Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-12-15 / 12. szám
VOLUME XIII. ÉVFOLYAM. NEW YORK, N. Y„ 1956 DECEMBER. NO. 12. SZÁM. Az örökös-király a nemzethez Elmenvén. imádák Ot... II. Ottó örökös-király a magyarországi szabadságharc kitörése után a következő rádió-szózatot intézte Magyarország népéhez: Honfitársaim! Magyar Testvéreim! Nemzetünk e napokban ezeréves történelmünk egyik legdicsőbb lapját írja. Nemzedékünk hősies szabadságharcát az egész világ igaz együttérzéssel és bámulattal kiséri. Ez órában mi, külföldön élő magyarok, még nem állhatunk Veletek egy sorban. De minden ami csak tőlünk telik, meg fog történni, hogy a szabad világ erejét mozgósítsuk. Ezen történelmi napokban, nemzetünk újra a kereszténység harcát vívja, épp úgy mint a tatárjárás és török hódoltság idejében. Földrészünk és szent hitünk jövője, az emberiség sorsa magyar hazánk földjén dől el. Ti, ma a keresztény elvek, szent szabadságunk és magyarságunk élharcosai vagytok. A Ti hősies kiállástok nem lesz hiábavaló. Máris megingott a pogány bolsevizmus világhatalma. Múlt évben Bécsből vonult ki a Szovjet. Éppúgy mint a török 1683-ban. Akkor is bécsi események vezettek Budavárának felszabadítására. Ma, ugyanazt a folyamatot látjuk. Történelmi erők működnek Krushcsev uralmának megdöntésén. A BOLSEVIZMUS VÉGE ELKERÜLHETETLEN. A jelen mérhetetlen szenvedései dacára, tudjuk, hogy közeledik egy szebb magyar jövő. Tudjuk, hogy Szent István országa szabad lesz. Bízunk a Mindenható segítségében és szent ügyünk igazságosságában. Isten nem hagyja el Mindszenty népét. Mint az utolsó koronás magyar király fia, mint lelkes magyar hazafi, aki Veletek ma éppúgy együttérez, mint a múltban, azt üzenem Nektek, kedves magyar testvéreim, idézve nagy nemzeti bölcsünk szavait: Magyarország nem volt, hanem lesz! ÉLJEN A HAZA! ÉLJEN A SZABAD MAGYARORSZÁG! * Kedves Főszerkesztő Ur! Hálás köszönettel vettem sürgönyüket, melyben úgy a saját, mint a “Krónika” munkatársainak nevében születésnapom alkalmából jókívánságaikat kifejezésre juttatták. Magyar hűségük ezen legújabb bizonyítékának, éppen a mai tragikus napokban igen örültem! A most következendő időkben a mi feladatunk az, hogy a lehangoltság és a pesszimizmus ellen küzdjünk! Szivünkben érezzük Nemzetünk mély gyászát! De a helyiét objektiv megítélése azt mutatja, hogy a Szabadságharcunk nem hiábavaló! Megingott a bolsevizmus bástyája! A magyar harc az eljövendő dolgok első jelenete s nem egy tragédia utolsó felvonása! Ha csak mi, a szabad világban élő magyarok, méltóak lehetünk harcoló Honfitársainkhoz, nemsokára eljön a magyar szabadság órája! Ebben a szellemben üdvözlöm Ont, valamint hűséges munkatársait: OTTO. Az összmagyarságnak kegyelemteljes karácsonyi ünnepeket és felszabadító, boldog ujeszlendőt kíván A KRÓNIKA. Irta: P. SZELÉNYI IMRE. A lezajlott kegyetlen hetek alapvető történelmi meglátásokkal gyarapították világszemléletünket. Be kellett látnunk, minden emberi alkotás igaz gyengéit, amikor a formák és látszatok, beszédek és gyűlések, csak emberi törvények és látszatok papirkeretei közt viaskodnak és nem bírják elérni, magát az életet, mondjuk történelmi megrázkódtatások hősi kiállásaikor. Gyenge, mégha a nemzetek szövetsége is, mert távolba hatása, csak forma, esetleg elfogadott törvényesség-látszat, de nem az alapvető örök törvények tisztelete és szeretetteljes megvalósítása! A Karácsonyunk a nagy bizonyságtevés, hogy a törvényhez igazságérzet és kegyelem is kell, mert velő szellem és a szociális kérdéseknek robusztus világa nem torpant meg a tankok ágyúinak halált-osztó csövei előtt, hanem a tisztalelkü magyar lányból és ifjúból hőst, vértanút formált, hogy egy más jövőnek és emberibb életnek legyenek örök, ragyogó csillagai, világitó fáklyái! A történelem nagy fordulójánál megjelentek a modern magyar nérófáklyák, mint egykor a római katakombák fölött! Fényük és megrázó önfeláldozásuk uj hangot, uj szellemet és uj erőt mutatott be a nagyvilág tipródó lehetetlenjeinek! A megalkuvások helyett ifjú életeket dobtak a vörös Moloch világhatalmi acél-szörnyei elé, ahol azok megtorpantak és az ifjú, tiszta szivek lángjaiban egy más ' Dicsőség a magasságban Istennek, békesség a földön a jóakaratu embereknek . nélkülük, csak az emberi gyatraságok és hatalmi egyoldalúságok robbannak ki! Amik lezajlottak, azok kemény ítéletek, azon tételünk mellett, hogy a tetterő és a kezdeményező akarat nem mechanikus produktum, nem is szavazatok száma, hanem élettartalom, ami megvédője és szervezője az életnek, a nemzetek szabad akaratának és a jövő fejlődésének! Istentelen, embertelen politikai dogmatizmus vak hatalomerejével, csak rombol és nem épit! Felrázó dolgok robbantak bele az egész világ lelkiismeretébe és egy kis népnek elszánt kiállása és harca, véráldozata és meghalni tudása igazolta, hogy bármilyen behemót katonai hatalom is, de nem ura a telkeknek és nincs, semmi joga a jövő felett! Az erkölcsi erő, az embertneélet, egy más erő és egy más ember apokaliptikus vonalai és hangjai sírtak bele az égbe és'a még érezni bíró emberi szivekbe! A megtelt magyar templomok és a romlatlan magyar családok belső tartalma és élniakarása vitte a véres és embertelen barikádokra nemzetünk szine-virágát, hogy utolsó fohászukban és nemzeti dalukban kérjenek: éltet, vagy halált! Az istenadta szabadság nélkül, az emberi szellem szabad szárnyalása nélkül, ez az élet nem élet, csak rabszolgaság és terror s így nem lehet fejlődés, nem lehet béke, sem a történelem útja! Elhibázott emberi gyatraságok, téves meglátások, sandító világszervezetek átállítását, gyökeres revízióját és örök tartalommal való töltekezését sikoltották bele a pesti, budai, győri, miskolci, pé-
