Krónika, 1957 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1957-09-15 / 9. szám
8 "KRÓNIKA’ 1957 szeptember. kodnak az emigráció vezetése körül s akarnak a szabadvilági magyarság legmagasabb orákulumaként szerepelni, holott mindnyájunk közül a legrégibb, legtapasztaltabb, legjáratosabb emigráns maga a király! Nézzük csak, mi van a többi rabországi emigrációkban. A menekült román politikusok az ifjonti Mihály király körül csoportosulnak és a Párisban megjelenő “Roumanie” nevű lap, amelyet a román polgári emigráns frakciók támogatnak Mihálykát helyezi a legfőbb piedesztalra. Ugyanez a viszony Péter szerb király és a szerb emigránsok, Fottich és társai között. Csak nálunk magyaroknál nincs ez igy. Pedig sem Mihályról, sem Péterről soha nem hallottuk, hogy őt a világpolitika széles látkörü szakértőjének tekintenék, mint azt oly gyakran lehet hallani Ottóról. Minap is például Fulton Lewis Jr.-t, a Hearst lapok hires politikai munkatársát, a legnagyobb amerikai rádióvonal, a WOR kommentátorát hallottuk a rádión, egy külpolitikai fejtegetésében Ottóra hivatkozni, mint aki “a világ egyik külpolitikailag legjobban tájékozott és legéleslátóbb embere"! Igenis a törvényes királyt illeti a vezetés abban, aminek EGYEDÜL VAN ÉRTELME IDEKINT A KÜLFÖLDÖN, A FELSZABADULÁSÉRT VALÓ HARCBAN! SZERENCSÉRE, A KIRÁLY RÉGTŐL FOGVA, ÖNMAGÁTÓL IS KÜZD A FELSZABADULÁSÉRT, ANNAK LEGÉBEREBB HARCOSA. Kezdettől erre koncentrálja magát és nagyhangú szónoklatok helyett reklám nélkül, csendben és odaadóan, szívósan dolgozik a kulisszák mögött és sok olyan jó dolog történik, amelyről a benfentesek tudják, hogy annak érdekében a maga történelmi tekintélyével és súlyával, kiváltképen pedig diplomáciai ügyességével Ottó mennyit dolgozott. Ideje volna, hogy a magyar emigrációs politikusok közül azok, akiket illet, végre példát vegyenek román és szerb kollegáiktól, — akiknek nincs is egy Ottójuk! MAGYAR JÓZSEF. AZ EMIGRÁNS MAGYAROK ÉS MAGYARORSZÁGI HÜ NÉMETEK 1957 AUGUSZTUS 18-IKI STUTTGARTI TALÁLKOZÓJÁNAK HATÁROZATAI. Szent István ünnepi találkozó Stuttgartban Az összegyűltek kívánják a Szovjet csapatoknak Magyarország területéről való kivonását. Tiltakozunk a Szovjet parancsra történő Kádár terror által folytatott üldözés, ítéletek és kivégzések ellen. Az Egyesült Nemzetek jelentése alapján ezek közönséges gyilkosságok. Kívánjuk Hammerskjöld UNO főtitkár és az UNO közgyűlésének tettekben megnyilvánuló fellépését. A menekültek ügyének elintézését, különösen az Ausztriában és Jugoszláviában sinylődőket. E határozatot elküldjük Hammarskjöld UNO főtitkárnak, aki az eseményekért nagy felelősséggel tartozik. A találkozó szeretettel köszönti a szabadságharcosokat, az ifjúságot és külföldi jövőjük biztosítását kívánja a Nyugattól. A stuttgarti találkozó kívánja a külföldön egy összefogó “nemzeti képviselet"’ megalkotását, melyben minden magyar szervezet képviselői és diktatórikus irány kivételével minden külföldön élő parlamenti képviselő helyet foglal. Más megalakulást nem ismerünk el. A stuttgarti találkozó állástfoglal a munkás, ember- és Istenellenes marxizmus és leninizmus minden iránya ellen. Az erőszakban megnyilvánuló reakciót elvetjük. A jövő szabad Magyarországot keresztény alapon, szociális tartalommal a keresztény demokrácia megvalósításával, a hasznos reformok megtartásával akarjuk. Kívánjuk Magyarországon a titkos választást, teljesen tiszta szavazást, a népszavazási rendszer behozatalát, a vallásoktatás viszszaállitását. Mivel az államforma tekintetében Magyarország lakosságának 1946-ban nem engedték meg, hogy népszavazással döntsön, kívánjuk az államformáról tiszta népszavazással való döntést, mely az egyetlen demokratikus eljárás. A stuttgarti találkozó nemzeti múltúnkat megbecsüli és az uj, modern, szociális Magyarországot a Szent István által vezetett fundamentumon akarja felvirágoztatni. Ezért mi a Szent István koronás magyar címert tartjuk Magyarország igazi címerének. A szentkoronás magyar címer megtartandó, mert Szent István koronája nekünk nem antikváriumi tárgy, hanem élő valóság, mely minden magyart és hü nemzetiséget öszszetart. A stuttgarti találkozó kifejezi ragaszkodását a Mindszentyirányhoz, mert Mindszenty neve program. Ehhez a munkaközösséghez csatlakozunk szabad akaratból. Szent István és Mindszenty adják meg az irányt, melyhez hűséggel kitartunk és valamennyien erkölcsileg kötelezzük magunkat, hogy az eddigieknél sokkal elszántakban küzdünk hazánk felszabadulásáért. Isten minket úgy segéljen! Kóródy Katona János, Hartman József, vitéz Kovács Elemér, Hartman János, Schadt Károly. POLIO VACCINE OLTÓANYAGOT leggyorsabb utón küldök Schweizből Magyarországra. Egy flacon (üvegcse) 9 cc. U. S. $10.00. Rendelési cim: ANTONI STOPYRÁ gyógyszerész, Basel, Schweiz, Militär Strasse 72. Ezenkívül bármely más gyógyszer is küldhető. Augusztus 18-án Szent István napja alkalmából augusztus 18, 19-én sok magyar és hü magyarországi német jött össze Stuttgartban. Az összejövetel határozatai irányt mutatnak az emigrációnak. Ott voltak: dr. Hász István püspök, Kóródy Katona János, a Mindszenty Mozgalom európai vezetője Svájcból, Páter Dittrich Imre, a Vasárnapi Levelek népszerű szerkesztője (Klagenfurt), dr. báró Collas Tibor publicista, dr. Hering János ügyvéd (Stuttgart), Páter Sötér, Fehér Gyula mérnök, Kulcsár Róbert és felesége, Márton László, Neuwald Béla Luzernból, dr. Grimm Pál ügyvéd (Burstadt, Hessen) Taferner György Caritas-titkár, Tripolszkyné előadómüvésznő, Rosalia Lyszus filmtechnikus, Schuller nagykereskedő, Lüdwingsburg, Hartman József fogorvos, egy csoport Münchenből és sokan Németországból. Az összejövetelt üdvözölték: Zákó András tábornok, Rédey Gábor, a Magyar Szabadságharcos Szövetség bonni elnöke, József Árpád királyi herceg, Kovács Tivadar a Nemzetvédelmi Szövetség igazgatója (München), dr. Slezák Lajos Landesgerichtstrat (Nürnberg), , Hartman István (Mooshausen, Allgau), Újlaki György, Baden-Baden, Havasy Gyula (Feldkirch.) Az érkező dr. Hász István püspököt hatalmas küldöttség üdvözölte a stuttgarti pályaudvaron, majd a különteremben Alfons Hertel prelátus köszöntette a rottenburgi püspök nevében. Este a zsúfolt St. Eberhardt templomban a püspök rekviemet mondott az elesett és kivégzett szabadsághősökért. Beszédében ki emelte azok érdemét, akik életüket adták a haza szabadságáért. Isten oltotta belénk a szabadság vágyát és segíteni fog annak elérésében, hirdette. Augusztus 18-án Szent István napi szentmisét mondott a püspök a megtelt stuttgart-mohringeni templomban. Közvetítette Szent István üzenetét a népéhez, melyben bátorságot önt belénk a 'küzdelemhez. Szentmise után igen szép nagy tüntető felvonulás volt zászlókkal és táblákkal a kivégzések ellen, melyet távollátóra (televízió ) is felvettek és augusztus 19-én meg is jelent a “Fernseh”-n. Délben népes közös ebéd volt. Vitéz Kovács Elemér ezredes nyitotta meg az összejövetel világi részét, kinek kiváló érdemei vannak a stuttgarti magyarság összetartásában. Dr. Hász püspök hirdette beszédében, hogy a Sátán hatalma meg fog szűnni Magyarország felett abban a pillanatban, midőn az egész nemzet Istenhez tér. Páter Dittrich Imre szerkesztő beszédében a materialista életszemlélet ellen foglalt állást és fokozottabb összetartást kívánt a szétszórt magyarságtól. Kóródy Katona János volt képviselő kiemelte beszédében, hogy nem elég Szent István csak ünnepelnünk, hanem az ő alapvetéséből folyó következtetéseket a mai időkre kell levonnunk. Az emigráció ingadozásaiban határozott irányra van szükség. Mi nem állunk egy párt szolgálatában, hanem egy világnézeti keresztény irányt képviselünk: Isten, Igazság, Jog, Szeretet, Család, Keresztény Idealizmus és keresztényszociális realizmus. Ezt az irányt nem akarjuk ráerőszakolni senkire, de a demokratikus propaganda eszközeivel akarunk a józan észhez apellálni. A marxizmus és leninizmus folytatta a szónok, az emberiség nagy tömegének boldogtalanságot, vért hozott. A munkás nem kap többet, mert minden az államkasszába megy. Az emberi szabadság soha ily korlátozás alatt nem volt és csak egyesek járnak jól, akik dőzsölnek. Nem voltunk megelégedve az előző idők szociális haladásával, de mégsem tudunk hazánk történelmére követ dobni. A magyar ifjúságot akarták megfogni, mondotta továbbá a szónok, elültették bennük a hitetlenség és egy demagóg frazeológia gondolatát, mellyel elérni akarták, hogy a fiatalság ne kritizálja őket, csak szidja a kapitalizmust, melyet a mi felfogásunk szerint fékezni, szabályozni kell, de ennek módja a keresztény és nem a vörös munkásszervezkedés. Más módja a kapitalizmus szabályozásának a parlamentáris törvényhozás, de nem az egyéni kezdeményezés megfojtása, hanem az önzés, kapzsiság korlátozása. Megszűnt a régi értelemben vett úri Magyarország, de keresztény értelemben ur minden egyszerű munkás. Ur még tovább magyar értelemben is, mert a legutolsó magyar parasztban is több barátság és nemes vonás van, mint a marxisták gondolataiban. Odahaza, mondotta végül, meg fogják tartani az okos reformokat, a földreformot, de nem úgy mint a kommunisták, ahol a párttitkár földet kapott és a kukoricát először megdarálta s azután vetette el és a 15 holdas, igazi parasztnak szénbányában kellett dolgozni, hogy; Moszkvának megvegye azt, amit földje terméséből be kellett szolgáltatni. A kommunizmus csődött mondott. Égy pár ezer párttitkár, miniszter, külföldön autózó diplomata” érdeke csupán ez! Az uj kiindulópont legyen a stuttgarti összejövetel. Kívánunk egységes nemzeti képviseletet, melyben az összes szervezetek résztvesznek. Kívánjuk a keresztény szociális, a Mindszenty-irány érvényesülését. Nem lennénk demokratikusak, ha belemennénk, hogy népszavazás nélkül döntsünk Magyarország államformája felett! Nem lennénk demokratikusak, ha le akarnánk torkolni minden ellenvéleményt, csupán hanggal. Tömörüljünk szabadon a Mindszenty-irány mellett. Ezután Stefanek János újságíró terjesztette elő a határozati javaslatot, amelyet a jelenlevők elfő-
