Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-05-15 / 5. szám
2 “K R ó N I K A” 1956 május. uneasy. This lead to new wars, first a “cold war,” fought with worlds, pen and paper, underground wars, and, later, hot wars, fought with real weapons in Korea, Indo-China, and Malaya. New Munichs were made, and as a result threeguarters of Asia is now under Communist rule. Upon orders of Moscow, colored people were incited to revolt against white people; feuds were instigated between neighboring states, and workers were encouraged to strike everywhere. Unwillingly, but for the sake of peace, the West granted Moscow’s requests and legalized Soviet looting. THE FACTS WE FACE This is the situation now. Three times in 50 years the very same faults were committed by the same powers, who quickly forgot the lessons of their mistakes as soon as they were made. How was it possible that the most brilliant brains of the Western world, who had experienced the disastrous consequences of “peaceful co-ezistence” with an imperialist dictatorship, could trust to the same arrangement as a sound base for future peace and order? Hard experience had surely taught the world that the goal of all totalitarian and dictatorships, based either on eztreme right or extreme left ideology, is world domination. And this means the total and final abolition of freedom and democracy. GENTLEMAN’S AGREEMENT? In our present situation it is essential that we face the facts. The time for seif-deception and wishful thinking is more than over. Only by knowing and facing the whole truth, and not by flattering slogans and sterile discussions, can the world hope for real, universal peace. It muse be quite clear that a gentleman’s agreement is only a safe and sure way of settling matters if both parties involved can be relied upon to observe the terms — as the name “gentleman’s agreement” implies. If one of the parties is notoriously exempt from all qualms of conscience, and the other party is handicapped by moral scruples, the logical conclusion is that the latter is bound to lose. Therefore, we must face the fact that it is impossible to reach a gentleman’s agreement workable with a political power Which will deceive, threaten and blackmail without hesitation if this suits its purpose. No two ideologies so basically different from one another as democracy and Communism can rule the world side by side without the constant threat of war and the grave danger of democracy losing the last battle. TO BE OR NOT TO BE? It is high time to act, for the question is: “To be or not to be?” The problem is how to safeguard the moral, spiritual and material values of Western civilization and prevent the gradual but total enslavement of the world. And — lest we forget —- how to liberate hundreds of millions of people at present deprived of their fundamental human rights, living a life of dream and misery under Communist rule? ‘ In view of the fact that the danger threatens the whole world, and considering that the world of today is an even smaller entity ' than the world at the beginning of the century, we have to postpone the solution of problems concerning any one nation, and decide on a policy to be adhered to by all free nations. All extremist elements, whether of the right or the left, need to be watched, checked and considered as hostile and subversive. For has not is been proved that in their struggle for power, the extreme right (Nazis) and the extreme left (Communism) use the same methods of deceit, false propaganda, subversive underground activities in order to weaken and undermine the democracies? And it must always be born in mind that Nazism, after having pledged itself to a sacred crusade against Communism, sent Ribbentrop to clink glasses With Comrade Molotov over Poland’s war-torn body. WESTERN POLICY Western policy should confront the Soviet with its own means and methods. For are not all means of self-defence permitted to one who feels a gun dug into his ribs? Unfortunately, it is not enough to be right . . .one must be clever, too. Western defences must be built up to equal Soviet military power, for only the strength of weapons can support a resolute policy against a political power armed to the teeth. All possible help and assistance should be given to people in need of fundamental spiritual and material essentials, for Communism has no better recruiting officer than degradation, discrimination, bitterness, poverty and famine. These are the basic rules of a Western policy to prevent world disaster. If these rules are strictly kept, the masters of the Kremlin will laugh no longer at the policies of Western countries, now so often disunited and futile in their plans. The Kremlin laughs because every difference and friction weakens the strength of the Western alliance and paves the way to Soviet world domination. The Kremlin can laugh because it has obedient puppets at the heads of its satellite “governments,” millions of slave workers and soldiers at its disposition. They all rule firmly by fear, terror, and misery. OUR SECRET WEAPON But there is one weapon that we own in the West which the Soviet masters cannot reckon with, for its very existence is unknown to them It is perhaps, and let us hope, a weapon more overwhelming than all the power of the great General Fear. We have our unbending and unconquerable will to live as free people, and our unalterable determination to defend our freedom at any price, at all costs, and by all means. In answer to the Evil One, let our slogan be: “Free People of the World Unite!” Let all democratic nations share the task of preserving our right to live without fear. If we Will do our duty, God will be with us. (Reprinted from Australia’s National News-Weekly — 3-21-1956). Barcza György cikke az ausztráliai News Weekly-ben E számunk első oldalán angol eredetiben találja az Olvasó Barcza György volt szentszéki, majd londoni követnek “A nyugati államférfiak súlyos felelőssége” cimü a melbournei Australian News Weeklyben most megjelent cikkét, amelynek meggyőző fejtegetései saját nyelvükön szólnak az angolszász világ politikusaihoz és ezzel a kommunizmus elleni világküzdelem és a rabnemzetek, köztük Magyarország szempontjából igen becses szolgálatot teljesítenek. (E számunkat elküldtük az Egyesült Államok szenátusa minden tagjának és más vezető angolszász politikusoknak.) A magyar közönség számára a következőkben ismertetjük a cikk gondolatmenetét: Államférfiak és diplomaták legfontosabb feladata előrelátni a nemzetközi külpolitikai helyzet alakulását. Meg kell érezniök a várható változásokat és azok következményeit a saját országaikra. A jelen politikai helyzet megítélésénél mindenkor tekintetbe kell venni a múlt tényeit. . . . Az első világháború győztes nemzeteinek megbízottjai sajnálatosan mint győzők viselkedtek, nem pedig mint államférfiak. Úgy döntöttek, hogy feldarabolják az Osztrák Magyar Monarchiát, mely tökéletes államalakulat volt Közép-Európában, kényszeritették Németországot egy olyan békeszerződés aláírására, mely nem hozhatot sem békét sem rendet és megtűrték a kommunizmust Oroszországban. Ilymódon három nagy európai birodalmat romboltak le, birodalmakat, melyek ha mint erőteljes politikai és katonai hatalmak fennmaradnak, meg tudták volna akadályozni és meg is akadályozták volna úgy a második világháborút, mint a jelenlegi “hideg háborút”. A kisebb európai országok népeinek ugyan megígérték az “önrendelkezési jogot”, de sohasem tartották be ezt az ünnepélyes ígéretet. Mesterséges határokat vontak, melyek elvágtak egymástól ezer év óta azonos politikai és gazdasági egységben élő egymáshoz tartozó területeket és a gyűlölet magvait szórták el és növelték oly népek között, melyek századokon át meg osztották egymással a nehézségeket, de a dicsőséget is. Ez lett volna az európai szomszédok közötti jó viszony alapja. Ehelyett a párisi szerződések határozmányainak kigondolói Hitler és Stalin útját készítették elő. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ. Az 1933-1936 közötti időszakban a világ politikai válsággal állt szemben. A nemzetközi politika színpadán szélsőségek mutatkoztak. Hitler felfegyverezte Németországot és Anglia, Franciaorszég és Amerika ezt tűrte, noha ez félelmet és nyugtalanságot keltett az európai országokban és elkerülhetetlenül a II. világháborúra vezetett. Ha üres tiltakozások helyett katonai ellenintézkedésekkel álltak volna Németország elé, megállíthatták volna Hitler növekvő uralmi őrületét s a náci imperializmust sokkal olcsóbban törhették volna le, mint amit ezért később a világnak fizetnie kellett. De keveset tettek és azt is elkésve. . . . És, századunkban immár harmadszor, a II. világháború után 1945-ben döntöttek a nemzetek és népek sorsáról. Ez alkalommal egy uj ember ült a konferencia asztalánál, ahol megvitatták és elhatározták a béke feltételeit — ez az ember Stalin volt. . . . Stalin a maga módján tárgyalt és egyengette saját érdekei útját. A nyugati békedelegátusokat vodka koktéllel és a “békés együttélés” kábító blöffjével kenyerezte le és sikerült neki uralma alá venni tizenegy független, szuverén országot, melyeket ma a Vasfüggöny mögötti Szovjet Csatlósoknak neveznek. HIDEG HÁBORÚ. . . . Mikor a Nyugati Hatalmak rájöttek Stalin céljaira, kényelmetlenül érezték magukat. Ez újabb
