Krónika, 1957 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1957-09-15 / 9. szám
VOLUME XIV. ÉVFOLYAM, NEW YORK, N. Y., 1957 SZEPTEMBER. NO. 9. SZÁM, Hatvan ország BÉLYEGEZTE MEG ÚJÓLAG A SZOVJET GYILKOS ERŐSZAKÁT. Az Egyesült Nemzetek közgyűlése szeptember 14-én négy napi tárgyalás után 60 szavazattal a Szovjet-blokk és Jugoszlávia tiz szavazatával szemben elfogadta az Egyesült Államok által benyújtott határozatot, amely újólag megbélyegzi a Szovjet lehengerlő katonai erőszakát, amellyel beavatkozott az októberi szabadságharcba és vérbefojtóttá azt. Felhívja a Szovjetet és magyar bábkormányát a bosszúhadjárat beszüntetésére és megbízza a közgyűlés elnökét, Wan herceg, sziámi külügyminisztert, hogy mint az Egyesült Nemzetek megbízottja tárgyaljon Moszkvával és Budapesttel az orosz csapatoknak Magyarországból való kivonulása és szabad választások ügyében, miként azt az Egyesült Nemzetek a magjai ügyben hozott, előző tizenegy határozatában is követelte, anélkül, hogy a Szovjet válaszra méltatta volna e követeléseket. Az elfogadott határozati javaslat szövege a következő: “A közgyűlés 1957 január 10-iki határozata értelmében, mely Ausztrália, Ceylon, Dania, Tunis és Uruguay képviselőiből álló külön bizottságot rendelt ki, hogy vizsgálatot folytasson Magyarországon s máshol, kihallgatásokat tartson, adatokat gyűjtsön és kellő tájékozódást szerezzen, megkapta a magyar kérdésben kiküldött bizottság egyhangú jelentését s megállapítja, hogy a Szovjetunió és a jelenlegi magyarországi hatóságok semmiféle tekintetben nem nyújtottak együtt működést a külön bizottságnak. Ennélfogva a közgyűlés 1. Elismerését fejezi ki a külön bizottságnak munkájáért. 2. Pártolólag jóváhagyja a külön bizottság jelentését. 3. Tudomásul veszi a bizottság által elért azon végkövetkeztetést, hogy a Magyarországon 1956 októberében és novemberében végbement események spontán nemzeti felkelésnek tekintendők. 4. Megállapítja, hogy a következtetések, amelyekre a külön bizottság az összes rendelkezésére állt bizonyítékok kivizsgálása után jutott megerősítik, hogy a. A Szovjetunió megsértette az E. N. charterét, megfosztotta Magyarországot szabadságától és politikai függetlenségétől, a magyar népet pedig az alapvető emberi jogaitól. b. A jelenlegi magyar rezsimet a fegyveres Szovjet-beavat kozás kényszeritette fel a magyar népre. c. A Szovjet-kormány magyar állampolgárokat tömegesen deportáltatott a Szovjetbe. d. A Szovjetunió megsértette az 1949. évi genfi egyezményben vállalt kötelezettségeit. e. A jelenlegi magyarországi hatóságok megsértették a magyar békeszerződésben biztosított emberi jogokat és szabadságokat. 5. Elitéli e cselekményeket és a közgyűlés határozatainak tartós semmibevételét. 6. Megállapítja, hogy a magyar nép ily helyzete továbbra is fennáll. 7. Véleményezi, hogy további erőfeszitésekre van szükség az E. N. Magyarországgal kapcsolatos céljai megvalósítására, összhangban az E. N. charterével és a közgyűlés előző határozataival. 8. Felhívja a Szovjetuniót és a jelenlegi magyar hatóságokat, hogy a jelentésben lévő bizonyítékok hatása alatt álljanak el a magyar nép elleni megtorló rendelkezésektől, tiszteljék az alapvető emberi jogok és szabadságok gyakorlatát, gondoskodjanak azon magyar állampolgároknak Magyarországra való visszaszállításáról, akiket a Szovjetbe deportáltak és tartsák tiszteletben Magyarország szabadságát és politikai függetlenségét. 9. Felkéri Wan Waithayakon ő királyi fenségét, a 11-ik közgyűlés elnökét, hogy mint a közgyűlésnek a magyar kérdésben kiküldött külön megbízottja tegyen olyan lépéseket, amelyeket a különbizottság által megállapított tényeknek megfelelően jónak lát, hogy a közgyűlés előző határozata szerinti célokat elérje s e törekvései közben, ha kell tanácskozzék a külön bizottsággal és tegyen jelentést és javaslatokat a közgyűlésnek, ha annak szükségét látja. 10. Határozza el, hogy a magyar ügyet a 12-ik közgyűlés ideiglenes napirendjére tűzi”. India, Indonézia és Burma appeasementes álláspontot foglaltak el és úgy vélték, hogy a Szovjet kezesebb lenne a tárgyalásoknál, ha beavatkozásának elitélése helyett csak afeletti sajnálkozást fejezne ki a határozat. Burma ily értelemben módosító indítványt tett, de 45 szavazattal kettő ellen elutasították a felvizező kísérletet, 30 orszáq tartózkodott a szavazástól. Az eredeti javaslatnál tiz ország nem szavazott: Afganistán, Ceylon (noha delegátusa résztvett a vizsgáló bizottságban), Egyptom, Finnország, India, Indonésia, Napa! Saudi Arabia, Syria és Yemen. Burma végül mégis megszavazta a javaslatot. Mintegy negyven ország delegátusai vettek részt rövidebbhosszabb beszéddel a vitában. Cuba delegátusa, dr. Emilio Nunez Portuondo, aki az előző határozatoknál is a legbátrabb beszédeket mondta, azt ajánlotta, hogy foga is legyen a határozatnak és szankciókkal fenyegessék meg a Szovjetet, ha az E.N. e határozatát is semmibe veszi. Az angol és francia fődelegátus éleshangú beszédükkel tűntek ki, de ide kellene írni több mint harminc más kisebb ország nevét is, amelyek egyaránt elismeréssel adózták a magyar nép hősiességének, miként azt az előző határozatoknál is tették. Kádár hóhérkormányának delegátusa, Mód Péter és a Szovjet fődelegátusa Arkadij Sobolev a legkihivóbb hangon beszéltek. Többször és hosszasan szólaltak fel és megismételték az előző határozatok alkalmával is csak boszszus derültséget keltett, hamis állításukat, hogy nem a Szovjet, hanem a Nyugat avatkozott be a magyar ügybe. Továbbá, azt állították, hogy a vizsgáló bizottság ki-A magyarországi forradalom valóságos eredetének, természetének és lezajlásának kivizsgálására és tanulmányozására az Egyesült Nemzetek kebelében alakított különbizottság vizsgálatainak eredményét az alábbi pontokban foglalta össze: “1. A külön bizottság megbízatása komplikált és nagyméretű volt, nem kevesebbről volt szó, mint az E. N. közgyűlése elé terjeszteni azt, hogy teljes tárgyilagos kivizsgálás után milyen megállapításokra jutott a magyarországi szovjet beavatkozással kapcsolatban. fegyveres és egyéb eszközökkel, valamint e beavatkozás hatásával az ország politikai fejlődésére. Mint a jelentés bizonyítja, a bizottság vizsgálatának eredményét hatalmas számú okmány támasztja alá, különböző eredetűek és különböző nyelvűek, több mint száz tanú kihallgatása, csak a tanuk szóbeli vallomásáról felvett jegyzőkönyv tartalma eléri a kétezer oldalt. A bizottság sajnálkozását fejezi ki afölött, hogy küldése ez okból törvénytelen volt és a magyar ügynek a napirendről való levételét kívánták, mert ami októberben történt szerintük "magyar belügy” és nem tartozik az E. N. elé. Beszédeik gálád alaphangja az volt, hogy a felkelés “fascisták és reakciósok” müve volt s általában mindenkit “fascistának és reakciósnak” kiáltottak ki, aki nem kommunista és nem kívánja Moszkva igáját. Különösen Sobolev beszélt oly kategorikusan elutasító formában, amely szerfölött csökkentette a reményt Wan herceg missziójának sikerkilátásai dolgában. Kádár hóhérkormánya azonnal közleményt adott ki, hogy Wan herceg "csak mint magánszemély” jöhetne” alkalmas időpontban” Budapestre. Wan herceg már New Yorkban tárgyalni fog Gromyko orosz külügyminiszterrel, aki részt vesz az E. N. uj ülésszakán. A magyar ügy újra napirendre kerül, amint Wan herceg a miszsziója végeztével megteszi jelentését a szeptember 17-én megkezdődött uj közgyűlési időszak folya mán. Commander Noble angol fődelegátus mondotta, hogy az E. N. elvesztené becsületét, ha a magyar szabadságharc ügyében nem tudná elérni célját. Hinni, bizni kell, hogy a magyar ügy többé nem kerül le a világpolitika napirendjéről, amig Amerika és szövetségesei ki nem vívják Magyarország é: népe szabadságát. a magyar kormány magatartása miatt nem volt módjában Magyarországban is lefolytatott megfigyelésekkel alátámasztani vizsgálódásait, amint azt a közgyűlés kérte. 2. A bizottság megállapításai a magyarországi események különböző megnyilatkozásain alapulnak és magukban foglalják az események eredetéhez és természetéhez fűződő tények számos apróbb részletét. A jelentés összegezi a bizottság megállapitásait és ezeket nem egykönnyen lehet leválasztani a tanúvallomásoktól, amelyeken alapulnak. A jelentés néhány fejezetének függelékeképpen a bizottság csatolt egy összegezést a magyarországi helyzet egyéni képeiről. Mindenesetre most mégis csak szükségesnek tartja, hogy összevonjon néhány megállapítást, amelyre az összes tanúsító adat kivizsgálása után jutott. A bizottság tökéletes meggyőződése az, hogy ezek a megállapítások a magyarországi felkeléshez fűződő tények lényegét képviselik és azok A vizsgáló bizottság jelentése
