Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-08-15 / 8. szám
4 "KRÓNIKA” 1956 augusztus. KALIFORNIAI MESSZELÁTÓ Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor. A két világháború közötti ma- siessége, amellyel megállította gyár törvényhozásnak nagyszerű siessége, amellyel megállapította intézkedése volt az, hogy István az ázsiai barbárság előretörését király ünnepét az egész magyar Nyugat felé, nemcsak a nyugati nemzet hivatalos ünnepévé tette, kultúra nagyszerű kiépítését segi- Bár azelőtt is lélekben az egész tette elő, hanem lehetővé tette, magyarság ünnepelt augusztus hu- hogy a nyugati népek útra keltek szadikán, mégis ez a törvényhozás a nagy óceánokon és megnyitóthozta érvényre azt a nagy igaz- ták az uj világokat, köztük a mi Ságot, hogy István király öröksé- befogadó uj hazánknak: Amcrikáge az egész magyar nemzeté és nak kapuit is. nemcsak az egyik egyház gyér- Amikor Theodore Roosevelt, az mekeié. Egyesült Államok elnöke 1910-Magyarország kormányzója, ben Budapesten a parlamentben nagybányai vitéz Horthy Miklós, ünnepi beszédét tartotta, világoősi kálvinista család sarja, adta a san kiemelte a magyarság küldelegjobb és legszebb példát az ün- tésének nagyszerűségét. Ezt mond neplésre. Résztvett az ünnepi kör- ta: “Amikor még Amerika Európa menetben is, mint magyar államfő méhében volt, már Magyarország és példájával másokat is buzdított gátolta meg a barbarizmus terarra, hogy István király ünnepe jedését, védte meg a civilizált vivalóban az egész magyarság lág biztonságát és ezért az egész nemzeti ünnepe legyen. civilizáció adósa Magyarország-A külföldre szakadt magyarság nak.” köztük mi, amerikai magyarok is Micsoda tragédiája nemcsak ár— megértettük ezt a példaadást va Magyarországunknak, hanem és sok-sok magyar központban egész Európának is, hogy amikor ezen a napon voltak a legnagyobb a szörnyű békeparancsokat Írták, magyar találkozások, nagyon sok- úgy az első, mint a második viszor kint a szabadban egy-egy lágháboru után, Amerika akkori ' nagyszabású pikniken. vezetői teljesen megfeledkeztek a E sorok irója is negyedszázados nagy történelmi igazságról és clevelandi szolgálata alatt öröm- küldetésről, amit a magyar nép mel vett részt azokon a nagysza- számára az Isteni Gondviselés elebásu ünnepélyeken, amelyeket ve elrendelt. A megbecsülés és István-király napján rendezett a igazi értékelés helyett a legborzalclevelandi magyarság. Amikor az masabb ázsiai barbarizmus veszéünnepi beszédet tartotta egy-egy lyének tették ki a dolgos, vitéz ilyen ünnepélyen, világosan ki- magyar nemzetet; vele együtt hangsúlyozta azt a nagy magyar csak Európában több mint száztestvériséget, amelynek alapja a millió gyermekét a jó Istennek, szentistváni gondolat. Fennen kell hirdetni mindenkor Kilenc évvel ezelőtt, amikor a azt a magyar multat, amely elkönapsugaras Kaliforniába került e telezi nemcsak a magyarságot, de sorok irója, István király napját Európa sorsának intézőit is. választotta — az egyház népének helyeslésével — a san bernardinoi A SZENTISTVÁNI uj templom felavatására és lel- KORONA KÜLDETÉSE, készi állásába való beiktatására. EMLÉKEZZÜNK A n,a95'" A DICSŐ MÚLTRA! nagyszerű dmeletet dolgozott k, a magyar királyi koronáról, amely A honfoglalástól a mohácsi vé- párját ritkítja az egész világ törszig, tehát több mint félévezreden ténelmében. át, Nagy-Magyarország európai A magyar jogtudósok kihanghatalom volt. Hosszú évszázadok súlyozzák a Szent Korona tanákellettek ahhoz, hogy a ferenc- ban, hogy Nagy-Magyarország Józsefi nagy időkben újra helyre- minden lakosa tagja a Szent Koálljon Nagy- Magyarország egy- rónának. Amikor István király és sége. Azok a keserves évszázadok, későbbi utódai Magyarországra amelyek közbeestek, a pogány tö- telepítették az uj népcsoportokat, rök hatalom elleni küzdelemben ezt azzal a meggyőződéssel tették, teltek el és az abból való lassú hogy őket is beépítik a nemzet gyógyulásban. Az elfogulatlan tör testébe, amely nemzettestnek kifeténetirók világosan megállapítják jezője és örök szimbóluma a Maazt a nagy igazságot, hogy Ma- gyár Királyi Korona. Nagy-Magyarország a Nyugat védelmében gyarország minden lakosa tagja a vérzett el. Koronának. Pierre Delattre világhírű fran- A magyar királyi koronázásnak cia történetiró írja: “Angliának azért van óriási jelentősége, mert és Franciaországnak régen pon- a király] hatalmat az ország egész tosan akkora volt a népessége, lakosságának nevében csakis az az mint Magyarországé. De mig az uralkodó gyakorolhatja, akinek első kettő tovább erősödött, addig fejét a szentistváni korona ékesíti. Magyarország évszázadokon át Nemcsak az óhazai magyarság védte Nyugat-Európát a keleti él abban a gondolatban, hogy el barbár törököktől s ebben a vé- kell jönni a magyar feltámadásnak delemben elvérzett, elhullott, és a koronázásnak, hanem a kül- Ezért van az, hogy úgy Angliá- földre szakadt igaz magyarság is nak, mint Franciaországnak né- az újjászületés egyetlen lehetősépessége körülbelül négyszer akko- gét ebben a nagyszerű történeti ra, mint Magyarországé.” eseményben látja összpontosítva. Mi, amerikai magyarok fennen Magyar lelkünk mélyén más most kell hogy hirdessük azt a nagy megcsendülnek a budavári Mátyás-templom ünnepi harangjai, hirdetve azt az áldott órát, amikor a koronázás várva-várt nagy ünnepnapja elérkezik. Lelki szemeinkkel már szinte látjuk azt az ünnepélyes aktust, amikor a szentistváni korona ékesíteni fogja Ottó Őfelsége nemes homlokát és amikor a magyar nemzet a testvérnépekkel együtt elindul egy újabb évezredre, . . A FELKELÉSEK, EMIGRÁCIÓK ÉS FORRADALMAK SORSA. Az évezredes magyar királyság történelmének utolsó évszázadaiban többször történt kísérlet nemzeti felkelésekkel és forradalmakkal. A magyar költészet gyönyörű virágai díszítették a Rákóczi-felkelést. Egy-egy nagy magyar ünnep alkalmával a szép programútokon ma is gyönyörködteti lelkünket a magyar költészetnek és zenének egy-egy szép virága. E sok szépség mögött azonban — nagyon jól tudjuk — milyen sok bánat és szerencsétlenség húzódott meg. Erről beszél az az ismert magyar költemény, amelynek szavai igy vésődtek lelkűnkbe: “Egyedül hallgatom tenger mormolását. Egyedül, egyedül a bujdosók közül.” A Rákóczi-féle felkelés és emigráció emlékét az irodalmi és zenei alkotások őrzik évszázadok óta. Ezek inkább csak egy szép álomról beszélnek, mint megvalósult realitásokról. * * £ A 48-as forradalom után hatalmas emigráció indult nemcsak Törökország felé, hanem a Nyugatra is. Ezeknek az emigránsoknak jórésze azután Amerikába került és a legtöbbje megállta helyét az uj hazában. Maga Kossuth Turinban telepedett le és ott vetette papírra “Irataim az Emigrációból” cimü müvét, llgy ő, mint a 48-as forradalom sok vezetője abban reménykedett, hogy egy olyan nemzetközi politikai fordulat fog majd előállni, ami lehetővé teszi azt, hogy az emigráció tagjai visszatérhessenek hazájukba és akkor majd megvalósíthatják azokat az eszméket, amelyeket a 48-as forradalom lobogójára írtak. Azonban mindez csak álom maradt. A magyar nemzet sorsát azok a magyar vezetők intézték, akik nem menekültek el és nem emigráltak a forradalom sikertelensége után. Bátran állíthatjuk, hogy az emigrációnak alig volt befolyása a magyar haza sorsára. Amint múltak az évtizedek, a 48- as forradalom gondolatai eszmékké finomultak- éppen úgy, mint a Ráköczi-felkelésé, azonban a magyar történelem lapjait azok a férfiak írták, akik a megpróbáltatások után rájöttek arra az örök igazságra, hogy Nagy-Magyarországnak csakis úgy van életlehetősége, hogyha a magyarság teljes testvéri közösségbe lép a nemzetiségekkel és a nemzet minden tagja hűséggel ragaszkodik az uralkodóházhoz. Az a félszázad, amely a 67-es kiegyezést követte, e két nagy gondolatra volt építve. Ez hozta vissza a szentistváni Nagy-Magyarországot és azt a páratlan gazdasági és kulturális fejlődést, amelynek mi egykor olyan boldog osztályosai voltunk. * * * A harmadik magyarországi forradalom — tehát a bolsevista lázadás — egy újabb emigrációnak nyitotta meg az útját. Ennek az emigrációnak óriási kötelessége van: a szentistváni Nagy-Magyarország igazát hirdetni mindenhol munkás, becsületes élettel és cselekedetekkel s igy bizonyságot tenni az igaz magyarságról. • MAGYARORSZÁGON ELVISELHETETLEN AZ ÉLET!” Ezekkel a szavakkal tettek bizonyságot a mai magyar állapotokról azok a legújabb emigránsok, akiknek repülőgépen sikerült Budapestről Németországba eljutni, — nehéz “légi harcok” után. A Szombathelyre irányított utasrepülőgépet sikerült birtokukba venni és szabadság után vágyó pilótájukkal egyxtt elmenekültek szabad földre. Hadd hirdessék ezek a legújabb emigránsok is azt az örök szentistváni igazságot, hogy a nemzetiségekkel való teljes kooperáció és az uralkodóházhoz való hűség Nagy-Magyarország ezeresztendős biztos alapja. Ebben a szentistváni gondolatban ünnepeljük mindenhol augusztus húszadikát, a feltámadás biztos reménységében. Istenben hiszünk Mi lesz velem, — mi lesz velünk?*, A viharban meddig élünk, kétség tüzén meddig égünk? a türelmünk már elvész. Itt is nap kél minden reggel. Madár dalol nagy sereggel, ha köd, pára elenyész. Itt is reggel lendül munka. A dolgozó meg nem unja, hogy csak igy jó, nagyon tudja. Átkok átka nem veri. Nem tátong itt sehol örvény, megvan a jog és a törvény, azt mindenki ismeri. Nem kisért itt nehéz álom, ahogy vándorutam járom, rendjében van minden, látom. Felettem jár bus felhő. Azt gondolom reám borul, kinzott szivem úgy elszorul. A megváltás még nem jön. A fájdalom magas tornya, árvult szivem régen hordja. Meddig tart el még a sorja, vagy már elveszett minden? Hazátlanul, bujdosásban, élni idegen országban, ahol nyugalmunk nincsen. Kétség felhőn úszva járni, lemondással, mindig várni. Reménységünk csak parányi, de még még van a Hitünk Lassan ahogy idő halad, lesz a Hazánk újra szabad, mert az Istenben hiszünk! Hollandia. KÉKY BARNA.
