Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-04-15 / 4. szám
8 “K R Ó N I K A” polyt akarta elérni. Sajnos, tervét nem sikerült teljesen végrehajtani. Magyarországon ugyan nagy volt a harci kedv, sőt IV. Jenő pápa Magyarországba küldte Cesarini bíborost Hunyadi fáradozásainak támogatására, de a szultán jómüködő kémszervezete utján értesült az uj hadjárat tervéről. Hunyadi csak 1443 nyarán tudta körülbelül 30-35.000 főnyi seregét összeszedni a /csak október közepén kelt át a Dunán Belgrádnál. Pár nap múlva már a Morava völgyében találkozott kisebb török csapattal s november 3-án egy nagyobb sereggel, amelyeket széjjelvert. Hunyadi táborában volt maga I. Ulászló király is és Cesarini bíboros. Nist hamar elfoglalták. Onnan azonban az előrenyomulás már lassabban ment. November végén Hunyadi Szófiába érkezett s most már sietni kellett, hogy a járhatatlan hegyi hágókon mielőbb eljussanak a Marica völgyébe. Közben a törökök egyis erős csapata Hassan pasával elérte Hunyadi előnyomulási vonalát és december 12-én megakadályozta a Cyrus L. Sulzberger, a N. Y. Times neves európai utazó riportere Prágában meglátogatta Anthonin Zapotoczky köztársasági elnököt, Budapesten pedig Rákosi Mátyást és a N. Y. Timesben beszámol a velük folytatott beszélgetésről. Elmondja Sulzberger, hogy Prágában épp úgy nyilvános mauzóleumban, üveg koporsóban bebalzsamozva az összes Szovjet-kitüntetésekkel a mellén látható Element Gottwaldnak az 1948-as kommunista puccs utáni elnöknek holtteste, mint Moszkvában Leniné és Staliné. Zapotoczky elnök a Hradsinban, székel, ahol a Habsburgok laktak, ha meglátogatták Prágát és Gottwald előtt néhai Benes elnök rezideált. Zapotoczky 72 éves, szakszervezeti vezető, miniszterelnök és első párttitkár volt, mielőtt elnök lett. Csontos, szikár ember, látszik rajta, hogy valamikor fizikai munkás volt. Kijelentette Sulzbergernek, hogy semmiféle fontosabb változást nem vár. Amikor Malenkov lett a miniszterelnök nem igen változtattak abban a kérdésben, hogy a nehéziparok vagy az ellátási iparok az előbbrevalóak e s igy Kruscsev jöttével nem sokat kellett átállitaniok Csehszlovákia ipari termelésében. Hangoztatta, hogy noha az irányzat az élek letompitása, a mezőgazdasági kollektiváíás (kolchozitás) nem lassudott le. “CSEHSZLOVÁKIA GEORGE WASHINGTONJA” “Csehszlovákia, írja Sulzberger, nemcsak kitartani kiván a jelenlegi utón, de Stalint továbbra is nagy embernek tartja, A moszkvai újraértékelés dacára Zapotoczky a következőket mondotta nekem: Stalinnak nagy érdeme, hogy Lehosszu utón kimerült és a csikorgó téli hidegtől sokat szenvedő magyar csapat áttörését. Hunyadi kitért a törökök elől és Zlatica felé haladva Kunovicáig jutott. Itt január első napjaiban Turkan bég elérte visszavonuló seregét, amely nek utóvédjét Brankovics György vezette. A bajbajutott Brankovics segítségére a király és Hunyadi visszafordultak és kemény harcban visszaverték a törököket. Ez a Kunovicánál aratott kétségtelenül kitűnő győzelem azonban a hadjárat sorsát már nem fordíthatta jobbra. Hunyadi seregében éhínség ütötte fel a fejét, úgyhogy kénytelen volt Belgrádba visszatérni. De a magyar sereg megjelenése a Balkán közepén a törököket annyira megfélemlítette, hogy a török lovasság csak néhány napig követte kisebb portyázó csapatokkal Hunyadi elvonuló seregét és többet ütközetbe nem mert bocsátkozni. 1444 január 25-én Hunyadi seregével Belgrádba érkezett és megkezdte előkészületeit az újabb támadó hadjáratra. (Második fejezet következik) nin halála után folytatta a harcot a trotzkizmus ellen s iparosította a Szovjetuniót. A kollektiv vezetés csökkenti a hibákat. Az egyéni vezetést bírálat érte és a hibák orvoslást nyernek. De ez nem jelentheti Stalin érdemeinek megtagadását, vagy lekicsinylését. Stalin mindig nagy ember marad a kommunista mozgalom és Csehszlovákia felszabadítása történelmében. Prágai szobra ezt jelképezi. A legutóbbi fejlemények ezen nem változtatnak és nincs szándékunkban módosítani véleményünket.” A beszélgetés folyamán Zapotoczky még Csehszlovákia George Washingtonjának is nevezte Stalint és Sulzberger felemlíti, hogy 1948 óta az összes Masaryk szobrokat és egyéb emlékeket eltüntették a közhelyekről. Benes ismert szólamával szemben, amelyben azt emlegette, hogy Csehszlovákia hid akar lenni a Nyugat és Kelet között, Zapotoczky kijelentette, hogy nem hidra van szükség, hanem minél több szocialista államra és nem szereti a kerítésen ülőket. MIÉRT TARTJA MAGÁT RÁKOSI? Rákosi Mátyás külsejéről és életrajzi adatairól Sulzberger ismert dolgokat mond el s aztán megállapítja, hogy “rendkívül tartós” ember, túlélte a hosszú börtönéveket, a Kominternnél töltött évei alatti intrikákat. Tito elleni harcát, Stalin halálát, Malenkov “uj kurzusát” és ügyesen helyezkedik Kruscsev formaváltozást jelentő rezsimjében is. ‘‘Moszkvában most, írja Sulzberger, a kollektiv vezetést és az egyszemélyes uralom végét hangsúlyozzák ki, de Rákosi Magyarország kommunista főnöke marad.” Sulzberger szóvá teszi, hogy Rákosi mindjárt beszélgetésük elején hazudott neki, mert azt mondta, hogy mindig Rákosinak hívták, holott előzőleg a magyar külügyminisztériumban felvilágosították, hogy Rákosit azelőtt Róthnak hívták és diákévei alatt magyarosította meg a nevét. (Rákosi tényleg hazudott, de az sem igaz, hogy azelőtt Róthnak hívták. Egy bácskai községben, Adán volt kereskedő az apja, akinek neve Rosenkrantz volt, miként azt John Gunther a hires amerikai riporter egy Rákosi interjúban, Rákosi bemondása alapján meg is irta “Inside Europe” cimü könyvében.) “LIP SERVICE” Rákosi közölte vele, hogy lerendelte az összes amerikai és angol lapokat, mert “folyton ugyanazt a szemetet ismétlik.” Kijelentette, hogy a Stalin kérdésben teljesen egyetért Kruscsevvel és Mikoyannal. Azonban teszi hozzá Sulzberger, hivatali szobája tele van Stalin képekkel és rajzokkal, emlékekkel. Benyomása az, hogy Rákosi alkalmazkodik a kollektiv vezetés uj moszkvai vonalához, igy például az idei, április 4-iki “felszabaditási” ünnepet már nem az eddigi helyén, Stalin városligeti szobránál, hanem másutt tartják, de ezt csak alkalmazkodó pártfegyelemből teszi. “Ajakszolgálatot (lip service) teljesít Stalin hibáiról, Tito erényeiről és eddig kegyvesztett egykori magyar kollegája, Kun Béla jó tulajdonságairól, de ne kérdezze senki, hogy mindezt mély meggyőződés diktálja e?” Rákosi optimista, — Írja Sulzberger, — mindent csak a Kelettől vár és elpusztithatatlannak érzi magát. ‘‘Napjainkban, mondta neki Rákosi, csak olyan hatalom tud elérni valamit, amelynek legalább százmillió lakosa van.” Tito nem beszélne igy, teszi hozzá Sulzberger. Egyebekben Rákosi, fejezi be első cikkét Sulzberger, hencegve beszélt arról, hogy a kommunisták sikereket érnek el, ha “nem is kellemesek Dulles számára” és azt hangoztatta, hogy a történelem az ő javukra dolgozik. Végül, mint az elején, újból hazudott, azt állítva, hogy a kommunizmus mindenfelé szabadságot hoz. Mármint az ő tótágas értelmezésük szerint, amely a kommunizmust demokráciának, a rabságot pedig szabadságnak nevezi. . . . A SZALÁMI TAKTIKA. A cikknek folytatása jelent meg a Times következő számában, Sulzberger számos keresztkérdést tett fel Rákosinak, aki többi közt kijelentette, hogy a szalámi taktika nem volt az ő találmánya, mert minden jó pártnak feladata, hogy ellenzékét minél kisebbé csökkentse és a kommunista párt is csak azt csinálta, amit ezek a pártok tesznek. Mindössze azt hallgatta el, hogy a megszálló óriási orosz fegyveres túlérő védelme alatt szerződésszegő erőszakkal és csalással, megfélemlítéssel és gazsággal vitte keresztül az ellenzék élsorvasztását, börtönbe vagy emigrációba kényszeritétte mindazon ellenfeleit, akik nem engedelA N, Y. Times munkatársa kikérdezte Zapotoczkyt és Rákosit 1956 április. meskedtek az orosz fegyverektől támogatott akaratának. Ez valóban nem volt nagy kunszt és nem oly eredeti módszer, hogy találmányként patentiroztatni kellene. Azelőtt is ismeretes volt, ököljog az igazi neve, A KATOLIKUSOK KÜZDELME. A katolikus egyházról is fölényeskedő, gúnyos hangon beszél Rákosi és azt állítja róla, hogy “alkalmazkodik a helyzethez anélkül, hogy elismerné befolyásának folytonos csökkenését”. Ezt is könnyen mondja, mikor a terror mellnek szegzett fegyverével kényszeríti alkalmazkodásra a katolikus egyházat, amely Mindszenty bíborossal az élén, a börtön mártíroknak oly hatalmas számával tett tanúságot rendíthetetlen kommunizmus ellenességéről. A RAJK-ÜGY. A kérdésre, tévedésnek tartja e Rajk Lászlónak titoizmus vádja alatt történt kivégzését. Rákosi Beriára próbálja kenni a dolgot, miként Kruscsev Belgrádban szintén a kivégzett egykori politikai rendőrfőnökre tolta a felelősséget. Azt mondja Rákosi: “A Rajk ügy afféle mixed grill (vegyes sültek) volt. Beria és ügynökei mindig úgy dolgoztak, hogy az igazságot együtt szervírozták a hazugsággal. Ma már nem fordulnának elő ily perek. Ez olyan szakaszban történt, amely már véget ért.” TITO. Titorol ezt mondotta: “Tito ügyében félrevezettek bennünket. Ez is a Beria-gang egyik müve volt. Beria arra törekedett, hogy gyengítse a szocialista államok egymással való kapcsolatát. Most igyekszünk elfelejteni ezt a kellemetlen epizódot és megjavítani Jugoszláviával való viszonyukat: Utóvégre már Lenin megállapította, hogy minden ország a szocializmus felé sodródik. Bocsásson meg, ha ebbe az Egyesült Államokat is beleértem. Minden ország a maga módján halad ebbe az irányba. Titonak teljesen igaza volt. Jugoszláviával való viszonyunk még nincs egészen rendben, de azon az utón van, hogy rendbe jön. Amint ez bekövetkezik, boldog volnék, ha én lehetnék az, aki visszahívja a Ivominformba.” STALIN. Stalinról Így nyilatkozott: “Teljesen osztjuk Kruscsev és Mikoyan véleményét. Mindenki elkövet hibákat, — kivált amikor már öreg. Ez történt Stalin esetében is. Egy ember történelmi értékét csak úgy lehet megállapítani, ha bizonyos hosszabb időszakra tekintünk vissza.” MARAD A RENDŐRÁLLAM. És a rendőrség? — kérdi Sulzberger és Rákosi feleli: “Erős államnak nincs erős közigazgatási kézre szüksége s afelől nem lehet kétség, hogy a szocialista tábor minden országa erősödik. A rendőrség kérdése szóba sem jött a moszkvai huszadik pártkongreszsziison. Kétségtelen, hogy amíg a kapitalista világ erős, szükségünk van erős államra és annak egyik
