Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-09-15 / 9. szám
VOLUME XIII. ÉVFOLYAM. NEW YORK, N. Y., 1956 SZEPTEMBER. NO. 9. SZÁM. AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY — 10c. A COPY — AMERIKAI MAGYAR HAVI-SZEMLE Moszkva középkeleti játszmája XII. PIUS PÁPA: “Az istentagadó kommunizmussal nem lehet megegyezés! MOSZKVA KÖZELEDÉSI KÍSÉRLETEIRE. ÓVOTT A HAMIS “EGYÜTTLÉTEZÉSTÖL”, - VÁLASZ Angol és francia haderő áll harcra készen Cyprus szigetén, az egyptomi partvidék közelében és ott cirkál az Egyesült Államok egy nagyobb hadihajó egysége is. A világ figyelme Naszer egyptomi katonai diktátor felé fordul, de nem kevésbbé foglalkoztatja Shepilov, az uj orosz külügyminiszter világpolitikai bemutatkozása, a Szovjet békeszolamaival annyira ellenkező aggresszivitása, amellyel Naszer felfegyverezését kitervelte és őt azóta is bujtogatja a Nyugat ellen. A Suez csatorna Naszer egyptomi katonai diktátortól julius hó 26-án történt kisajátítása ügyében Londonban augusztus 16-án kezdődött konferencián 22 nemzet vett részt. Görögország távolmaradt, Naszer pedig csak megfigyelőt küldött, hivatalosan nem képviseltette magát. Dulles külügyminiszter azt javasolta, alakuljon nemzetközi ellenőrző hatóság, amely biztosítja a csatorna szabad használatát. Ezzel szemben Krishna Menon indiai delegátus, aki előzőleg látogatást tett Naszernél, amellett volt, hogy csupán tanácsadói jellegű bizottság létesítése mellett foglaljanak állást, mert ily javaslatnak nagyobb kilátása volna, hogy Naszer elfogadja. A szavazásnál 18 állam fogadta el Dulles indítványát, mig négy állam, a Szovjet, India, Indonézia és Ceylon ellene szavazott. Shepilov azt kívánta, hogy újabb konferenciát hívjanak össze, amelyre a mostani 24 ország helyett 45-öt hívjanak meg, köztük persze a Szovjet csatlóskormányait is. Ugyanakkor úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy a Szovjet teljesen Naszer mellett áll, Kruscsev orosz pártfőtitkár pedig egy moszkvai nyilatkozatában megtetézte ezt azzal, hogy ha háborúra kerülne a sor, “az arabok nem fognak egyedül állni.” Egyes nyugati lapok szerint a nyilatkozat mögött az a fenyegetés van, hogy Szovjet mohamedán alattvalói közül egyelőre 100,000 “önkéntest” küldenének Egyptom segítségére, egészen arra a mintára, ahogy a kommunista Kína megsegítette Északkoreát. * * * A londoni konferencia egész tartama alatt, mint Dulles utóbb szóvá is tette, a moszkvai külügyminisztérium irányítása alatti orosz rádió arabnyelvü leadásai valóságos pergőtüzet indítottak s miközben Shepilov Londonban kedélyes hangon tárgyalt Dullessel, kígyót békát kiáltoztak a Nyugat ellen. Dulles javaslatának keresztülvitelére öttagú bizottság ment Kairóba., hogy tárgyaljon Naszerrel. A bizottságnak az Egyesült Államok, Ausztrália, Iran Svédország és Ethiopia voltak a tagjai, vezetője pedig Robert Menzies ausztráliai miniszterelnök. Naszer egy nyilatkozatában előre jelezte, hogy hajlandó az egyptomi fővárosban tárgyalni a bizottsággal, de nem fogad el semmiféle olyan megoldást, ami a javasolt nemzetközi bizottságnak beleszólást adna a csatorna tulajdonjogát érintő kérdésekbe. A tárgyalások szeptember 2-től egy hétig folytak s mint előrelátható volt, teljesen eredménytelenül végződtek. Naszer megmaradt amellett, hogy nem enged beleszólást a csatorna tulajdonjogába s csak a Krishna Menson által javasolt tanácsadói bizottságról lehet szó. A tárgyalások megszakadása utáni napon újabb konferenciát javasolt, mint a londoni meghívás elutasításakor említette és Shepilow is indítványozta Londonban, még több ország meghívásával. Azt kívánta, hogy az uj konferenciát egy bizottság készítse elő s a bizottság csak egyhangúlag hozhasson határozatokat. A bizottságban tagságot igényelt Egyptom számára, ami vétójoggal lett volna egyértelmű. Mindhárom nyugati szövetséges hidegen fogadta a javaslatot és benne semmi újat nem látnak. Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter hangsúlyozottan békés megoldás mellett vannak és azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa elé viszik az ügyet. A N. Y. Times szeptember 11-iki moszkvai jelentése szerint a Szovjet támogatja ezt az eszmét. Nyilván mert a biztonsági tanácsban vétójoga van. Naszer maga is az Egyesült Nemzetekhez fordult. Panaszt tett Anglia és Franciaország ellen, hogy Cyprusból csapatokkal fenyegetik országát. Anglia és Franciaország “szükség esetére fegyveres megoldásra is készek,”de ha Amerika az Egyesült Nemzeték elé akarja vinni az ügyet, annak nem kívánnak útjában állni. A Nyugat egyelőre olyan szervezet tervével próbálgat nyomást gyakorolni Naszerre, amelyet az érdekelt államok állítanának fel a csatorna általános használata biztosítására Egyptom bevonásával. Naszer ezt kihívásnak minősiti és elutasítja. Dulles kijelentette, hogy ha Naszer erőszakot alkalmaz az ellen, hogy az uj szervezet hajói használják a csatornát, nem fog XII. Pius pápa szeptember 2-án rádió szózatot intézett a Kölnben tartott német kát. nagy gyűléshez, amelyen Nyugat- Németországból 800,000 hivő vett részt és a megszálló oroszok által támasztott nehézségek dacára 23,000-en jöttek át a német Szovjetzónából. A Pápa szózatát —• írja a N. Y. Herald Tribune — válaszként magyaráz zák a moszkvai vezetők által az utóbbi időben a Szentszéknél megkísérelt közeledésre. (Pogidalev római orosz diplomáciai ügyvivő Giuseppe Fietta érsek, Olaszország apostoli nuncius utján javaslatokat terjesztett a Vatikánhoz a leszerelés és suezi kérdés ügyében és olasz hírügynökségek jelentése szerint Kruscsev az 1957-re tervezett római látogatása alkalmával audiencián kíván megjelenni a Pápánál.) A Pápa hangoztatta szózatában, hogy a római katolikus egyház és az istentagadó kommunizmus közt nincs lehetőség kom promisszumra, egyezségre. Intette a hívőket, hogy óvakodjanak a hamis együttlétezéstől”, amelyet a kommunizmus vezetői hirdetnek. Délibábhoz (mirage) hasonlította az együttlétezésről Moszkvában kiadott jelszavakat, amelyek közelebbről nézve, mint hamis ábrándkép fosztanak széjjel. A Pápa kijelentette, hogy a katolikus egyház ‘nem, — mint sokszor hamisan vádolták, — politikai és gazdasági téren, hanem a hozzáillő fegyverekkel, a hívők kitartásával, imákkal, az igazsággal és szeretettel folytatja harcát. Az üldöztetések miatti szenvedéseit felajánlja üldözői lelki üdvéért és azon országokért és népekért, amelyeknél gátolva van isteni küldetése teljesítésében. >—• Kijelentette, hogy vitathatatlan feltétele az egyháznak, hogy az államon belül a saját alkotmánya és törvényei szerint élhessen, lelki gondoskofegyverrel utat törni a hajóknak, hanem egész Afrikát megkerülve, a Jóreménység Fokán át, sokkal hosszabb és költségesebb utón kell lebonyolítani az olajszállítmányokat. Bulganin levelet intézett az andást nyújthasson a hívőknek és szabadon hirdethesse Krisztus igéjét. i—i Krisztus, — mondotta, — egyházára bízta a küldetést, amelyet az idők végezetéig be kell töltenie és ezzel együtt azt is, hogy az üldöztetést is el kell viselnie. A vallási üldöztetés mindig egyet jelent Krisztus titokzatos testében, az Ur sebeiben való részvétellel és az egyház ennélfogva jogos büszkeséggel áll szemben egy rendszerrel, amely az atheismuson és Isten tagadásán épül. Az egyház együttszenved azokkal, akik üldöztetést szenvedtek és muM .3 szenvednek hitükért. Az egyházat mély gondokkal tölti el azon hatalmas területek jövője, melyeken most üldözés uralkodik, mert az ellenség a totalitárius állam jellegzetes erőszak eszközeivel, az egyénnek, különösen az ifjú nemzedéknek és gyermekeknek arcátlan lelki kényszerítésével olyan módszerek birtokában van, amelyekkel az egyház ellenségei a múltban nem rendelkeztek. A Pápa intette a német katolikusokat, hogy anyagias világban élnek, amelyben Istent mindennek fölébe kell helyezniök és tetteikben Istent és hitüket kell szolgálniok. Németorsz ág, folytatta, nagyon iparosodott ország s a német katolikusoknak feladatuk kell legyen, hogy keresztény formát és jelleget adjanak az ipari világnak, melyben élnek. A Pápa, mielőtt áldását adta, figyelmeztetett, hogy az emberek sorsa most sokkal bensőbb öszszefüggésben áll egymással, mint a múltban bármikor. Felhívta a világ katolikusait, egyesüljenek egy óriási erővé a békének, még a szociális békének is, a biztosítására ”. Minden amit tenniök kell, mondotta, az, hogy mindig tudatában legyenek, hogy mindannyian az egyház közösségének tagjai. goi és francia hormányhoz és óvta őket fegyveres megoldástól. A moszkvai rádió szintén a Naszer erőszakába való belenyugvást propagálja. # * * Naszer a háborús konfliktus tü-
