Krónika, 1957 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1957-03-15 / 3. szám
f IJ957 március. "KRÓNIK A” 9 kiemelnie. Kár, hogy nem tette meg, mert igy nem bizonyított — csak vádolt. 3. Több mint két évtized óta általános elfogadott igazság, hogy a hettita az indo-európai nyelvek csoportjába tartozik, a magyar viszont az ural-altáji nyelvcsalád finn-ugor ágához. E két nyelv csoportra egymással ellentétes szó képzési mód, valamint szerkezeti és mondattani sajátságok jellemzőek. Egyidejűleg nem tartozhatunk tehát a hettitákhoz is. Ha nemzetünk eredetéről vallott felfogásunk egyelőre el is tér egymástól, kétségtelen tény, hogy a magyar múlt tisztelete vezet bennünket munkánkban, akár "kutatói”, akár tudós tevékenységet fejtünk ki. És, ha ezen a ponton találkozunk, akkor egymás megvetése helyett egymás megbecsülésére is megtaláljuk az alapot. FOLTINY ISTVÁN. Egy világhírű magyar tudós halála Irta: SOMSSICH LÁSZLÓ. Neumann János első pillanatra alacsony, kövéredésre hajlamos, Szórakozott, melancholikus ember benyomását tette. Általában mindenki Jonninak, Jancsinak hívta. De ezzel a roppant tartózkodó és az élete végén egyre halgatagabb emberrel korunk leghíresebb szám tantudósa s a kommunizmus ellen Vívott harc egyik legjelentősebb képviselője távozott el közülünk. Amikor ötvenhárom éves korában, a washingtoni Walter Reed kórházban, február első napjaiban rákban meghalt és ravatalára odahelyezték az egyik legmagasabb amerikai kitüntetést, a Medal of Freedomot, melyet Eisenhower elnök egy különkihallgatáson adott át a már nagybeteg tudósnak, az egész világ tudományos közvéleménye gyászolta emlékét. * * * Az atomenergia feltalálásában Mégy magyar tudós neve vált világhirüssé. Teller Edéé, Szilárd Leóé és Wigner Jenőé, Neuman János, a negyedik volt, közöttük ja legnagyobb. Neumann 1903-ban született Budapesten. Egy vagyonos bankár- Családjának, amelynek Ferenc József adott nemességet, legidősebb fia volt. Miután Pesten és Zürichben doktorátust szerzett, huszonhárom éves korában a berlini egye temen magántanári képesítést nyert és kiadta első tudományos munkáját a quantum teoridról, amelynek révén 1930-ban az amerikai Princeton-i egyetemen a a matematika és fizika tanára lett. Három évvel később, ugyanitt, az “előrehaladott Tudományok Intézetéiben, a világnak talán legelső helyén álló tudományos kutató intézetében kapott professzorságot. Akinek az életét ilyen sikerek kísérik, arról hamar mondák születnek. így volt ez Neumannal is. Az egyik ilyen az volt, hogy a professzor, ha egyszer végig olvasta egy telefonkönyvnek bármelyik oldalát, emlékezetből el tudta azonnal mondani az összes neveket, lakáscímeket és telefonszámokat. Egy másik ilyen történet — és mind a kettő igaz — arról szól, hogy Neumann János véleménye Szerint az oroszokkal való végleges leszámolásnak csupán az időpontja kérdéses. Látogatóinak ilyenkor ezt mondta: "Ha azt mondja, hogy támadjuk meg őket holnap, akkor az én véleményem az, hogy még ma és ha ön erre azt mondja, hogy kezdjük el délután ötkor, akkor az én válaszom az, hogy miért nem azonnal!” Találmányai közé tartoznak olyan világhírű és igen komplikált gépek feltalálása, mint a MANIAC és a NOBC, amelyek a számtani műveletek ezreit pillanatok alatt tudják elvégezni és az amerikai hadseregnek pl. néhány percalatt részletes meterológiai jelenté seket készítenek. Neumann János mindezért nem fogadott el pénzt. 1954 októberében az Egyesült Államok elnöke az Atomenergia Bizottság tagjává nevezte ki és két év múlva ugyanez a bizottság, az akkor már a sir szélén álló tudósnak egy 50,000 dolláros, adómentes ösztöndijat ajándékozott. Azoknak a hatalmas amerikai ipari vállalatoknak az ajánlatait, melyek ennek az összegnek a sokszorosát ajánlották a tudósnak, mosolyogva hárította el. Ő Amerikát és a szabadság gondolatát s a bolsevizmus legyőzését kívánta szolgálni — önzetlenül, csupán az egyetemi tanári fizetésére támaszkodva. * * * Életének hűséges kísérői 76 éves édesanyja és felesége voltak. A világhírű tudós anyja tavaly júliusban halt meg, szintén rákban. “Az utolsó pillanatig úgy járt közöttünk, mintha semmi baja sem lett volna, hihetetlen volt” mondta fi büszkén róla. Neumann János felesége pesti leány volt, Dán Klára. Hogy meny nyíre szerette őt a _tudós, azt legjobban szenvedélyes tiltakozása: “Hát el akarsz tőled egészen zárni?” jellemzi, amikor felesége egy külön műtermet rendezett be részére, hogy ott nyugodtan dolgozhasson. És mikor felesége, az amerikai jazz szenvedélyes hive, órák hosszat játszott gramofonján és a lakásban a legnagyobb zaj volt, ez a nagy, de olyan szerény tudós akkor érezte magát legjobban és akkor dolgozott legnyugodtabban. Türelme határtalan volt s mindenkinek segíteni akart nem csinálva emberek és dolgok között fokozatokat. * * * Neumann János úgy halt meg, ahogy a hősök mennek el a Mindenható itélőszéke elé. Szülei zsidó vallásuak voltak. A világhírű tudós Amerikába érkezése után azonban a katolikus hitre tért át és halálos ágyához egy Washingtonban közismert jezsuita pátert hivott s napokig nem volt szó közöttük másról mint vallási dolgokról. Halála előtt meg Goethe Faustját olvastatta el magának bátyjával, Az amerikai légierő parancsnoksága magasrangu tiszti bizottságot rendelt a beteg őrzésére, hogy senki se zavarja szükségtelenül. Maga az amerikai hadügyminiszter és vezérkari főnökök látogatták meg, hogy a legfontosabb nemzetvédelmi ügyekben, a titkos találmányokban kikérjék tanácsát. így ment el közülünk Neumann János, aki odahaza, Magyarországon, Budapesten született és Amerikába jött és itt vette fel a harcot a kommunista elnyomás ellen korszakalkotó találmányaival úgy, hogy halálos ágyán, életének még legutolsó perceiben is a bolsevizmus legyőzését szolgálta. Ausztráliai hírek Az elmúlt hónapok részben szomorú, részben felemelő magyar országi eseményei számos Australiában élő magyart ébresztettek annak a tudatára, hogy egy a magyarság szélesebb rétegeit magábafoglaló keret létrehozása nemcsak kívánatos, de szükséges is. Több magyar kezdeményezésére megalakult Sydneyben az “Ausztráliái Magyar Társaság” (Hungarian-Australian Society), mely elnökévé Barcza György volt londoni magyar követet választotta meg. A Társaságnak mindenki tagja lehet, aki magát demokratikusan gondolkodó magyarnak vallja, füg getlenül származásától, hitvallásától, politikai felfogásától és állampolgárságától. A Társaság mindenki politikai nézetét tiszteletben tartva, de ezek megvitatását ma és itt feleslegesnek, sőt a magyar összetartásra nézve egyenesen károsnak tekintve, konstruktiv munkát kíván kifejteni. A Társaság célja a magyar érdekek előmozdítása és Védelme, reászoruló ausztráliai men. magyarok támogatása és az Australiába bevándorló magyarok beilleszkedésének gyakorlati utón történő elősegítése, továbbá ezen feladatok érdekében az Austral hatóságokkal való együttműködés és megfelelő helyiség fenntartása. A Melbourneben élő magyarok közül többen szükségesnek látják, hogy az “Ausztráliái Magyar Társaság” victoriai tagozatát is életrehivják. Ezen célból megalakítottak egy 8 főből álló szervező bizottságot, mely a részletek kidolgozása után március hó 14-re fogja az alakuló közgyűlést egybehívni. Remélhető, hogy ezen példát Australia többi államában élő magyarság is követni fogja és igy egy az egész Australiara kiterjedő komoly szerv fog kialakulni. A Társaság véleménye szerint az Australiában élő magyarságnak ma csak az lehet a feladata, hogy magatartásával, viselkedével, de teljesitményeivel is a magyar nemzet kulturértéki mivoltát bizonyítja, hogy ezáltap rokonszenvet és megbecsülést szerezzen a magyar névnek. A másik feladata pedig az, hogy ki-ki lehetőségei, tudása és kapcsolatai felhasználásával segítse a reászoruló magyar társait, továbbá, hogy fenntartsa és minél szélesebb körben ismertesse a magyar kultúrát. A magyar nemzet nagy problémáinak megvitatása és eldöntése a Magyarországon sokat szenvedett magyar népre vár, mert elsősorban az lesz illetékes és jogosult erre, nem pedig egyes távoli emigráns csoportok és azok öncsináita műkedvelő "politikusai”. / tü íü ifc Egy Magyarországról elmenekült és nemrégen családjával együtt repülőgéppel Australiába érkezett magyar, aki Bonegilla Campben van jelenleg elhelyezve, felháborodással közölte, hogy nehányan felkeresték a Calmpben lakó magyarokat és azok között röpcédulákat osztottak szét, melyek szövege felszólítja a magyarokat, hogy kegyelettel emlékezzenek meg Magyarország “utolsó alkotmányos államfőjéről, Szálasiról”. Az illető magyar kifejtette azt, hogy ők semmit se tartanak alkotmányosnak, ami 1944 március 19 után történt Magyarországon, mert az ország ezen időponttól kezdve idegen hatalmak megszállása alatt áll és igy a magyar népnek azóta nem volt alkalma, hogy akaratát szabadon nyilváníthassa. Szálasi idegen hatalom nyomása nélkül nem valószínű, hogy abba a pozícióba jutott volna, mint amilyenbe került. Az illető azt is kifejtette, hogy az 1956 októberi forradalomban a magyar nép hősiesen küzdött a szabadságért, az emberi jogokért és egy demokratikus ország létesítésének a lehetősége érdekében, nem pedig valamily régen letűnt eszmékért. Az újonnan bevándorolt magyar felvilágosítást kapott arról, hogy az Australiában élő józan magyarok, akik tisztában vannak azzal, hogy a magyar nép milyen célok elérése érdekében folytatta a hősies szabadságharcát és akik már évek óta egy igazán demokratikus államban élnek, sőt nagy részük már ezen állam állampolgára is, nem helyeselnek semmiféle politikai irányú propagandakifejtést, mert az nem csak céltalan, de egyúttal káros is. Ettől eltekintve mindenkinek jogában áll a felfogásának megfelelő austrál politikai párthoz csatlakozni. A magyar belpolitikai irányzat kérdésének az eldöntését bizzák reá a magyar nemzet egyetemességére, ha majd eljön annak az ideje. Ezt a döntést nem igen fogják befolyásolni. az egyes emigráns csoportok által a szabadföldön kifejtett propaganda-hadjáratai. Minden józan és demokratikusan gondolkodó magyarnak a szabadföldön csak az lehet a kötelessége, hogy politikai felfogására való tekintet nélkül, minden tőle telhetőt megtegyen Magyarország, a magyar nemzet érdekében. R.D.
