Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-12-15 / 12. szám
"K R ó N I K A” 1956 december. 2 esi halálmezőkön a szén- és uránium-bányáknál ifjak és diákok, munkások és katonák, öregek és veteránok! Ez a nagy sikoly eljutott a világ minden részébe és a nagyvilág ifjúsága egyetemeken, utcákon, sportpályákon, parlamentekben és üveg-paloták előtt, tovább harsogta a jövő hangját! Templomokban és házakban, gyárakban és üzemekben erősödött fel a kis Magyar Jancsi halálsikolya, mint egy könnyelmű és gerinctelen kor pogány alkonyának requiemje! Láttuk csillagát és eljöttünk, hogy imádjuk Őt, mondották Kelet bölcsei! Ez a történelmi vallomás tólult ajkunkra, jól tudva, hogy az isteni akarat mindig más és más formában adja tudtunkra a jövőnk kötelességeit! Nem volt elég a beskatulyázott nagy világának a Mindszenty bíboros hősi kálvária-járása, ember millióknak mindennapi pokol-járása, most újabb kisdedek, tiszta lelkek vérét és áldozatát kívánta, hogy a nyakunkra, életünkre és jövőnkre ültetett kommunista-heródesek gőgje megaláztassék! Az ifjúság s igy a jövő szólt hozzánk: láttátok csillagát, most a Duna-völgyében, ébredjetek öltsétek magatokra az igazság fegyvereit és járjatok tisztességben, ha békét, ha jövőt és bóldogulást akartok! Jöjjetek végre és boruljatok le az Ég és Föld Királya előtt! Itt a nagy alkalom, hogy a Karácsony szellemében és fényében bírjátok a több életet és a jövő biztonságát. Jöjjetek imádjuk Őt, mert ebben á lebomlásban rejlik a feltámadás és erő! Majd akkor az igazság és a béke összeölelkeznek, a Béke Fejedelmének isteni áldásában! Ez lesz az igaz Karácsony! Piusz pápa rádiószózata Magyarország érdekéken XII. PIUSZ PÁPA 1956 NOVEMBER 11-ÉN A KÖVETKEZŐ TÖRTÉNELMI HORDEREJŰ RÁDIÓSZÓZATOT INTÉZTE A SZABAD VILÁG VEZETŐIHEZ ÉS NÉPEIHEZ: A MAGYAR NÉP CSAK JOGAIT AKARTA. “Atyai szivünk gyötrelmet érez Magyarország szeretett népe ellen elkövetett igazságtalanságokon. A magyar nép nem bűnös másban, csak abban, hogy az alapvető emberi jogok tiszteletét igyekezett visszaállítani. Gyötrelmünkhöz hozzájárul aggodalmunk a béke ügyéért, amelyet veszélyeztetnek és szomorúság annak láttán, hogy miképen fogyatkozik azoknak a sora, akikről azt hittük, hogy hatalmuk, hivatásuk, egyesülésük és jóakaratuk bizakodást adhat a nemzetek közötti együttműködésben, a nemzetek közötti igazságban és a nemzetek közötti igaz szabadság építő helyreállításában. Ki tagadhatná, hogy a béke és igazságos szabadság ügyét elszomorító módon visszavetették, amivel árnyék borult a szorgalmasan felkeltett reménységekre. Nagyon sok vért ontottak ismét igazságtalanul. Nagyon sok gyászt és nagyon sok mészárlást okoztak váratlanul ismét. A bizalomnak az az érzékeny fonala, amely már-már egyesítette a népeket és felemelte egy kissé szivüket, úgy látszik, megszakadt. A gyanakvás és bizalmatlanság az elkülönülés még mélyebb szakadékét vájták ki. Az egész világ joggal megrendült az erőszakhoz való folyamodás tapasztalt hevességén, miután annak alkalmazását a felmerült viták és jogok érvényesítésében ezerszer is elitélte már mindegyik oldal. Nem vitás, hogy az erőszaknak ezekben az eltévelyedett napjaiban és szenvedélyes rohamának láttán az egész világ bizalma megrendült és megzavarodva áll, mert látnia kellett annak a politikának az alkalmazását, amely már annyi helyen és különböző módon cselekedett önkényesen, a gazdasági érdekeket helyezve az emberi élet és az erkölcsi értékek elé. LEGYEN VÉGE AZ ELNYOMATÁSNAK! “Látva az igazság és a testvéri szeretet ilyen semmibevételét, látva az ember növekvő bizalmatlanságát a jövőt illetően, látva az emberi gondolkozás mind dühödtebb ellentéteit, Mi, akik Istentől nyertünk parancsot, hogy minden nemzet üdvén munkálkodjunk és akik szilárdan hisszük, hogy a béke nem hiú álom, hanem feladat, amelyet valamennyien meg tudunk valósítani, de csak azzal a szándékkal, hogy magunk is járuljunk hozzá a békének és a béke alkotóelemeinek a megóvásához. Mi most a népekhez fordulunk szívből jövő felhívásunkkal: Állítsuk vissza a béke lehetőségét, hozzuk létre azok egységét, akik azt elveszítették. Elsősorban valamennyiötökhöz szólok, szeretett népek, férfiakhoz, nőkhöz, értelmiségiekhez, kétkezi munkásokhoz, kézművesekhez és földművelőkhöz, bármilyen fajból származtok és bármelyik országból valók vagytok. Ti tudjátok legjobban, hogy uralkodóitoknak mi a benső szándéka és mi a ti kívánságotok és vágyatok. A közelmúlt események megerősítették, hogy a népek, családok és egyének inkább kívánják családi életük és munkájuk nyugalomban való folytatását, mint bárminő más anyagi érdek. A vallás, a civilizáció és az emberi igazságérzet nevében legyen vége a brutális és törvénytelen elnyomatásnak, a háborús terveknek, a hatalmi túlsúlynak, mindannak, ami a földi életet az aggodalom és a terror szakadékává változtatják, megölvén a szellemet és megsemmisítvén a munka és haladás gyümölcseit! A KERESZTÉNY VILÁG KÖTELESSÉGE. “Minden rémségnél súlyosabban nehezedik az emberek lelkére a Magyarországon végbemenő gyászos események jelentősége. A világ egyetemes és spontán megrendülése, amelyet más súlyos események sem tudnak eloszlatni, mutatja, milyen szükséges és sürgős azoknak a népeknek a szabadságát helyreállítani, akiktől azt elrabolták. Közömbössé válhat-e a világ ezekkel a testvéreivel szemben, odavetve őket sorsuknak, a lealacsonyító rabszolgaságnak, Bizonyos, hogy a keresztény lelkiismeret nem rázhatja le magáról azt az erkölcsi kötelezettséget, hogy minden törvényes eszközzel arra törekedjen, hogy emberi méltóságuk visszaállitfassék eredeti tiszta állapotába és adassak vissza szabadságuk. Nem tagadhatjuk el magunk előtt sem, hogy milyen bonyolult állapotban vannak ma a nemzetek és kontinentális csoportok közötti kapcsolatok. De hallgassuk meg a lelkiismeret, a civilizáció szavát, magának az Istennek a szavát, a Teremtőét, mindnyájunk Atyjának a szavát és rendeljük ennek az elsődleges és alapvető problémának alá minden más problémánkat, akár különleges érdekeinket is, hogy az emberi életek millióit szabadítsuk ki a rabszolgaságból! Az emberiség kezdje újjá alakítani minél előbb a maga sorait és vonja szoros egységbe sorait egy megbízható csoportosulásba, amely kormányokat és népeket egyaránt magába foglal, amelyek az Isten fiai tisztességének és méltóságának utján kívánnak járni. Ez a paktum legyen alkalmas arra, hogy tagjait hathatósan megvédje minden igazságtalan támadással szemben, amelyet jogaik vagy függetlenségük ellen intéznek. És az nem lesz majd a tisztességes emberek hibája, ha azok, akik letérnek erről az útról, az elszigeteltség pusztájába kerülnek. így talán el fog következni és mi teljes szívből kívánjuk ezt, hogy azoknak a nemzeteknek szilárd egysége, amelyek őszintén szeretik a békét és a szabadságot, kellőképen elegendő lesz arra, hogy szelidebb gondolatokat keltsen azoknak a szivében is, akik visszavonják magukat az emberi társadalom elemi törvényeitől és ennélfogva megfosztják magukat attól a jogtól, hogy az emberiesség, az igazság és a béke nevében szólhassanak. Ezeknek a kormányoknak a népei különösen érzik annak a szükségét, hogy visszatérjenek az emberiség családjához, annak tagjai legyenek ismét és élvezhessék azt a tisztességet és előnyöket, amelyet az emberiség családja jelent. Éppen ezért valamennyien ti Kelet és Nyugat népei, tagjai az emberiség közös családjának, egyesül-_ jetek a béke és szabadság kivívásáért! Béke és szabadság! Eljött az idő, amikor ezek a hatalmas szavak nem tűrnek több csürést-csavarást. Ezek a szavak visszatértek eredeti és tiszta jelentőségükhöz, amely tiszta és eredeti jelentőségüket mindig is hirdettük, a természet elveiből és a Teremtő kinyilvánított akaratából következtetve. BÉKE ÉS SZABADSÁG EGYÜTT. “Ismételjétek, követeljétek, vigyétek mozgásba és cselekvésbe ezeket a szavakat: Béke és szabadság! Tegyétek, hogy uralkodóitok legyenek hűséges kifejezői igaz érzéseiteknek és igaz kívánságaitoknak. Isten meg fog segíteni ebben benneteket. Isten lesz a ti erőtök ebben. Isten! Isten! Isten! Bárcsak ez, a szóval eléggé ki nem fejezhető név, betűje minden jognak, igazságnak és szabadságnak, visszhangoznék a parlamentekben, a köztereken, otthonokban és gyárakban, az értelmiségi ember és a kétkezi munkás ember ajakán, a sajtóban és a rádióban. Bárcsak az Isten neve, mint a béke és szabadság kifejezése lenne az emberi jóakarat irányértéke, népek és nemzetek közösségében, a jel, amelyről testvérek, a közös megváltás együttműködői felismerhetik egymást. Bárcsak Isten felköltene tunyaságodból, elszakítana a zsarnokkal és háborús uszítással való minden bünrészességedből, bárcsak megvilágositaná lelkiismeretedet, megacélozná erődet az újjáépítés munkájára. Mindenekfelett visszhangozzék az Ö szent neve, megszentelt templomokban és szivekben, mint legfelső szólitás az Úrhoz, hogy az Ő végtelen hatalmával Ő segítsen létrehozni azt, amivel a gyenge emberi erő oly sokat bajlódik. Ezzel az imával, amelyet elsősorban az Ő kegyelmes trónjához emelünk fel, biztosítunk benneteket szeretett gyermekeim, hogy a nyugalom napsütése vissza fog térni ismét a világ és a levert arcok fölé és a béke ilyen nagy megpróbáltatások után a maga valóságában igazságosabban és tartósabban fog megjelenni.” HALÁLOZÁS. Id. gróf trakostyáni Draskovich György, 71 éves korában, szeptember 22-én, Budapesten, visszaadta nemes magyar lelkét Teremtőjének. Gyászolják gyermekei, gr. Festetich Rudolf, György, Károly és Schrenk-Sill Gellértné, szül. gr. Draskovich Lilly; menye gr. Draskovich G y ö r g y n é. szül, gr. Bethlen Mária, valamint a kiterjedt rokonság. Az elhunyt földi maradványait a halotti szentségekkel megerősítve Ft. Dr. Huszár Elemér helyezte örök nyugalomra a budapesti farkasréti temetőben. LAPUNK New Yorkban a yorkvillei újságárusoknál, az East 79-ik és 86-ik uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint a Kerekes-féle könyvkereskedésben (208 E. 86th St.) és Kosmos könyvboltban, 1582 First Ave. is kapható.
