Krónika, 1957 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1957-09-15 / 9. szám
“KRÓNIKA’* 1957 szeptember. 4 deriving from the state of war in Hungary: 1. ) Unless Hungary’s independence is restored and a representative government established, rights and privileges of membership in any international society based on the respect of international law, foremost among them the United Nations, have to be denied to Hungary. 2. ) It has become imperative for the United Nations to deal with the breach of the peace in Hungary under Article 39 of the Charter and to decide wlhat measures shall be taken in accordance with Articles 41 and 42 to restore international peace and security. 3. ) The Soviets, guilty of the breach of the peace, shall be denied in the United Nations and its specialized organizations all considerations only due to peace-loving nations. 4. ) It is within the international law that individual third states recognize the fact that a state of war exists between the Soviet Union and Hungary and then derive from their condemnation of the aggressor the proper consequences in all their relations with the Soviets. Cer tainly no new trade, cultural and other agreements should be negotiated, no old ones renewed and no travel to and from the Soviet Union should be officially promoted. Most important of all measures to be taken by individual governments, is to enforce in Hungary the Geneva Conventions concerning a) the Treatment of Prisoners of War and b) the Protection of Civilian Persons in Time of War. Each High Contracting Party has assumed the solemn obligation to see to it that clauses of these Conventions be respected. They cannot contiune to fail in carrying out this duty. 5. ) The free institutions outside of the Soviet Empire are equally expected to boycott the Soviet Union in their respective fields of activity. Labor unions, chambers of commerce, industrial and agriicultural organizations, universities, associations of science, arts and of sports objective organs of the press, etc. have to make their choice whether to acquiesce in the extinction of a small nation fighting for the ideals of the Free World, or to insist on effective pressures to be enforced against the aggressor Soviet Union, to put an and to oppression tyranny in Hungary. HÍREK RABMAGYARORSZÁGBÓL MINDSZENTY LÁSZLÓ péri plébánost halálra ítélték, mert Péren, (Győr megyei falu) a szabadságharc idején a forradalmi bizottság elnöke volt és fegyvereket rejtegetett. Gazdasszonyát, Sparnitz Annát öt évre Ítélték azon a címen, hogy segített a fegyverek elrejtésében. Ft. Mindszenty nem áll rokonságban a hercegprímással. A United Press augusztus 18-i jelentése szerint Mindszenty László plébánoson már végrehajtották a halálos ítéletet. Ezzel szemben a müncheni "Uj Hungária” augusz tus 30-iki száma azt írja, hogy a kivégzést a külföldről jött tiltakozások következtében elhalasztották. A kommunista rémuralom eddig nem mert halálos ítéletet hozni katolikus pap ellen. A Kádár-Mun nich-Biszku-Nezval-Marosan báb kormány ebben még bestiális kommunista elődein is túltett! * * * KISÚJSZÁLLÁSON szentségtelenitette meg Kádár János Szent István napját egy hosszú beszéddel, amelyben mosakodott, hogy kormányzása — nem kegyetlen. Azt mondotta, hogy útközben munkásokkal és parasztokkal beszélgetett, akik sürgették, miért nem jár el kegyetlenebből a rendszer ellenségei ellen. Hát lehet még kegyetlenebbnek lenni, mint a szabadságharcosok sürü kivégzései, a sok hosszú börtönitélet és ezrek, köztük aggastyánok letartóztatása és internálása azon a címen, hogy veszedelmeztetik a rendszer létét? Hangoztatta Kádár, hogy ők csak ‘‘az imperialisták ügynökei és az osztály ellenségek” ellen járuszitanak Kádár lapjai felsőbb parancsra. Azt állítják, hogy az E. N. ötös vizsgáló bizottságának jelentését az amerikaiak odadtak a menedékjog alapján a budapesti U. S. követségen tartózkodó Mindszenty bíborosnak, hogy revidiálja a jelentést és esetleg eszközöljön módosításokat rajta. Úgy a kormány tagjai a beszédeikben, mint a lapok fenyegetődznek, hogy ha a prímás elhagyná a követség épületét, azonnal letartóztatnák, mint ‘‘szökött ra-Nikita... a birkapásztor Háromszögletes erőd, magas kőfalak védik körülbelül másfél mérföld hosszúságban, belül a cári palota, több nagy templom hagymaalaku tornyokkal, egy monostor, egy zárda (ma múzeumok) tőszertár, azután egy 200 tonnás bronzharang ... és Khrushchev vezérkara a testőrséggel. Ez a mai Kremlin. (Orosz neve Kreml... erődöt jelent) Itt lakik Nikita S. Khruschev, az orosz kommunista párt első titkára. Azt mondják, hogy Moszkva mellett villája és a erimeai félszigeten, a Fekete tengerhez közel, nyaralója van. 1955 őszén Lester B. Pearson, Kanada külügyi államtitkára hivatalos ügyben Oroszországban járt, Khrushchev vendégül látta nyaralójában, ami nem volt más, mint a meggyilkolt II. Miklós orosz cár 150 szobás nyári palotája. Sok holttest borította az utat 1917-től, amig Nikita elérte karrierjének végpontját. Mert azt elérte. Innen már csak lefelé vezet az ut, vezessen bár az Anglián, Indián, Finnországon, Lengyelországon és Kelet-Németországon keresztül, Nikita szeret utazni. Ez évben meglátogatta rabállamait is. A szomszédos Finnországban hivatalosan és hidegen fogadták. Amikor vonatjuk a finn főváros pályaudvarán megállt és Nikita az akkor még elmaradhatatlan társával Bulganinnal a vonat perronján fogadni akarta a finnek ovációját, nem volt mit fogadni, mert csak néhány magánember alkotta a tömeget. Éljenzés nem volt. Dolguk végeztével a szovjetvezérek hazamentek, kissé savanyú ábrázattal. Otthon közben palota-forradalom volt, aminek következtében Malenkov, Molotov, Shepilov, Kaganovics és mások elvesztették magas állásaikat, reputációjukat (ha ilyen volt). Nikita nem törődött azzal, hogy nővére Malenkov felesége. Sógor vagy nem sógor, le a cseresznyefáról elv alapján szégyenpadra állította összes eddigi kebelbarátait Bulganin és Mikoyan kivételével. E kettőt úgy látszik utoljára hagyja. Bulganint még magával vitte Csehországba. A kecskeszakállas Bulganin igen csendes volt Prágában. Még azt is eltűrte, hogy őt a cseh elvtársak összecsókolják. Igaz, nem lehetett panasz, mert a csehek kitörő örömmel és csokrokkal történhet olyan zavargás, mint tavaly Magyarországon volt. Itt, a csehek földjén, tört ki újból Nikitából a muzsik természet* Előbb kijelentette, hogy “a nyáj közé rühes birka keveredett. Farkánál fogva hajítottuk ki” (ezzel vagy Malenkovra, a sógorára, vagy pedig Molotovra célzott) azután ostobának nyilvánította Eisenhower elnök azon kijelentését, hogy az amerikai atomtudósok “tiszta” atombombát igyekeznek gyártani . . . tehát rádióaktivitás nélküli bombát, amelynek hulló pernyéi nem mérgezik meg a levegőt. Feltételezhető, hogy Nikita vodkaközi állapotban tette a kijelentéseket, mert amikor józan* igen nyájas és előzékeny tud lenni. Ha pedig italos, akkor kitör belőle igazi természete, a muzsik darabossága. Mert szó ide, szó oda, Nikita annak született, az ma is. Nem használt neki, nem művelte őt a szovjet tudomány. Maradt az, ami volt. Birkapásztor. Ezzel kezdte karrierjét tiz éves korában. Tudja tehát, hogy milyen a rühes birka. Legutóbbi látogatásakor, amiben Kelet-Németország szerencsétlen népét részesítette, Bulganint otthon hagyta és Mikoyant vitte magával. Nos, a keletnémetek sem voltak jobbak a finneknél. E két szovjet vendég itt is felsült, mert kevés volt az ünneplő, amiről a helyszíni fényképfelvételek tanúskodnak. A magyarázat egyszerű. Miért szeresse jobban a kizsákmányolt keleti német nép Nikitát és társát, mint tegyük fel Stalint szerette? Egyformán rossz a sorsa a keleti németnek, akárki a szovjet első titkára, vagy annak kísérője. Különben Nikita se nagyon szeretheti még szabadlábon lévő társait* mert ha a Kremlin falain belül egy kedélyes prezidiumbeli vodkapartit rendez, nemcsak kedvtelésből de azért is leissza magát, hogy megmondhassa véleményét róluk, még pedig birkapásztori nyelven. Idézzük csak őt: “Te, Bulganin, miért nem vágatod le a molyette vén szakállad?” “Fogd be a ...» te Mikoyan. Ti, örmények, mást sem tudtok, csak beszélni, beszélni”. Nem maradt ki az ócsárlottak közül Szovjetoroszország elnöke sem, Voroshilov, még pedig a megjegyzés folytán: “Voroshilowal az a baj, hogy egyre süketebb lesz és emlékező tehetsége gyengül”. Tavaly nyáron, tehát a magyar szabadságharc kitörése előtt a A kisújszállási gyűlés szónokai között volt Dobi István népköztársasági elnök is, aki Kádárétól némileg eltérő beszédet mondott. Kijelentette, hogy ‘‘az ellenforradalmárok üldözését” be kellene fejezni. ‘‘Elismerte, hogy "embertelenségek történtek” és “hamis denunciánsokra” hallgattak. * * * MINDSZENTY bíboros ellen nak el s azok internálására államérdekből szükség van. Cinikusan hozzátette, hogy ez jó az internáltaknak, mert ha szabadlábon maradhatnának, esetleg bekeverednek valamely összeesküvésbe és halálos Ítéletnek teszik ki magukat. Gyenge védekezés ez, hiszen amig az orosz túlerő hordái jelen fogadták e két elv- és fajtársat, megígérvén nekik, hogy náluk nem vannak Magyarországon, — vagyis egyelőre bizonytalan hoszszu ideig, — senki sem gondol felkelésre, mert tudják, hogy a Nyugat passzivitása miatt a felkelés újra vértengerbe fulladna. A letartóztatások, internálások nem egye bek, mint felesleges szadista kegyetlenségek, a sztálini módszerek folytatása a Stalin bálványt döntögető Kruscsev parancsára! Kádár támadta az amerikai követségen menedékjogot élvező Mindszenty bíborost. Többi közt azt mondta róla, hogy "mindig ártani akart az országnak és sok ostoba dolgot csinált, de e tehetetlenségével akaratlanul is a kommunistáknak segített”. A ..muszkavezető ..hóhér e gyalázkodásai nem érnek fel Mindszenty történelmi nagyságához és ha lehetséges, még jobban meggyülöltették a magyar néppel Kádárt. bot”. A hóhérkormány Hejcze északmagyarországi községben tartja őrizet alatt Badalik Bertalan veszprémi püspököt, aki az Egyházügyi Hivatal ismételt követelése dacára sem volt hajlandó a kormány kívánsága szerinti szentbeszédeket tartani. Hejczén van őrizet alatt Péteri József váczi püspök is. Péterit még 1953-ban internálták Hejczén, de a szabadságharc őt is kiszabadította. Most visszavitték.
