Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-01-15 / 1. szám
1956 január. "KRÓNIK A” 5 Mindszeníy bíboros a szélsőségektől a keresztény szellemhez akarta visszavezetni nemzetét SLACHTA MARGIT ELSŐ NYILVÁNOS MEGSZÓLALÁSA AMERIKÁBAN: A HERCEGPRÍMÁS MARTIRIUMÁNAK LELKES ÉS MÉLYREHATÓ MÉLTATÁSA. folytatására. Lotharingiai Károly a lovassággal Győrig üldözte a törököket. A keresztény seregben ott voltak a bajor s szász választófejedelem, Badeni Lajos gróf csapatai, magyar hajdúk és huszárok, a lengyelek, württembergiek, svábok. 1683 október 9-én a párkányi csatában 16000 törököt vertek meg és szorítottak a Dunába. Október 13-án Esztergom, Szent István városa, a prímás székhelye, mely a török birodalomnak nagyon megerősített vára volt, — megadta magát 150 év után. Lotharingiai Károly lelkesítő beszédet tart a Magyar Rendek előtt Pozsonyban. Az 1684-ik év nem volt szerencsés a hideg és a szállítási eszközök hiánya miatt. Lotharingiai Károly Hamzsabégnél julius 22-én fényes lovas ütközetben verte szét a törököket, a keresztény seregek Buda alá jutottak. Mégis október 31-én 25000 ember veszteséggel, 109 napi ostrom után vissza kellett vonulni. Az év egyedüli eredménye Visegrád bevétele. 1685-ben a királyi hadseregben 35000 ember gyülekezett, mellettük 6000 magyar és 20000 ember a Birodalomból. Megkezdték Érsekújvár ostromát, Ibrahim Serdar vezérlete mellett török túlerő ezalatt ismét bevette Visegrádot és Esztergomot, melynek 300 védőjéből 200 magyar volt. A védőkből csak 130 maradt élve. Augusztus 10-én a herceg Nyergesujfaluig nyomult és Fáthnál táborozott. A herceg látszólagos visszavonulást rendelt el, hogy Esztergom rendbeszedett falai közül nyílt ütközetre vigye a törököket. A törökök ezt menekülésnek vették és támadtak a fronton és a jobbszárnyon, mégis a magyarok vitézül helytálltak, irja a résztvevő báró Bischofshausen. Ekkor a herceg a középen támadásba ment, amelynek óriási hatása volt; a balszárnyon a badeni választó-fejedelem verte vissza a támadást. Az ellenséges tábor felbomlott, Ibrahim megsebesült. Az ellenség üldözésében magyar lovasság volt az élen, egész Budáig! Az egyesült keresztény seregek ostroma Budáért julius 18-tól szeptember 2-ig folyt, tehát 46 napig! Résztvett benne 60000 királyi és birodalmi ember és egy európai keresztény önkéntes hadtest. Ott volt Petneházy magyar kurucaival! Vezérek voltak: Lotharingiai Károly herceg, Miksa bajor választó-fejedelem, Lajos badeni őrgróf, valamennyien gyakorló, hithü keresztények és velük harcoltak az európai keresztény nemzetek önkéntesei. Egy ostramot a törökök julius 13-én még kivédtek ellentámadásokkal. 1686 szeptember 2-án azonban általános roham volt, véres, de ellenállhatatlan. Százötvenhat év után a félhold lehullott a budavári Nagyboldogasszony templomának tornyáról és a Kereszt visszakerült dicsőséges helyére, keresztény zászlók lobogtak, örömtüzek égtek, hálaadó énekek szálltak s az ostrom közben a templomban a törökök által a Nagyasszony szobra elé emelt fal leomlott. A hadvezérek megérdemelték a győzelmet, mert ők és velük sok ezer keresztény hős a csaták alatt is odajárultak az Ur Testéhez. Budavár visszavétele keresztény győzelem! A hadjárat folytatásának eredménye hazánk felszabadulása volt. (Erről majd később beszélünk). Csak - ezután jöhetett a nemzeti újjáéledés. # # # Magyarok! Ne engedjétek elfeledtetni ezeket a dátumokat sem. Ünnepeljük meg Magyarország fővárosának, Budavárának visszavételét 1956 szeptember 2-án, Hunyadi Jánossal együtt Budavár visszahóditását a töröktől. A Kereszt vissza fogja nyerni a maga méltó helyét magyar szülő hazánkba! Hogy irányítója legyen népünk boldogulásának. Hogy igy lesz, dolgozunk érte: arra esküszünk! MAGYAR FELSZÓLALÁSOK A RABNÉPEK GYŰLÉSÉN. (S.) Az Európai Rabnemzetek Szövetségének egyik legutóbbi ülésén, az érdeklődés középpontjában dr. Bartók László v. követnek a titoizmussal és a semlegességgel szembehelyezkedő, 1955 december 13-iki beszéde, valamint a volt magyar miniszterelnöknek, Kállay Miklósnak a néhány: nappal korábban elhangzott, a genfi szellem elleni állásfoglalása álltak. Mindkét beszédnek külön jelentőséget ad az a tény, hogy a magyar és más kommunista rendszerek az Egyesült Nemzetek Szövetségénél most hivatalos képviselethez jutottak és a kommunista csillaggal eléktelenitett magyar színek ma ott lobognak az UNO szabad nemzeteinek zászlói között. Bartók László beszédében a kommunista magyar kormánynak az Egyesült Nemzetek titkárságához intézett, 1955 szeptember 12. jegyzékére utalt, amely a szokott bolsevista taktikával az “emberi jogok védelme” és a “népek és nemzetek önrendelkezési joga” mellett foglalt állást. . . A magyar diplomata rámutatott arra, hogy a szabad világ egyes vezető lapjai sokszor sajnos, azt a hitet keltik olvasóikban, mintha a titoizmus volna az a módszer, amely a rabnemzetek “fokozatos” felszabadításához vezethet. "Minket ezért mély aggodalommal tölt el a titoista szellem terjesztése” — jegyezte meg Bartók László — ” . . . mert minden esetleges u. n. “önfelszabaditás” melyet a szatellita kormányok Tito szellemében hajtanának végre, politikai csalás lenne, hogy a Nyugatot és a semlegességi tanok hirdetőit megtévessze”. A volt követ azzal fejezte be beszédét, hogy a magyarság sohasem mondhat le az önrendelkezés alapvető eszméjéről, amelynek azonban a szabad és demokratikus választások a feltételei. Az ülésszak egy másik felszólalója, Kállay Miklós beszédében az Egyesült Államok külügyminiszterének adózott elismeréssel. John Foster Dulles kijelentései, mondotta “a rabnemzetek ügyét mindig kiemelik a mindennapi problémák tömegéből.” A “genfi szellem”-ről ezekután a következő megállapítást tette Kállay: “Mi Slachta Margit nővér, a Szociális Nővérek főnöknője, volt országgyűlési képviselő, a Keresztény Női Tábor vezetője, aki 1919 óta hatalmas vallási és társadalom-nevelő munkát fejtett ki és az 1945-ös parlamentben bátor beszédekben szállt szembe a megszálló oroszok által diktált irányzattal, már régebben elmenekült Magyarországról és évek óta az Egyesült Államokban fejt ki csendes, de annál áldásosabb munkásságot. Első nyilvános amerikai szereplése most, Karácsony másodnapján volt Clevelandban, a Magyarok Mindszenty Mozgalma nagy erkölcsi sikerű estélyén, amelyen “Nemzeti tragédiánk éjszakájának fényoszlopa” címen a következő nagyszabású, mélyreható beszédet mondotta Mindszenty bíborosról: Vonatkozzunk el ezúttal nagy egyházi és közéleti munkáitól és irányítsuk figyelmünket élete azon mozzanataira, melyekben az ő lelki nagysága nyilatkozik meg. Az igazi nagyság olyan mint a fény: nappal kevésbbé szembeötlő, sokszor talán nem is látszik, de ha besötétedik és éj borul a földre, akkor világit és irányt mutat. Hát még mennyire áll ez, ha az éj zordon és viharos! Melyek azok a lángoló sajátosságok, melyek Hercegprimás- Atyánknak, mint fényoszlopnak jellegzetességet adnak és követésére hívnak, irányt mutatnak? Valódi őskeresztény hite, szigorú aszkézise, bizonytalanságot nem ismerő hivatástudata, megfélemedés nélküli bátorsága. princípiumokra épülő elvhüsége, lelki jósága, nemessége, nobilitása. ÖSKERESZTÉNY hite. Amit vall, azt átéli, mint valóságot és valósítja, mint igazságot. Nemcsak szereti, mint szépséget, de tetté váltja, mint mély lelki igényt. Hogy roppant elfoglaltsága mellett, mennyi időt szentelt az imának, ki tudná azt megmondani. Az esztergomi hivek csak azt tudták, hogy esténként a primási palota kápolnájában Őeminenciája előimádkozása mellett a palota minden lakója összejön, — papjai, a nagyon megfizettük a rövidéletü genfi szellemet, mert a Nyugat két fontos kártyát játszott el: a rabnemzetek felszabadításának napirendre tűzését és a Kominform felforgató tevékenységének megvitatását.” háztartást vezető három szatmári nővér, az inasok és a portás. Együtt imádkozzák a rózsafüzért és befejezésül áldást kapnak. Az élethez a kegyelmeket úgy! a maga mint az ország számára onnan felülrül várta és könyörögte. Feledhetetlenek a Mária évnek nagy zarándoklatai az ország legkülönbözőbb részeiben. Ezrével tódultak meghallgatására és bármily rossz volt az idő, a tapasztalat alapján köztudottá lett, hogy mikor Őeminenciája beszédére kerül a sor, a felhők elvonulnak, hogy kisüssön a nap. Mélységes Isten-hitét még a kommunisták is tisztelték és mikor a Gyüjtőfogházba vitték látszatpőre és elitéltetése után, azt az egyet nem tagadták meg tőle, hogy naponta misézhetett. De erejét kimerítették a szörnyű hónapok az Andrássy ut 60-ban és már nem volt ereje állva misézni. Mégsem mulasztotta el: ülve mutatta be a legszentebb áldozatot. Egyénisége mély hatást tett a rabokra. Egyes mondásait celláról-cellára adták tovább. Több megtérés fűződik rabságának ezen idejéhez. Más vallásuak is mély tisztelettel adóztak neki. Mennyire hatottak olyan cselekedetei, mint melyek egyikét, Tóth László, a Nemzeti Újság főszerkesztője beszéli el, aki szintén fogságban volt. Látva, hogy az egyik fiatal, kint dolgozó rab a gyengeségtől összeesik, kenyéradagjának felét vele megosztotta, mikor pedig az egész adag is kevés volt. ASZKETIKUS ÉLETE. Magával szemben kemény volt, nemcsak könyörgő imákat ajánlott fel az Ur Istennek, hanem önmegtagadásokat, vezekléseket is. Kiszivárgott a primaciából, hogy egész télen át fütetlen szobában hál. Inasa fél, mikor ez a szoba takarítás végett sorra került, mert átfagy, mire elkészül vele. Hiszen a palota a Duna partján áll és a téli szelek szabadon ostromolják falait, amikor a Duna jeges vize fölött végigsöpörnek. De mást is megtudtak a hivek, azt, hogy őeminenciája emberfeletti munkája mellett minden hétfőn szigorú böjtöt tart, kenyéren és vizen, sőt kenyeret is csak egyszer eszik, délben, — de papjainak nem engedi meg, hogy ebben kövessék. Mikor ez a tény a Keresztény Női Tábor tagjainak tudomására jutott, százan vállalják, hogy havonta egyszer kihagyják a három étkezés egyikét és egyéni aláírással megerősítve ezt, kérték Őeminenciáját, hogy tekintvén erős munkaterheltetését, fogadja el tőlük ezt a helyette végzendő önmegtagadást és kímélje magát, tekintvén azt is, hogy nem erős szervezetű. Őeminenciája jóságos mo-
