Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-06-15 / 6. szám
[ Í3956 junius. “KRÓNIK A” 9 Apák és í iuk... Irta: SOMSSICH LÁSZLÓ. Gróf Klebelsberg Kunó, a két Iháboru közötti Magyarország legnagyobb kulturpolitikusa, egyik beszédében (Világváltság 159.1.) a következő megállapítást teszi: "Magyarország, több mint ezeréves múltja során, mondhatni állandóan fenyegetve volt és egyetlen század sem tűnt le anélkül, bogy a ‘lét és nemlét’ kérdése elé yie állította volna”. Ugyanebben a beszédében megjegyzi még Klebe'sberg: ”... a megpróbáltatások. Sőt a katasztrófák minálunk tüneményes fejlődésnek, csodás fellendülésnek kiinduló pontjai voltak”. Amikor a világ minden részéből, Szinte hetenként gyászjelentéseket kapunk, amikor apáinktól és anyáinktól és meghitt barátainktól búcsúzunk; amikor már könnyezni gém tudunk, mert a megmaradotitakat sokszor jobban sajnáljuk, taint azokat, akik elmentek, akkor Klebelsberg Kunó szavaira gondolunk, * ^ * # * A magyar érzelemvilág egyik legszebb sajátossága az édesanya eszményének ápolásán kívül, az apáink tisztelete. Széchenyi Ferenc és fia, a legnagyobb magyar: Széchenyi István; a két Wesselényi. az idősebb és a fiatalabb Andrássy Gyula, a két Tisza — s velők csak néhányat említettünk —■ példája igazolja, hogy a magyar mennyire tiszteli szüleinek emlékét. Ez a sajátosan magyar érzés Ugyanolyan volt a paraszti sorból ^Származó magyarságnál, mint azoknál, akiknek neve elé, éppen a köznemesség illesztette oda a különböző fokozatú rangokat és a Cifrábbnál cifrább címeket- Pedig az utóbbiak közül — az igazságnak tartozunk ennek megállapításával — hányszor azok kerültek ;elő, akik egy keresztény és szociális szellemű haladó irányzatot képviseltek. Azok, akik a szélső jobboldali és a szélső baloldali Szélsőségekkel ugyanúgy szembe tudtak szállni és ezért viselni tudták a szembenállás következményeit. Azok, akik, ha kellett, koncentrációs táborokba, vagy orosz kényszermunkatáborokba mentek, yagy az'orosz géppuskák golyói elé álltak, mint a vértanú Apor Vilmos püspök. i. Eötvös József, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, a Sibói Bölény hőse; Kuun Kocsárd, az erdélyi reformátor; Esterházy Móric. aki 1920-ban elsőnek a saját birtokán hajtotta végre a földbirtok reformot, Zichy Nándor a Katolikus Néppárt alapitója. Károlyi Sándor a Hangya alapítója, [TELEKI PÁL és igen számos mások példája igazolja, hogy az a kezdeményező munka, amit ők végeztek, sokszor a többiek lekifcsinylése mellett, mire volt képes. Úgy hisszük, hogy még egy olyan, a maga nemében kiváló szervezet, mint a Kálót (Katolikus Agrár Legényegyletek Országos Társasága) sem jöhetett volna létre a negyvenes években, ha nem támaszkodhatott volna azok példájára, akiknek, függetlenül attól, hogy miként születtek, a legfőbb parancs, az egymást megbecsülés, a felebaráti szeretet, a vallásosság és az ország feltétel-nélküli szeretete volt, ami őnáluk azt jelentette, hogy nem tettek különbséget magyar és magyar között, származás, vagy politikai hovatartozás szerint akkor, ha az illető nem vallott szélsőséges, felforgató elveket. « * * Az amerikai Free Europe sajtószolgálatának jelentése szerint nemrég két ismert nevű magyar tért haza Magyarországba, oroszországi deportálásuk után. Nevüket, az ő érdekükben, nem kívánjuk közölni.- Mindketten azok közé tartoznak, akik, ha szükség volt rá, síkra tudtak szállni a magyarság érdekeiért akkor, amikor az börtönt és száműzetést jelentett. Mindketten abba a társadalmi osztályba tartoztak, amelyről ma azok gyakorolnak bántó kritikát, akiket ebben a népszerűség keresése vezet, A Prímás, a Kovács Bélák, az Arany Bálintok sohasem tették ezt. Odahaza ma már nincsenek társadalmi osztályrétegeződések. Ma, odahaza, a volt jobbágy, vagy a volt földnélküli paraszt az, aki pl. egy közismert magyar arisztokrata család gyermeked iskolába járatja. NAGYSZABÁSÚ HARANGJÁTÉK WASHINGTONBAN NÁNDORFEHÉRVÁR 500-IK ÉVFORDULÓJÁN. A National Capitol Parks közreműködése és az Amerikai Magyar Szövetség anyagi hozzájárulása folytán teljes órán át tartó harang-hangverseny lesz az ország székesfővárosában julius 20- án, pénteken este 8 órai kezdettel. Pontosan 500 évvel azután, hogy Hunyadi János a Dunán felvette a harcot II. Mohamed szultán roppant hajóhadával és Szilágyi Mihály maroknyi várvédő seregére 3000 török ágyú torkából szakadt a kénköves zápor — Washingtonban 49 harangon parádés hangverseny fogja hirdetni a magyarság istenhitét s a jobb jövendőben való bizakodását. Az Egyesült Államok elismerten legelső "carillon” művésze, Dr. Kamiéi Lefévere európai hangverseny-kőrútját megszakítva, érkezik akkorra vissza, hogy a Fehér Ház közelében rendezendő szabadtéri zeneünnepség fénypontjaként, együtt ünnepeljen a főváros magyarságával és ez az alkalomra Washingtonba zarándokolok sokaságával. A Lincoln és Jefferson Memorial között felállított 49 harangon csak a legritkább alkalommal adnak hangversenyt. A holland királynő adományozta több százezer dollár költséggel öntött harangok használatát a belügyminisztérium engedélye tette lehetővé. Lefévere hangversenye a Hunyadi-indulóval veszi kezdetét és az “Isten áldd meg a magyart”, AD MULTOS ANNOS! HORVÁTH LŐRINC atya, perthamboyi (N. J.) plébános, az amerikai magyar közélet egyik régi vezető-egyénisége, vasárnap, junius 17-én tartotta aranymiséjét, amelyen George W. Ahr trentoni püspök prezideált és a környéki magyar papság több prominens tagja asszisztált. Msgr. Köller Endre tartotta a szentbeszédet. A hálaadó szentmisét bankett követte, amelyen a pappá szentelése félszázados jubileumát ünneplő, kiváló egyházi férfiú őszinte, meleg ünneplések központjában állott. Father Horváthnak, mint az amerikai magyar katolikus szervezkedési mozgalmak egyik fő-uttörőjének hervadhatatlan érdemei vannak. Évtizedekkel ezelőtt megalapította az Amerikai Magyar Katolikus Ligát és annak első megválasztott elnöke volt. Mint a nemzeti legitimista irányzat egyik leglelkesebb képviselője ismeretes. * * * SZELÉNYI IMRE atya, a minneapolisi Holy Assumption Seminary tanára és helyettes igazgatója most ünnepelte pappá szentelése negyedszázados jubileumát. Ez alkalomból a világ minden részéből szeretetteljes gratulációkkal halmozták el. Szelényi atya magas állást töltött be a tábori lelkészségnél és kiváló közírói működést fejtett ki. Ez irodalmi munkásságát az emigrációban is nagy ihletettséggel folytatta és lapunknak is egyik jeles munkatársa; sok magvas, tudományos és politikai cikke és mélyértelmü verse jelent meg hasábjainkon és biztosra vehető, hogy még számos, nagyértékü írásával fogja gyarapítani a magyar irodalmat és sajtót. • • • Mindkét jubilánsnak szivünk egész melegével gratulálunk, kívánva, hogy még sok évig épségben és egészségben folytathassák érdemes munkájukat, Isten dicsőségére és a magyarság üdvére! WOODBRIDGE, N. J.-ben HÁROMNAPOS KÉPKIÁLLITAS Magyar és amerikai festőművészek képeiből ezúttal már harmadszor rendez kiállítást Woodbridge, N. J.-ben a Woodbridgei Amerikai Magyar Kulturegyesület. Tavaly és két évvel ezelőtt az újdonság hatását keltette a városban a magyarok által rendezett kiállítás. Idén szinte elvárták az emberek és az egyesület vezetősége nem térhetett ki a közönség kívánsága elől. A kiállítást junius 22-én, pénteken este 7.30-kor nyitják meg a Ref. Egyház auditóriumában, a School Street-en, amely a Main Streettői másfél block-ra van. Ez központi fekvésű terem és a város minden oldaláról könnyen megközelíthető. Parkolóhely bőségesen van. A kiállításon résztvesznek a többszörös dijat nyert Markos Lajos, Juharos István, Nagy Éva kiváló magyar festőművészek, továbbá az uj festőművész generáció tehetséges tagjai; Kun Erzsébet, Vajtay Margit. Schmidt László. A festmények mellett szobrok, faragványok, kerámiai dísztárgyak kerülnek bemutatásra és az egyesület asszonyai szebbnél-szebb magyar kézimunkákkal, hímzésekkel, a magyar népművészet remekeivel fogják az asztalokat díszíteni. Belépődíjat ezúttal sem számit a rendezőség. valamint a “Csillagsávos lobogó” zsolozsmájával végződik. Régi zsoltárok és amerikai népdalok legszebbjei éppen úgy szerepelnek a műsoron, mint a megzenésített Miátyánk, Schubert Ave Maria-ja és Brahms magyar táncai. A Potomac Parkban rendezendő harang játék-hangverseny teljesen ingyenes és méröldekre hallható. Az amerikai sajtó, rádió, sőt televízió máris érdeklődést mutat az ünnepség iránt, mely előreláthatólag országos viszonylatban is igen jó szolgálatot fog tenni az amerikai és az otthon szenvedő magyarság ügyének. A MAGYARSÁG MA IS 52 9 SZÁZALÉKA A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG TERÜLETE NÉPEINEK. Az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulatban Révay István, a Teleki Intézet egykori igazgatója tartott legutóbb előadást. Révay István a magyar etnikai elem mindenkori súlyáról beszélt az ezeréves országterület népességében. A honfoglaló magyarság létszáma -—- a különböző szakvélemények egybevetése alapján -— kb. 250.000-re tehető. A letelepülés után a magyarság évszázadonként megkettőzte létszámát, mely a tatárjárás előtt megközelítette a 3 milliót. A mohácsi vész a magyarság számát ismételten erősen visszavetette. Az első hiteles becslés az 1720. évre vonatkozik: a népesség 45 százaléka. II. József idején az ország népessége 8 millió; a magyarság száma ugrásszerűen emelkedett, de százalékos aránya a sok uj telepes miatt 39 százalékra csökkent. Trianon, az első világháború után, az ország tizmilliós magyarságának közel egyharmadát elszakította. De a magyarság vitalitása igy is tartani tudta az elmúlt 200 év alatt felgyarapodott számát: 1920 körül 51.9, 1930 körül 52 4 százalékot tett ki a történelmi államterület magyarsága még az utódállamok népszámlálási adatai szerint is. 1940 körül a magyar népi állomány 11,888.000 lélekkel 55.2 százalék volt — a magyar és szomszéd államok népszámlálásainak összesitett eredménye alapján. , , Azt, hogy a magyarság vitalitása még a II. világháború és következményei folytán sem törött meg,
