnyal szembeni elutasító álláspontja jeléül nincs betöltve. A követséget ügyvivő vezeti. Akiknek dolguk van a követség negyedik emeletén, néha pillanatokra láthatják a bíborost. Olykor bólintással köszön némely ismerősnek látszó embernek, de nem szól hozzájuk. A bíboros társasága féltucat amerikai diplomatából áll, akik el szokták kisérni a követség kertjébe, ahol napi sétáját tartja. A követség háza eredetileg bank céljára épült. Az udvar három oldalról zárt s a negyedik oldalon kerítés van, amelyen keresztül a kommunista rendőrség nélur megfigyelheti a bíborost. A követség azon van, hogy minél kevesebb hír szivárogjon ki a bíborosról. Újságíróknak a bíboros nem adhat nyilatkozatot. A tisztviselők azt mondják, hogy a bíboros főleg olvasással és írással tölti idejét. Újságokat kap és rádiót hallgat. Titkára nincs. Utolsó titkára, Rév. dr. Turcsányi Egon börtönben ül. Vasárnaponként a bíboros az iroda szobájában szentmisét mond a követség katolikus alkalmazottai jelenlétében. Néha más követségek katolikusai közül is többen részt vesznek. A bíboros ellátását a követség adja. Többi közt dán sört, amelyet a bíboros igen kedvel. A követség hölgyei süteményeket készítenek számára. Néha egy-egy filmet is lejátszanak előtte. De a követségi fogadásokon és estélyeken a bíboros sohasem vesz részt. A Kádár bábkormány többször puhatolódzott, hogy a prímás távozna e az országból, ha szabadlábon hagyhatná el a követség épületét. De Nagy Imre esete, akinek szabadlábat ígértek, ha elhagyja a követséget s aztán mégis letartóztatták és elhurcolták, figyelmeztető példa. A bíboros egyébként sem akarja elhagyni Magyarországot, mert — írja a budapesti laptudósitó, — személye a katolikusoknak a kommunista renrszerrel szembeni ellentállását jelképezi. Hírek, jegyzetek, javaslatok A bukott rendszer örököseinek eddigi leleplezései feltárták, hogy a törvényes felelősségre vonásoknak minden vonalon és pedig független és pártatlan bíróság utján kell bekövetkezniük. Magánboszszukat el kell kerülni és ki kell küszöbölni. A bukott rendszer részesei és örökösei külön felelősséget viselnek saját tevékenységükért, mulasztásért, késedelemért vagy helytelen intézkedésért egyaránt. Leleplező vallomásukhoz nem fűzhetünk egyetlen megállapítást sem, mert az országos munkafelvételt és a termelés folytatását hátráltatná; ha a kibontakozás az elhangzott Ígéretek szerint tisztességesen halad előre, ez nem is lehet a feladatunk. Am hangsúlyoznom kell a tennivalók tárgyi foglalatát; jogállamban élő, osztály nélküli társadalom, demokratikus vívmányokat fejlesztő, szociális érdekekből helyesen és igazságosan korlátozott magántulajdonon álló, kizárólag kulturnacionalista szellemű nemzet és ország akarunk lenni. Ez akar lenni az egész magyar nép. Mint a magyar katolikus egyház feje viszont jelentem, hogy amint azt a püspöki kar 1945-ben közös körlevélben kijelentette, mi nem helyezkedünk szembe a történelmi haladás igazolt irányával, sőt az egészséges fejlődést mindenben előmozdítjuk. Azt a magyar nép természetesnek találja, hogy nagy múltú és nagy értékű intézményeinkről gondoskodni kell. Ugyanily minőségemben továbbá röviden megemlítem az ország hat és félmillió katolikus hívőinek tájékoztatására, hogy a bukott rendszer erőszakának és csalárdságának minden nyomát egyházi vonalon felszámoljuk. Ez nálunk ősi hit- és erkölcstanunkból és az egyházzal egyidős jogszabályokból önként adódik. A nemzethez intézem mostani szózatom. Más részletekre később kitérek. Mert amit most mondottam, az világos és elég; De végezetül egy kérdés felvetése mégsem hagyható el: mit gondolnak a bukott rendszer örökösei? Ha az általuk megbélyegzett elődeik valláserkölcsi alapon álltak volna, elkövették volna-e mindazt, aminek következményei elől menekülni kényszerülnek? A keresztény hitoktatás szabadságának azonnali rendezését, a Dr. Párdányi Emil f. Részvéttel közöljük, hogy dr. Párdányi Emil, a magyar Caritas titkára, a Mindszenty Mozgalom tagja szeptember 9-én autóbaleset következtében elhunyt. Édesapja keresett orvos volt Budapesten, a belvárosban. Párdányi Emil Rómában a Germanicumban tanult, hajlama az egyházi statisztika és földrajz felé vitte. 1948-ban menekült. Svájcban mint térképész végzett értékes munkát. Hét évig internálva volt, majd elhagyta Svájcot, Németországba költözött és ismét térképészettel foglalkozott. Szerény autójával járta az utakat és összeütközés áldozata lett. Édesanyja Budapesten él. Dr. Hasz István püspök temette Ludwtiegshafenben, nagy részvét mellett. A hollandiai emigránsok helyzete. Hollandiának 10.5 millió lakosa van. A menekültek száma 2800. Ebben már benne van a régi holland gyermeknyaraltatásokból ottmaradtak száma. Egész Hollandia területén csak egy magyar katolikus pap végez gondozást, P. Radányi Rókus jezsuita páter (Amsterdam). E téren aránytalanság van az egyes országok között, melyet az illetékesek figyelmébe ajánlunk. Jelentések szerint Hollandiában több ÁVO-s igyekezett elhelyezkedni. Figyeljük őket. Svájcban antikommunista liga alakult svájciakból. "Pro Liberta" címmel. Cime Bern, Winterfeldweg 39. KÓRÓDY KATONA JANOS. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Az U. S.-ben élők money orderrel (postautalvánnyal) vagy a levélben papírpénzt mellékelve fizethetnek elő. (Befizetési laprendszer nincs a U. S.-ben.) ELŐFIZETÉS: külföldről megfelelő számú international coupon levélben való beküldésével lehet legegyszerűbben lapunkra előfizetni. A couponok minden ország postahivatalaiban kaphatók. (Itten a posta darabonként 8 cent értékben váltja be.) Kérjük, elolvasás után adja tovább a lapot ismerőseinek. Küldeményekért felelősséget nem vállalunk.
