Krónika, 1957 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1957-03-15 / 3. szám
8 "KRÓNIKA” 1957 március. VITA-FÓRUM Nyílt levél DAG HAMMARSKJÖLD U. N.-FŐTITKÁR ÚRHOZ! Irta: KÓRÓD Y-KATONA JANOS volt országgyűlési képviselő. A szabadság O be sokan nem fizettek érte, úgy hullt ölükbe, mint virágszirom. Ragyog rájuk, akár az ég kékje, nincsen árnyék, börtönök setétje, se bánat a frissan hantolt síron. O be sokan nem fizettek érte, csak élvezik, mint üde illatot. Nem kutatják, melyik virág lelke, milyen a színe, hol van a kertje, ahol szabadon, szépen nyílhatott. O be sokan nem fizettek érte, ezek a mindennel megalkuvók. Céljaikhoz szólamnak használják s mikor halni kell érte, azt várják mások legyenek harcba indu lók. Oh, be sokan megfizettek érte, legendás hősök, bátor vértanuk. — Lelkes ifjúság, fiuk és lányok, zsarnokra csapó tüzes villámok, dicső lett népünk, hires általuk. Oh, be sokan megfizettek érte, sok-sok tízezer hős magyar halott. Gyárak, bányák s a mezők hü népe a bilincset közös dühvei tépte s kihullt vérével szent nyomot hagyott. Oh, be sokan megfizettek érte, magyar városok, tanyák és faluk. Anyák, akik fiaikat adták, hogy lobogjon a magyar szabadság, mi a börtönök mélyén kialudt. CSIGHY SÁNDOR, *) A verset már múlt számunkban közöltük, de sajnálatos értelemzavaró sajtóhiba csúszott be s ezért újból, egész terjedelmében közreadjuk. Főtitkár Ur! Egy megtépett, vérét hullatott nemzet keserűségét hordom Ön elé. A U. N. hivatása, hogy szabadságot biztosítson a nemzeteknek, megakadályozza a gyilkolást, az erősebb hatalom rátörését a kisnépre. Hivatása, hogy beleszóljon államok belső ügyeibe is, ha ott emberi életek vagy fajok pusztítása folyik. A U. N. alapja az emberi jogok védelme. Joga van kétség esetén azt is vizsgálni, hogy egy ország kormánya demokratikus alapelvek alapján jött e létre. A Szovjet tagja a U. N.-nek; Magyarország is. Ön a U. N.-nek egyetlen funkcionáriusa, amikor a Bizottsági Tanács vagy a U. N. teljes közgyűlése nincs működésben. Csak Ön tud a fenti esetben lépéseket tenni. De ez a kötelessége is. Ezért lett megválasztva. Ön ezt a kötelességet más esetekben pontosan és készen teljesítette. Utazott, tárgyalt. Ön Magyarország esetében a kritikus napokban nem teljesítette kötelességét. Később oly késéssel és formában kísérletezett, hogy annak semmi haszna már nem lehetett. Önnek kötelessége lett volna már a november 4-ike előtti napokban Budapestre utazni és ott felvenni az érintkezést az akkori magyar kormánnyal és az ottani Szovjet-főparancsnoksággal. Önnek nem kellett engedély. Magyarország tagja a U. N.-nek. A U. N. főtitkára nem idegen, ha megjelenik Budapesten. Joga van és kötelessége Magyarországra utazni, ha égető szükség hozza magával. Joga van ott szemlét tartani, javaslatokat tenni, óvást emelni. A U. N. fedte volna Önt. Önnek vállalnia kellett volna a budapesti ut fizikai és erkölcsi rizikóját. Aki ily pozíciót vállal, az felelős és elszánt legyen. Semmiesetre sem lőttek volna az Ön repülőgépére. Erre nagyon fontos okuk van. A “Krónika” 1957 januári számának 11. lapján, a “Vita-Fórum” rovatban. Ft. Szelényi Imre kifogás tárgyává tette a “Civitas Dei” I. évfolyamában közölt cikkem ama megállapításait, amelyek az általa képviselt magyar-hettita rokonsági elmélet tarthatatlanságára utaltak. Személyes sértést látott abban, hogy állításainak helyességét kétségbe vontam. Az egészen világos, hogy a tudomány területén uj igazságok megismeréséhez egymás véleményének kritikai vizsgálatával s a különböző nézetek összehasonlító elemzésével juthatunk. A vitában pedig nem a biráló személy egyé-Az Ön jelenléte Budapesten és az országokban megakadályozta volna ezrek és ezrek vérének ontását, fővárosunk tönkretételét és a terroruralom visszaállítását. Letiport kis nemzetünk sorsáért mi, magyarok, akik idekint a világon százezrével vagyunk szétszórva, teljes bizalmatlanságunkat és elkeseredettségünket fejezzük ki Önnek. Önök ne akarják a magyar szabadság véres ügyét csak ■—■ bár tőlünk hálával vett, — jótékonysági és kivándorlási üggyé alakítani. A U. N.-közgyűlés erkölcsi kötelessége: Határozatban megállapítani, hogy a Szovjet az ő véres beavatkozása miatt Magyarországnak teljes kártérítéssel tartozik. A U. N. közgyűlésének kötelessége: a volt nürnbergi bíróság mintájára sürgősen állandó Nemzetközi Büntető Bíróságot felállitan, mely elé tartozna minden, az embertömegek élete és országok szabadsága ellen elkövetett bűntett. Ide tartoznának azok a kormányemberek, katonai parancsnokok személyenként és bűnös alárendeltjeik, akik fegyveres erőket behívtak, védtelen embertömegre, egy alvó városra lövettek, akik kormánytagok lévén, nem tettek intézkedéseket a fegyveres erő gyilkolásai ellen, azok ellen, akik megakadályoztak mentőakcióknak az lországba vitelét. A Bíróság “in effigie” (a vádlott távollétében) is hozhat ítéletet és a U. N. tagállamai köteleztessenek ily elítélteken az ítélet végrehajtására. Magyarország megmutatta, hogy szabad akar lenni. Magyarország teljes szabadsága nyitott nyugtalan seb. És mi itt vagyunk a világon, százezer és százezer elűzött magyar, akik nyugtalanságot fogunk teremteni mindaddig, amíg ezt az — egyesegyedül magunk és nem a Szovjet által elgondolt — szabadságot saját hazánkban meg nem kapjuk. nisége a fontos, hanem a hirdetett elvek igazolhatósága. Ha két szemben álló elmélet közül az egyiket elvetik, az nem jelenti a tévesnek bizonyult nézetet képviselő személy megbántását. Ezen alapvető és általában elfogadott elv előrebocsátásával legyen szabad Ft. Szelényi tárgyi kifogásaira — az általa követett sorrendben — válaszolni. 1. a) A régészet ellene mond annak a megállapításnak, hogy az albánok: az illírek és a mai Írek voltak azok a kelta törzsek, akiket . . . Tudományosan bebizonyított tény (F. v. Tompa: 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn 1912-1936. Berichte r. Röm. — Germanischen Kommission, 24-25, 1934-35, Berlin, 1937, 27-127 és Hunyady Ilona: Kelták a Kárpátmedencében. Dissertationes Pannonicae, Ser. II. 8., Budapest, 1944 (szövegk.), 1946 (táblakötet), hogy az illyrek nem kelták. Legkésőbb Kr. e. 1000 táján Sziléziában, Délnémetországban. Ausztriában, Csehszlovákiában, Magyar országon és a Balkán északnyugati részén élnek már. A kelták viszont Kr. e. 500 körül indulnak ki franciaországi hazájukból a csak 400 táján érik el Magyarországot. De az illyr-albán azonosítás sem teljesen jogos. Illyrek nemcsak a mai Albánia területén éltek s az albán népiségnek az illyren kívül sok más (szláv, török, stb.) összetevője van. Úgyszintén meglehetősen erős későközépkori germán (viking) fajtaelem található a mai Íreknél. Ezt csak századokkal Caesar halála után vették fel. így Caesar nem is harcolhatott ilyen ethnikumu népcsoport ellen. 1.b) F. v. Luschan (1854-1924)-— akire hivatkozva szeretné Ft. Szelényi a hettitamagyar rokonságot bizonyítani -— valóban jól ismert ásató régész volt a múlt század végén s e század elején. Amióta azonban a régészet és az embertan modern módszerekkel dolgoznak, Luschan eredményei elavultak. Szóban forgó munkájának 1911-ben való’megjelenése óta sok uj koponya- és csontvázanyag került elő. Ezek gondos feldolgozása utján sikerült az ankarai egyetem ősembertani professzorának, M. S. Senyürek-nek, kimutatni, hogy Luschban feltevése a hettiták embertanára vonatkozóan nem volt helyes, mert legalább hat különböző koponyatipus ismeretes a hettita sírokból (Lásd angol nyelvű cikkeit a Türk Tarih Kurumu, Belleten, XV. (1951), 593- 616 és XVI. ( 1952, 323-344 lapjain). Ezt a tényt csak kiegészíti az a másik eredmény, hogy a magyarság ethnikuma sem csak rövidfejü egyénekből tevődik össze. Az embertan tehát semmit sem bizonyít a hettitákkal való rokonságunkra vonatkozóan. 2. Ft. Szelényi azt állítja, hogy én “elferdítő kivonatot” közöltem munkájából. A “Krónika” 1955 márciusi számában a 10-ik oldalon a második hasáb felülről számított 26-30-soraiban, az alábbiakat olvashatjuk: “De ezt igazolják Trajanus harcai is: Kr. e. 8, majd Kr. u. 12-ben, amikor a pannonok Sziszeknél 8 napos véres csatában viaskodtak a római légiókkal, . . .” Minthogy a magyar helyesírásban a kettőspont vagy szószerinti idézetet vagy felsorolást vezet be, a fenti előadás szerint a Kr. e. 8-ban, illetve Kr. u. 12-ben vívott harcokat mindenki Trajanusnak tulajdonítaná, pedig ő csak 98-tól 117- ig uralkodott. De akkor sem viselt háborút a pannonok ellen! A 12 kötetes Cambridge Ancient History a XI. kötetben 30 öldalon tárgyalja a császár háborúit, de á pannonok elleni harcokról semmit sem tud. így nem világos előttem, mit is “ferdítettem” én el. Pedig ezt kellett volna Ft. Szelényinek VÁLASZ FT. SZELÉNYI IMRE “ AZ ŐSHAZA NYOMÁBAN . CIMÜ VITACIKKÉRE.
